- Egyik botrány a másikat követi a kormányzás félidejében a BM háza táján. Évek óta lefizetett rendőri és titkosszolgálati vezetőkről szólnak a hírek.

- Én nem botrányokat, hanem eredményeket látok, amelyekre építve a kormányzás második félidejében jobb és még hatékonyabb lehet a rendőrség. Kormányra lépésünk pillanatában kaptam a feladatot, hogy dolgozzunk ki egy, a korábbiaknál lényegesen hatékonyabb eszközrendszert a korrupció ellen. E munka keretében jött létre a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely a korábban hasonló feladatokat ellátó szervezetekhez képest több új, erős eszközöket kapott; hogy csak a korábban sok vitát kiváltó „provokáció” lehetőségét említsem, amellyel aktívan és eredményesen él a szervezet. Egy percig sem volt kétséges, hogy az újfajta fellépés és az új eszközök idővel meghozzák a várt eredményeket. Mondjuk, az induláskor még nem láttuk, nem is sejtettük, milyen mélyen, vagy ha úgy tetszik, milyen magasan érintettek korrupciós ügyekben egyes rendőri vezetők.

- Egyelőre az „eredmény” a döbbenet. Most a rendőrség nagy része azt találgatja, kik voltak benne, s közülük kiket mikor visznek el. Hogy lesz ebből hatékonyabb és jobb rendőrség?

- A döbbeneten hamar túljutott a rendőrség, azzal szinte egy időben világossá vált az állomány előtt, hogy ez így nem mehet tovább. Eddig és ne tovább. Nyilvánvalóan lesznek szervezeti és személyi változások. Szeretném azonban nyomatékosan leszögezni, hogy ezek nem feltétlenül állnak majd ok-okozati kapcsolatban a korrupciós üggyel, sőt, a várható változások többségének semmi köze a történtekhez. Lesznek rendőri vezetők, akiknek azért kell távozni jelenlegi beosztásukból, mert nem megfelelő a teljesítményük, de ilyesmire korában is volt már példa. Nyilván nem maradhat meg a jelenlegi keretek között a Nemzeti Nyomozó Iroda sem. Megalapítása óta létszámában és feladatait, jogosítványait tekintve is jelentősen bővült a szervezet, de ez nem párosult a hatékonyság növekedésével. Szükség van az NNI-re, de úgy, ahogy eredetileg létrehozták, nagy horderejű, országos, de legalábbis több megyére kiterjedő bűnügyekkel foglalkozó nyomozó hatóságként. Ehhez a munkához nincs szükség saját bevetési egységre, figyelői és más titkosszolgálati eszközöket és módszereket alkalmazó csoportokra az irodán belül. Ezek a képességek és az alkalmazásukhoz szükséges tudás ugyanis magasabb szinten megtalálható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, amelynek törvényben előírt kötelessége minden, efféle eszközök alkalmazására jogosult szerv kiszolgálása.

- Emlékeim szerint az NNI azért hozta létre saját „kis szakszolgálatait”, mert annak idején, mire hivatali úton megrendeltek egy figyelést vagy egy lehallgatást, a potenciális gyanúsított hét határon túl jutott…

- Nem foglalkozom azzal, miért alakultak így a dolgok. A szakmai érvek is a változtatás mellett szólnak és a gazdasági helyzet sem olyan, hogy megengedhessük magunknak a párhuzamos kapacitások kiépítését. Persze a hivatalba lépésem óta találtam más furcsaságokat is. Döbbenten tapasztaltam például, hogy a rendőrségen belül különböző szervezetek együttműködési megállapodásokat kötöttek egymással a legkülönbözőbb témákban. Nos, ennek vége. A rendőrség, és általában a rendvédelem munkáját törvények, egyéb jogszabályok, valamint parancsok és utasítások szabályozzák. Ezeket nem lehet két rendőri vezető együttműködési megállapodásával felülírni. Azoktól pedig, akik nem képesek a hatékony és jó működés követelményét szem előtt tartva együttműködni, kénytelen leszek megválni.

- Ismeretei szerint milyen magasra érnek a rendőrségi korrupciós ügy szálai?

- Elértünk a csúcsig. Addig folyt a titkos felderítés, amíg el nem értük az ügyben érintett legmagasabb szintű vezetőket is.

- A négy letartóztatott rendőr képes volt észrevétlenül megszervezni az őket lefizető vállalkozó érdekeltségeinek törvénytelen védelmét, akciókat indítani a konkurensek gyengítésére?

- A beszerzett bizonyítékok alapján igen, képesek voltak rá. Ne feledje, a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának két csúcsvezetője érintett az ügyben. Bármilyen információhoz hozzáférhettek, bármilyen indokkal kérhettek segítséget más rendőri szervektől. Feltehetően az akcióikban közreműködő egységek vezetői sem tudták, valójában miben vesznek részt, mi van az adott utasítás, a „kiemelt akció” hátterében.

- Milyen közállapotok uralkodnak, uralkodtak a rendőrségen, ha vezető rendőrök ki tudja, hány éve tartó korrupt kapcsolata senkinek nem tűnt fel, vagy ha igen, senki nem tett ellene semmit? Hol voltak a gyanúsítottak felettesei?

- Nem kérdés, hogy ennek az állapotnak a kialakulása a más típusú parancsnoki irányítással is magyarázható. Nem véletlen, hogy a kormányváltáskor az országos és a budapesti rendőrfőkapitányi poszton azonnal személycserét hajtottunk végre.

- Kérdés, hogy az elmúlt években hivatalban volt rendőri vezetők figyelmetlenek voltak, bűnös mulasztások sorát követték el, vagy „nyakig benne voltak”, ahogy mondani szokás…

- Ez utóbbit nem tartom valószínűnek, az eddigi adataink nem erre utalnak.

- Nemrég a Hír TV Célpont című műsorában símaszkban megszólalt egy rendőr, aki állítása szerint maga is részt vett Vizoviczki László illegális rendőri védelmében. Azt mondta, ne a kisrendőröket vegzálják, ők a szakmájukat gyakorolták, a főnökök intéztek mindent.

- A törvény mindenkire vonatkozik, az ügyészség pedig teszi a dolgát. Látható, hogy a nyomozás során nem álltunk meg a végrehajtó személyeknél, hanem a döntéshozó vezetőket lepleztük le. Egyébként felmerül bennem a gondolat, hogy a nyilatkozó alkalmas-e rendőrnek. Gyáván elbújik és másokat vádol. Magatartása távol esik az ideális rendőrképtől.

- Vizsgálják, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak voltak-e információi az érintett rendőrökről?

- Már megtörtént. Kiderült, hogy voltak információk egyes, az ügyben érintett vezetőkkel összefüggésben bizonyos életviteli és szakmai problémákról, annak azonban nem találtuk írásos nyomát, hogy ezeket megosztották volna az érintettek feletteseivel, vagy az ORFK, illetve a BRFK vezetőjével. Nyilvánvaló, hogy ez sem maradt következmények nélkül.

- Az Alkotmányvédelmi Hivatal elődszervezetének vezetőjéről és egy főosztályvezetőjéről nemrég derült ki (legalábbis a gyanú szintjén), hogy „kilóramegvették őket”. Összeálltak egy alapítvány keretei között egy volt rendőrrel és egy, a rendőr által ma már hétpróbás gazemberként emlegetett bűnözővel.

- Csak a rend kedvéért, a hazai szervezett bűnözés egyik legrégebben ismert vezetőjéről van szó. A 80-as évek elején még vizsgálóként hallgattam ki, az első hazai szervezett bűnözéshez köthető ügyben ő volt a szervező… El is ítélték.

- Nem egy ügyét azonban eltussolták, még államfői kegyelmet is kijárták neki…

- Kérem, ha valakit a Nemzetbiztonsági Hivatal támogat… Nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva sokmindent el lehetett intézni.

- Csak neki, vagy vannak más alapítványok és „Jakubinyik” is?

- Vizsgáljuk, egyelőre más gyanús ügyre nem bukkantunk.

- A Jakubinyi-ügyben majdhogynem az is államtitok, hogy létezik az ügy. Milyen közös titkai lehetnek az államnak és egy ezek szerint kőkemény bűnözőnek?

- Semmilyen. Én azt képviselem, hogy ebben az ügyben mindent, ami nem sérti az állam érdekeit, és nagyon kevés ilyen részlet van, nyilvánosságra kell hozni. Meggyőződésem, erre már nem is kell túl sokáig várni.

- A BM a közmunkaprogramok felelőse. Kimutatható-e már bármiféle összefüggés a bűnözés alakulása és a közmunkaprogramban részt vevők száma, vagy aközött, hogy mely országrészekben van közmunka és hol nincs?

- Nyilvánvaló, és ezt a statisztikák is alátámasztják, hogy ahol az emberek nagyobb hányadának van rendszeresen munkája, nem, vagy nem csak segélyekből biztosított a megélhetésük, ott a közbiztonság is jobb. Ahol gond a megélhetés, a bűnözés is gyakoribb. Kormányra lépésünkkor 595 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, ma a számuk 534 ezer. Ugyanakkor a különböző közmunkaprogramokban országosan több mint 210 ezren fognak idén részt venni, ezen belül a kistérségi Start munkaprogramokban 67 ezren.

- Havi 47 ezer forintért. Sokan rabszolgamunkáról beszélnek.

- Kétségtelen, hogy ez nem sok, de több, mint a segély. A lehetőségeink jogilag és gazdaságilag is korlátozottak. Magyarország az EU tagja, így vannak korlátai annak, hogy az állam milyen mértékben és módon avatkozhat bele a piaci folyamatokba. Így viszont a korlátaink adottak: a közmunka bére nem lehet több a minimálbérnél, hogy ne avatkozzunk bele a piaci viszonyokba, ugyanakkor nem lehet kevesebb a segélynél, hogy munkára ösztönözzön. Így tudunk megmaradni a szociális foglalkoztatás rendszerén belül. A különféle programokban részt vevők hasznos munkát végeznek, karbantartják a munkaerejüket, alkalmassá válnak arra, hogy azonnal kiléphessenek a munkaerőpiacra, amiért a segélynél magasabb összeget kapnak havonta. Mindemellett munkájukkal segítik az önkormányzatot, amelynek a területén dolgoznak. Egyes helyeken közfoglalkoztatás keretében termelik meg a zöldséget az önkormányzat szociális intézményeinek.

- Zöldséget termeszteni piaci alapon is lehet, s akkor piaci bért kaphatnának.

- Ezek a formációk piaci alapon még nem életképesek. Termékeikre ma még nincs szüksége a piacnak. Természetesen azon vagyunk, hogy ez a helyzet megváltozzon, s a vidéki szociális intézményekben, amelyek közelében vannak művelhető földek, ne külföldi répából és krumpliból főzzenek ebédet. Ha a jelenlegi termelési formációknak sikerül egyfajta szociális szövetkezetekké átalakulni és abban a formában talpon maradni, lehetőség lesz a felesleget a szabad piacon eladni, és akkor már valóban piaci bérekért dolgozhatnak az ott foglalkoztatottak. Ehhez azonban még el kell telnie egy kis időnek. Addig is bővítjük a Start munkába bevont tevékenységek körét. Tervezzük például, hogy házakat építünk azokon a településeken, ahol, illetve amelyek egyes részein, most embertelen körülmények közt élnek emberek. Iskolarendszerű képzéseket is indítunk. Ennek keretében mezőgazdasági termelésre, a termények tartósítására és más praktikus dolgokra is megtanítják a közfoglalkoztatottakat.

- Ami a településeket illeti, jelentős részük válaszúthoz ért: elkótyavetyéli maradék vagyonát, új adókat vet ki, vagy csődöt jelent. Megpróbálják megmenteni az önkormányzatokat?

- Az önkormányzatok pénzügyi problémáit leginkább azok a létesítmények okozzák, amelyeknek nemcsak a megvalósulása, hanem a működtetése is tetemes összegeket emészt fel. Amikor egy 300-500 fős település ezer ember befogadására alkalmas tanuszodát épített, mert ez volt a helyiek álma és ehhez tudtak az elöljáróik forrásokat szerezni, előre borítékolható volt, hogy már kinyitni sem tudják, mert nincs elég pénzük ahhoz, hogy vízzel töltsék fel a medencét. Mivel az önkormányzatok adóssága része az ország adósságának, az államnak valamit tennie kell. A „csúcson” 1270 milliárd forint volt az önkormányzatok együttes adósságállománya és ehhez jött még 300 milliárd forintnyi kifizetetlen számla. Keressük a lehetséges megoldásokat mi is, mások is, így az NGM, az ÁSZ és más állami szervek, intézmények. Sok vita és még több egyeztetés kell még ahhoz, hogy kialakuljon a működőképes, finanszírozható rendszer. Arra már van törvény, hogy miképpen előzhető meg az önkormányzatok további eladósodása. A kormány jóváhagyása nélkül a jövőben nem vehetnek fel hiteleket.

- Alig van olyan település, amely ne hitelből fizetné a működési költségeit is. Ki fog átnézni 3200 költségvetést ahhoz, hogy dönthessen a kormány, kinek engedélyezi a hitelfelvételt?

- Nagyon sok önkormányzati vezető megsértődhet ezen az állításon. Sok település nem csak a működését, de még a fejlesztéseit is saját bevételeiből finanszírozza. Az önkormányzati költségvetések áttekintése nagymunka, de elvégezhető. Önhibáján kívüli pénzügyi problémáinak megoldására már eddig is több mint ezer önkormányzat kért támogatást. Ezek költségvetését tételesen át kellett nézni ahhoz, hogy dönthessünk a támogatás odaítéléséről, és annak mértékéről. Rá adásul a hitelfelvétel engedélyezéséhez elég egyszer alaposan átnézni a költségvetést, a következő évben már tudni fogjuk, mekkora az adott település mozgástere, mire mennyit költ és így tovább. A nagy kérdés, hogy a már felhalmozódott adósságot hogyan tudjuk kezelni...

Pintér Sándor