Vásárolsz? Ellenőrizd az eladót!
A Mahagében ügye 2007-re nyúlik vissza. A Baranya megyei Bogádmindszent községben gazdálkodó kft. akkor vásárolt egy cégtől 500 köbméter akácfát, majd eladta azt a pécsi hőerőműnek. A kft. visszaigényelte a vásárláskor kifizetett áfát, ám az adóhatóság nem teljesítette a kérést, mert a favételt fiktív ügyletnek minősítette. Az ügyben döntő adóhatóság úgy látta ugyanis, hogy az eladónak – a saját könyvelése és fuvarlevelei alapján – legálisan nem lehetett 500 köbméter fája, s ha mégis eladott ennyi fát a Mahagébennek, akkor annak jelentős részét feketén szerezte be. Az adóhivatal ezért 9 millió forintra bírságolta a bogádmindszenti céget.
Vagyis az adóhatóság azt rótta fel a Mahagébennek, hogy nem járt el körültekintően, amikor fát vásárolt, s így közvetve részt vett egy feketeüzletben. A hivatal szerint a kft.-nek a vásárlás előtt ellenőriznie kellett volna az eladó árukészletét és gazdálkodását. A megbírságolt cég hiába érvelt, hogy megtett minden tőle telhetőt: kontrollálta az eladó cégbíróságon hozzáférhető adatait, az adóhivatal ezt kevesellte.
Ezek után a Mahagében bírósághoz fordult. Ott az adóhatóság tartotta magát ahhoz, hogy a kft.-nek bele kellett volna tekintenie a fát eladó cég könyvelésébe, szállítóleveleibe, azt össze kellett volna vetnie a raktárkészlettel, s akkor láthatta volna, hogy az eladó csal. A Mahagében viszont azt állította: ha egy cég kontrollálni akarja a neki eladó vállalkozások gazdálkodását és raktárát, akkor azzal a partner üzleti titkaiba is betekintést követel, ami képtelenség. Ez a magatartás ütközik a partneri bizalom elvével, s arra is számítani lehet, hogy ha ekképp viselkedik egy vállalkozás, akkor elveszti üzletfeleit (és üzleteit).
A Mahagében azzal is érvelt, hogy az adótörvény a vevőtől valóban elvárja, hogy „kellő körültekintéssel” kössön üzletet, ám ez a kifejezés meglehetősen szabadon értelmezhető. A pénzügyi tárca egyébként 2002-ben próbált irányelvet adni, hogy mit ért a kellő körültekintésen, ám a minisztérium állásfoglalása is mindössze azt mondja ki, hogy a vevőtől a „szokásos gondosság várható” el.
A Baranya Megyei Bíróság meghallgatta a feleket, aztán 2011 februárjában felfüggesztette a pert, és állásfoglalást kért az unió luxemburgi bíróságától. A megyei bíróság arra volt kíváncsi, hogy az uniós joggyakorlatban milyen körültekintés várható el egy vállalkozástól, ha vásárol.
A válasz a napokban megszületett, és a luxemburgi bíróság a Mahagében igazát erősítette. Az uniós bírók szerint egy áfa-visszaigénylőtől az adóhatóság nem követelheti meg, hogy ellenőrizze: üzleti partnere követett-e el szabálytalanságot vagy csalást. Ha az adóhatóság ezt elvárja, akkor saját munkáját a vállalkozásokra hárítja. A luxemburgi ítélet kimondja, hogy a Mahagébennek nem volt tudomása az eladó által elkövetett esetleges törvénysértésekről.
Balla-Faredin Márk, a Mahagében ügyvédje úgy véli, hogy a luxemburgi verdikt nyomán immár a magyar bíróság sem fogadhatja el az adóhatóság érvelését. A pécsi ügyvéd hozzáteszi, hogy korábban ilyen ügyekben Magyarországon nem volt esélye a megbírságolt vállalkozásoknak, hisz a Legfelsőbb Bíróság is mindig az adóhatóság javára ítélt. Balla-Faredin Márk nem vitatja, hogy hazánkban az adócsalás évente százmilliárdokkal kurtítja meg az államkasszát, ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy számos vállalkozást megkárosított, sőt tönkretett az, hogy az adóhatóság túlzottan szubjektíven értelmezte a kellő körültekintés fogalmát. A pécsi ügyvéd úgy véli, hogy ezek a cégek és gazdáik akár kártérítési pereket is indíthatnak az állam ellen a luxemburgi ítéletre hivatkozva. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a luxemburgi ítéletet követően úgy fogalmazott, hogy az unió bíróságának állásfoglalása egy előzetes döntéshozatal, ám az előterjesztés alapjául szolgáló jogvitát a nemzeti bíróságnak kell majd lezárnia. A NAV csak az ügyet lezáró magyar bírósági ítélet után alakítja ki álláspontját, derül ki a luxemburgi verdikt adóhatósági kommentálásából.
