Mivel kiderült, a megkérdezettek attól félnek leginkább, hogy elveszítik a munkahelyüket, „nekünk tehát cselekednünk kell” – hangoztatta a miniszterelnök. Eszerint – mint azt már tudni lehetett – a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, valamint minden korcsoportban, a képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő munkáltatói járulékot megfelezik. A tartósan munkanélküliek alkalmazását elősegítő járulékcsökkentést is javasolja a kormány úgy, hogy az első két év során a munkáltatónak ne kelljen fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a tervek szerint a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher. Ez lesz érvényes a gyesről és a gyedről visszatérők esetében is. Akire többféle kedvezmény is vonatkozik, azután a legkedvezőbbet lehet igénybe venni – tette hozzá. Ezen említett csoportok esetében a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is mérséklik százezer forintos bruttó bérig.

Orbán Viktor a kisadózók adó- és adminisztrációs terheinek mérséklésére a tételes adózás bevezetését javasolta. A hatmillió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknak (egyéni vállalkozóknak, betéti és közkereseti társaságoknak) az adófizetés rendkívül egyszerű módját kínálják, aki ezt választja, annak egyetlen adót kell fizetnie, főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállásban 25 ezer forintot. Ez az egy közteher kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. Az ezen adózást választók nem nyújtanak be beszámolót sem, csak bevételi és kiadási számláikat tartják nyilván. Ez az adózás azoknak lesz kedvező, akik a lakosság számára szolgáltatást nyújtanak, vagyis akiknek számláit más adóalanyok költségként már nem számolják el.

A legfeljebb 25 embert alkalmazó kisvállalatok számára a foglalkoztatást serkentő, szintén opcionális adózási módot vezetnek be. Ez az adónem kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket, így a társasági adót, egyéni vállalkozók esetén a nyereség utáni személyi jövedelemadót, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Az adó alapja a cég nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz, mértéke pedig 16 százalék. Úgy számolnak, hogy összesen 800 ezer embert foglalkoztató 300 ezer kisvállalkozásnak segíthetnek ezzel.

A kormány az „áfacsapda” felszámolása érdekében bevezetné a pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást, ennek lényege, hogy az évi 500 ezer eurónál kisebb árbevételű vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették. A munkahelyvédelmi akcióterv része, hogy a számviteli szabályok könnyítésével segítenek a devizaárfolyam-veszteségek miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon. Olyan jogszabály-módosításra van szükség, amely szerint 2012-ben és 2013-ban a cégeknek tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítaniuk a devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket, így azoknak, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk azt.

A kormány leegyszerűsítené a házipénztárakra vonatkozó adminisztrációt. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy a kabinet tavaly jelentősen megemelte a házipénztári készpénz-záróállomány megengedett legmagasabb mértékét, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel a vállalkozásoktól, ezért a korlátozásokat meg kell szüntetni.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az akcióterv közel 300 milliárd forinttal támogatja a foglalkoztatást, a munkahelyteremtést. Az ehhez szükséges forrásokat a pénzügyi tranzakciós illeték teremti meg –árulta el a miniszterelnök, köszönetet mondva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, a Fidesz–KDNP-frakciószövetségnek és a gazdasági bizottságnak az illeték végső formájának kidolgozásáért. Orbán Viktor azt mondta, számítanak rá, hogy lesznek viták az akcióterv kapcsán, de a vitákat „megvívják”, és a céljaikból nem engednek.

Reagálások

Mesterházy Attila (MSZP) szerint „nem lehet félvállról venni” a miniszterelnök javaslatait, a cél jó, de ha a gazdaság nem indul be, nem lesznek új munkahelyek. Minden olyan intézkedést támogatnak, amely a munkahelyteremtést szolgálja, de a mostani adórendszer a gazdagokat segíti. „Ha kicsit akarnám a miniszterelnök urat froclizni, azt mondanám, hogy talán megtalálták a gazdasági minisztériumban a régi szocialista kormány papírjait és dokumentumait, mert számos olyan intézkedést vezetnek be, mely az előző szocialista kormány idején a gyakorlatban meglévő intézkedés volt” – fogalmazott. Három javaslattal is élt: gyorsítani kell az uniós források felhasználását, meg kell határozni az euróbevezetés menetrendjét, létre kell hozni egy növekedési és foglalkoztatási tanácsot. Mesterházy „nevetség tárgyának” nevezte Matolcsy ténykedését, és emlékeztetett: jobboldaliak is arról beszélnek, „amit az ön minisztere csinál, azt soha nem szabad csinálni sem Magyarországon, sem Európában”.

Vona Gábor (Jobbik) úgy reagált, hogy pártja minden olyan intézkedést támogat, amely bajba jutott társadalmi csoportoknak segít, de most nem erről van szó. Szerinte a kormány saját rossz gazdaságpolitikája után fut.

Jávor Benedek (LMP) szerint az akcióterv nyílt beismerése annak, hogy az elmúlt két év gazdaságpolitikája kudarcot vallott. – Örülünk, hogy a kormány rászánta magát az LMP 2010-es programjának a megvalósítására, de ma már kicsit késő ezt bevezetni, a 25 év alatti fiatalok közel fele már nem Magyarországon képzeli el a jövőjét. Az egyszerűsített adónemekkel pedig az eva-rendszert hozzák vissza, csak bonyolultabban.

Harrach Péter (KDNP) nem értette az ellenzék „fanyalgását”, Rogán Antal (Fidesz) pedig „az MSZP példaképeit”, Bokros Lajost és Bajnai Gordont „a két nagy megszorítónak” nevezte. Mesterházyhoz fordulva úgy fogalmazott: „ha mi minden papírt megtalálnánk a minisztériumokban, amiket keresünk, akkor önök közül sokan már nem ülnének itt közöttünk”.

Orbán Viktor viszontválaszában megerősítette: a munkahelyvédelmi akciótervre vonatkozó törvényjavaslatok július 9-éig vagy 12-éig beterjeszthetők a T. Ház elé. „Ha az ellenzéki haraphatnékot és a kormánnyal szembeni dühöt lepattogtatom az ellenzéki pártok hozzászólásairól, akkor az alatt én azt találom, mintha önök támogatnák a javaslatokat” – mondta. Mesterházy Attilával közölte: nehéz megértenie, hogy az MSZP miért tesz folyamatosan kísérletet arra, hogy megvédje a 2002 és 2008 közötti kormányzást, „mert az védhetetlen”. A miniszterelnök védelmébe vette a gazdasági minisztert, Matolcsy György szerinte olyan tetteket hajtott végre, amelyeket egyetlen kormány és egyetlen gazdasági miniszter sem vállalt. Nélküle nem lenne bankadó, multiadó, és nem lenne a családokat támogató adórendszer.

Kormánypárti képviselők hallgatják a miniszterelnököt