– Kell hogy legyen valamilyen módja annak, hogy az RMDSZ megvédje a saját álláspontját a magyarországi pártokkal szemben, azon túl is, hogy közzétesz egy sajtónyilatkozatot. Ez önvédelem – magyarázta a pártállítás javaslatának lényegét a Népszabadságnak az ötletgazda, Szabó Ödön. Utalt rá, hogy magyarországi politikusok már harmadszor „játsszák el”, hogy kampányolásukkal felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket, ezzel mozgósítják a román szavazókat, a magyarság képviselete pedig gyengül. – Ezzel együtt a pártalapítás nem valakik ellen, hanem valamiért történne – szögezte le a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Majd az 1940-ben létrehozott Erdélyi Párt programjából idézve úgy érvelt: meg kell óvni Erdélyt attól, hogy „az anyaországi pártok küzdelmeinek színterévé válva a kisebbségi sorsban féltve őrzött magyar egység darabokra törjön szét”.

Bugár Béla

Szabó Ödön emlékeztetett: az utóbbi időben „azt hangoztatták, hogy nem baj, ha átjárunk egymáshoz kampányolni”. – Alighanem úgy képzelték el, hogy ők beleszólhatnak a mi dolgainkba, mi pedig nem. A kettős állampolgárság új helyzetet teremtett – vélekedett az erdélyi politikus. Hozzátette: egyáltalán nem szükségszerű, hogy a magyar állampolgárrá váló határon túli magyaroknak az anyaországi politikai palettáról kelljen választaniuk. – Az RMDSZ érdekképviseleti szövetség, választói joggal várják el, hogy érdekeiket minden szinten megjelenítse. Románia EU-csatlakozásával az érdek-képviseleti tér kibővült, most pedig megjelent egy újabb tér, a budapesti Országgyűlés. Miért gondolnánk azt, hogy ha megnyílik egy új tér, akkor mi lemondunk a saját képviseletről? – fejtegette a politikus. Az ötletet az SZKT több tagja is felkarolta. Bár Szabó Ödön nem szívesen beszél arról, hogy egyetlen napi „karrier” után mekkora támogatottsága van, úgy véli, „keserűség szülte gondolatnál azért több lehet belőle”.

Kelemen Hunor szövetségi elnök azt mondta: a szövetségi elnöki hivatalhoz nem érkezett a pártalapítással kapcsolatos javaslat, de ez nem jelenti azt, hogy a következő időszakban nem érkezhet.

– Bárhogy alakul is a határon túliak magyarországi pártjának ötlete, a szlovákiai magyarok csak külső szemlélői lehetnek, hiszen a szlovák állampolgársági törvény nem teszi lehetővé a kettős állampolgárságot – derült ki az MKP elnökének szavaiból. Berényi József elmondta, hogy konkrét javaslat ezzel kapcsolatban nem érkezett az RMDSZ-től.

– Természetesen megvitatnánk, de bármilyen egyezség jön is létre, mi a pártban nem vehetnénk részt – mondta a szlovák parlamentből kiszorult magyar párt vezetője. Szerinte az elmúlt húsz évben 570 ezerről 460 ezresre zsugorodott felvidéki magyarság megtartásához minden segítség jól jön, jöjjön az határon belülről vagy kívülről. – Bár elsősorban nem az a fontos, amit a mindenkori magyar kormány tesz, hanem az, amit a nemzetállamot építő szlovák kormányok tesznek – jegyezte meg Berényi. Hozzátette, hogy a magyarság indentitásának megőrzéséért egy sikeres Magyarország működése tehetne, de „az elmúlt tíz év nem egy sikertörténet”.

A Híd-Most párt eleve nem tartja jó ötletnek, hogy a határon túliak választók és választhatók legyenek Magyarországon.

– Nem tisztességes a magyarországi választókkal szemben, ha azok, akik nem ott élnek, nem ott adóznak, beleszólnak abba, hogy milyen kormány működjön Magyarországon – mondta lapunkak Bugár Béla. A párt társelnöke szerint ezért sem a közös párt terve, sem a határon túl élő, állampolgársággal rendelkezők szavazati joga nem jó ötlet. Ő is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szlovák állampolgársági törvény miatt a kérdés amúgy is mellékes számukra. Az RMDSZ felvetéséről megjegyezte: annyi haszna az erdélyi párt számára lehetne, hogy az erdélyi szavazatokat ne a Fidesz gyűjtse be, hanem egy olyan párt, amely az erdélyiek érdekeit képviseli.

– A Vajdasági Magyar Szövetség nem alakította ki álláspontját a kérdésben, és nincs tervben, hogy a héten esedékes elnökségi ülésen megvitatnák az RMDSZ köreiben felvetődött ötletet – mondta lapunknak Pásztor Bálint, a VMSZ belgrádi frakciójának képviselője.