A médiaalkotmány és a médiatörvény többek között az emberi méltóság, az emberi jogok, a magánélet, az alkotmányos rend tiszteletben tartását, a kiskorúak védelmét írta elő, tiltotta a gyűlöletkeltést és a diszkriminációt – azaz „normális”, demokratikus működésre kötelezte a sajtót, az etikai szabályok megsértését pedig tízmilliós bírságokkal rendelte büntetni. Mivel az Alkotmánybíróság ezt túlzott beavatkozásnak minősítette, a legfontosabb passzusokat kiirtották a jogszabályból – ezzel viszont az éppen hogy csak felállt új társszabályozási intézményt is csaknem kiüresítették. A törvény ugyanis lehetőséget adott a médiahatóságnak, hogy a panaszos ügyek ezen részét „kiszervezze” a szakmai egyesületeknek – ezért sem hallhattunk arról, hogy a hatóság sajtóorgánumokat büntetett volna (a tévék és rádiók büntetésének jogát, a százmilliós pallost a médiahatóság megtartotta magának, és élt is vele). A médiahatóság tavaly nyáron kötött megállapodást a Magyar Lapkiadók Egyesületével (MLE), a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületével (MTE), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületével és az Önszabályozó Reklámtestülettel a társszabályozásról, ez alapján ők bírálhatták el a panaszos ügyek egy részét a médiahatóság helyett.

Kovács Tibor

Katasztrofális pénzügyi állapotban van a magyar média szinte összes szereplője. A legnagyobbak között többen is megfelezték nyereségüket, a kisebb kiadók pedig tartósan veszteségesek. Ezt az amúgy is nehéz helyzetet súlyosbította az új médiatörvény a kirívóan magas büntetési tételek kiszabásának lehetőségével – nyilatkozta lapunknak Kovács Tibor, a lapkiadók egyesületének elnöke. Az MLE egy évvel ezelőtt egyrészt azért döntött úgy, hogy részt vesz a társszabályozásban, mert a médiahatósággal kötött megállapodással el tudta érni, hogy a szabályozásban részt vevő, az etikai kódexet elfogadó kiadókat, orgánumokat ne lehessen bírsággal sújtani, a velük szemben felmerülő panaszokat, kifogásokat a szakmai testület tárgyalhassa meg. Másrészről fontosnak tartották, hogy a média tartalmi kérdéseiben megjelenjen a szakma véleménye. Kovács szerint azonban nem volt igazán komoly társadalmi igény a társszabályozásra, elenyésző ügy érkezett hozzájuk, az etikai bizottságnak mindössze három ügyben kellett összeülnie. Új jelenség volt viszont, tette hozzá, hogy egyes kiadók maguk jelentkeztek az egyesületnél, hogy belső vitáikban kérjenek szakmai állásfoglalást. Az elnök ezt az irányt, az önszabályozás megjelenését és alkalmazását tartaná szükségesnek a jövőben, hogy maga a szakma jelöljön ki olyan szabályokat, válasszon független, érték- és normameghatározó testületeket, amelyek vitás kérdésekben döntenek vagy éppen segítenek a mediáció elindításában.

Kovács Tibor azt is elmondta, szerették volna, ha az AB-döntés nyomán módosított médiatörvény hatálya alól teljesen kikerül a nyomtatott sajtó. A parlament azonban úgy döntött, a korábbiaknál szűkebb mértékben ugyan, de a jogszabály továbbra is vonatkozik erre a szektorra. Miután a jogszabály továbbra is fenyegeti a printmédiát a kirívóan magas büntetési tételek kiszabásának lehetőségével, a lapkiadók érdekeltek a társszabályozás fenntartásában. Kovács Tibor azonban minden fórumon szorgalmazni fogja, hogy induljon párbeszéd az önszabályozás irányába.

– Felelősek vagyunk önmagunkért, az olvasóinkért, a társadalomért, és elszámoltathatóak is vagyunk, de ne más számoljon el velünk, hanem mi magunk, és erre képesnek is kell lennünk, mert ez is a szabadság része – mondta. A külföldi önszabályozó példák közül Kovács a svájci rádiók minőségbiztosítási rendszerét tartja az egyik legjobbnak: ott csak az a rádió kaphat műsor-szolgáltatási engedélyt, amelyik rendelkezik tartalomra is kiterjedő minőségbiztosítási és panaszkezelési rendszerrel, melyet szakértők auditálnak, és a megfelelőségről állítanak ki tanúsítványt. A hatóság az üzleti feltételek mellett tartalmi oldalról csak azt vizsgálja, hogy a rádiónak van-e etikai kódexe és a műsoraival kapcsolatban felmerülő panaszok kivizsgálására létrehozott, ellenőrzött rendszere, ha igen, akkor kiadja az engedélyt, tartalmi kérdésekbe, a panaszok elbírálásába azonban nem szól bele.

Az önszabályozást sürgeti az internetes médiumokat tömörítő MTE is. Nádori Péter, a tartalomszolgáltató egyesület vezetője a Magyar Narancsban számolt be a közelmúltban a társszabályozás tapasztalatairól. Mint írta, a társszabályozásból nem lett nemzeti sport, néhány tucat panaszos ügyük volt – a nyomtatott sajtót is beleértve. De nem csak ez a probléma: szerinte a társszabályozás ideájának alávág a médiatörvény legutóbbi, az AB-döntést alkalmazó módosítása is, ami után „szinte üres halmazok” maradtak a megsemmisített szabályok helyén. A magatartási kódexeket is ennek megfelelően kell módosítani, „az új kódexek pedig igen rövidek lesznek”. A médiacsomag módosítgatásai után szerinte a sajtó hatósági büntethetőségének rendszerét egyszerűen felesleges fenntartani, és olyan önszabályozást javasol (amit egyébként az MTE is évek óta végez), amely hatásköri keretét jogszabály adja, de a tartalmába nem avatkozik bele.