Nem sietős a kormánynak
Kormányzati forrásunk arra a felvetésre, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ezt nehezményezheti, úgy reagált: „Az adózást mi határozzuk meg, a tranzakciós illeték adókérdés, és nincs köze a jegybank függetlenségéhez.” Emlékeztetett, hogy a jegybanktörvény módosításának utolsó verzióját már az EU, az EKB és az IMF is elfogadhatónak ítélte, így lényegében a tárgyalások valamennyi előfeltétele teljesült. Forrásunk szerint Christine Lagarde múlt heti levele „világos és egyértelmű üzenet”. Az IMF vezérigazgatója Varga Mihály tárca nélküli miniszternek azt írta, hogy a tervezett intézkedések „megfelelő válaszok a legfontosabb kifogásainkra”, s amint megtörténnek a változtatások, a valutaalap készen áll a hiteltárgyalás megkezdésére. Varga ezt úgy értékelte, hogy ha legkésőbb július 12-én módosítják a jegybanktörvényt, másnaptól, „13-ától kezdve bármikor” megkezdődhetnek a tárgyalások.
A tárgyalásokon asztalra kerülhetnek adókérdések is, például az egykulcsos adó. Varga azt mondta, arra kérik az IMF-et, nézze meg az adórendszer 2013-as hatását, és később térjenek vissza arra, kell-e bármit is változtatni.
A tranzakciós illeték is téma lehet, ezt valószínűsítette Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke is egy tévéműsorban. Az EKB szerint a bankadó bevezetése kapcsán is voltak viták, s „ilyen vitára most is lehet számítani”. Kormányzati forrásunk cáfolta, hogy Simor András jegybankelnök, illetve az EKB ne tudott volna arról, hogy a kormány tervezi a tranzakciós illeték kivetését a jegybankra. „Kaptak róla értesítést, az igaz, hogy konzultáció nem volt.”
Simor hívta fel Kövér László házelnök figyelmét, hogy a jegybank feladataival kapcsolatos jogszabályok esetén kötelező a jegybank és az EKB véleményét kérni. Simor szerint az, hogy a jegybankra is tranzakciós illetéket vetnek ki, értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Sérti a jegybanki függetlenséget, azt a látszatot kelti, hogy a kormány a költségvetés kozmetikázásának eszközével kívánna élni, s nem jelent a büdzsé számára tartós bevételt. Minderre kormányzati forrásunk így reagált: „Gondolkozzunk csak! Mintha mindenki hajlamos lenne elfelejteni, hogy ténylegesen jövőre hatályosul a jegybankra is kötelezettséget róvó tranzakciós illeték. A most nyilatkozó Simor András mandátuma 2013 márciusával lejár. Az új bankvezető szabadon dönthet arról, hogy a mostani elnökkel ellentétben áthárítja-e a jegybank a kereskedelmi bankokra a 100 milliárdos éves terhet.” Helyzetértékelése szerint mivel a bankszövetséggel „ügyes” kompromisszummal végződő tárgyalást folytatott a nemzetgazdasági tárca a tranzakciós illetékről, a bankszektorból „nem számít elégedetlenségre, támadásra” a kormány.
Forrásunk annak külön jelentőséget tulajdonított, hogy az elmúlt hetekben kormányzati tisztségviselőkkel és bankárokkal tárgyalt Magyarországon Michael Hasenstab, annak a Templeton Global Bond Fundnak a vezetője, amely a legnagyobb részesedést tartja a magyar államkötvényekből portfóliójában. „Nagyon kevés olyan kormánytag volt, beleértve Orbán Viktort is, akivel először találkozott volna a Templeton képviselője” – árulta el. Ezzel kormányzati forrásunk sejteni engedte, hogy a gazdasági-pénzügyi tervek is szóba kerültek, és nem találtak ellenzésre, miként a 2013-as költségvetési tervezet fő számait is „kipipálta” az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, amikor visszavonta a kohéziós források felfüggesztéséről szóló döntést.
Arra a felvetésre, hogy e szerint a kormány valójában húzta az IMF-tárgyalások megkezdését, az volt a válasz: „a kormányt a tudatosság jellemezte”. Mert az nem is kérdés, hogy most egyértelműbbek és kedvezőbbek az ország pénzügyi-gazdasági kondíciói, mint tavaly ősszel vagy akár az év elején voltak – értékelt forrásunk, aki Varga Mihályra hagyatkozva megerősítette: az reálisnak látszik, hogy ősszel, október végére lesz IMF-megállapodás.
