Orbán Viktor tegnapi felszólalása során tájékoztatást adott a T. Háznak az uniós állam- és kormányfők múlt heti egyeztetéséről is, arra kérve a parlament illetékes szakbizottságait, vegyék napirendre és kezdjék el tárgyalni a csúcstalálkozón született döntésekről közzétett dokumentumot, amely „olyan történelmi lépésekről” szól, mint a bank-, a költségvetési, a gazdaságirányítási és lényegében egy teljes politikai unió létrehozása. Beszélt ugyanakkor arról is – utalva a Londonban felmerült súlyos bankcsalások gyanújára –, hogy a nyugati világ „újabb és talán minden korábbinál nagyobb ütést kapott a saját pénzrendszerétől”. Európa képtelen visszavenni a pénzvilág feletti ellenőrzést – közölte, és arra kérte az Országgyűlés szakbizottságát, hogy ezen fejlemények Magyarországra gyakorolt hatását is vizsgálja meg.

Mesterházy Attila (MSZP) örömtelinek nevezte a kohéziós pénzek zárolásának a visszavonását, valamint szintén jó hírnek nevezte, hogy az EU, a jobboldali kormányok és a magyar kabinet is elfogadta: a megszorítások és az adóemelések politikája helyett növekedésre és munkahelyteremtésre van szükség.

Vona Gábor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben Orbán Viktor azt mondja, a nemzetek Európáját kell építenünk, Németh Zsolt államtitkár ennek az ellenkezőjéről beszél, miszerint a teljes integráció jó Magyarországnak. „Mindenki az egyesült európai államok irányába tereli Brüsszelben Európát. És ön itt nem beszélt erről a magyar embereknek. A valódi kérdés az, akar-e a magyar társadalom az egyesült Európának a tagja lenni” – mondta. Népszavazást kellene Magyarországon kezdeményezni az uniós tagságról – tette hozzá.

Jávor Benedek (LMP) szerint „minimum ellentmondásosak a miniszterelnök megnyilvánulásai” az EU-csúcson felvetett stabilizációs lépések kapcsán, amelyek orvosolják a strukturális versenyképességi különbségeket az EU-tagországok között. A kohéziós pénzek, a strukturális alap sem elég ahhoz, hogy a problémát kezelje. Az LMP szerint, ha elvárjuk, hogy Magyarországot segítsék a kohéziós forrásokkal, ez morálisan csak akkor védhető, „ha emellé Magyarország odateszi a maga szándékát az unió egészét sújtó problémák rendszerszintű, strukturális kezelésére”.

Orbán Viktor viszontválaszában Jávor Benedek hozzászólására reagálva feltette a kérdést: miért kellene csökkenteni az unión belüli versenyképességi különbségeket? Szerinte, Magyarország számára onnantól, hogy elérte az átlagot, hátrányossá válna, ha valaki művi úton korlátozná a versenyképességi különbségeket. „Egy darabig jó lenne, de mi, az ország nem akarunk átlagosnak lenni. Mi meg akarjuk nyerni az unióban zajló gazdasági versenyt, mi akarunk lenni Európa legversenyképesebb gazdasága, és azt gondolom, hogy erre Magyarországnak, bár nagyon mélyről indult, de jó esélyei vannak” – fogalmazott.

Az uniós csúcson megfogalmazott javaslatok nem lezárt kérdések, most kezdődik a vita róluk, amiben állást kell foglalnia Magyarországnak is. Ezért arra utasította a gazdasági minisztert és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) vezetését, vizsgálják meg, milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhat az országnak egy bankunióhoz való csatlakozás – mondta, hozzátéve: tisztázandó, hogy mindaz, amit az EU vezetői javasolnak, „gyakorlatilag az európai egyesült államok”, az eurózónán belüli államokra vonatkozik, vagy a kívülállókra is.

A miniszterelnök a Jobbik politikusait arra kérte: „az én ízlésemen messze túlnyúló radikális Európa-ellenességét próbálják meg a vitában kezelhető állásponttá alakítani”. És mérlegeljék kijelentéseik következményét, mert, mint mondta, a legmélyebb felelőtlenség, amellyel valaha találkozott külpolitikai vitában, annak kijelentése, jó lenne, ha az 500 millió embernek otthont adó unió megbukna. Akkor kataklizma alakulna ki, „pénzügyi cunami”. „Az EU alapos átalakításra szorul, egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországnak ezekben az új nagy uniókban részt kell vennie. De akárhogyan is döntünk végül, a magyar embereknek az az érdeke, hogy az Európai Unió és benne az eurózóna sikeres legyen” – hangoztatta Orbán Viktor.