Külhoni támogatóinak jelentős részét elbukhatná a Fidesz
Markó Béla, a szövetség tiszteletbeli elnöke a Klubrádiónak nyilatkozva ugyancsak elképzelhetőnek tartotta, hogy az egyik erdélyi párt mellett igen aktívan kampányoló magyar házelnök e tevékenységére válaszul maguk is pártot alapítsanak Magyarországon. Ha már nem vették észre, hogy a külső beavatkozás mennyire abszurd – fogalmazott Markó. Maga nem gondolja ugyan, hogy most valóban a pártalapítással kellene foglalkozniuk, de az ötlet korántsem akkora képtelenség – jelentette ki a politikus. – Már csak azért sem – tette hozzá –, mert a határon túliakat erősen foglalkoztatja, hogy az anyaország miként viszonyul hozzájuk, s jó lenne, ha ennek kapcsán véleményt nyilváníthatnának. Hozzátette: az erdélyi magyar választók pontosan felismerték saját érdekeiket, és aki ma biztosra veszi, hogy két év múlva hogyan fognak szavazni, nagyot tévedhet.
Meglehetősen eredetinek tartja az ötletet elemzésében a Political Capital választási szakértője, László Róbert. Erősen kétséges, hogy megvalósul-e a Fidesz–KDNP-vel szemben létrehozandó, határon túli magyar párt ötlete, de az biztos, hogy minden érintett komolyan veszi majd, ha mégis lesz belőle valami –véli az elemző.
A kormánypártokban eddig biztosak voltak abban, hogy a külhoni magyarok választójogával csak ők nyerhetnek. A határon túliak körében tavaly decemberben készült, máig egyetlen nyilvános közvélemény-kutatás igazolni is látszik számításaikat, de csak a magyarországi politika iránt érdeklődő erdélyi kisebbség körében elsöprő a Fidesz fölénye: a felmérés szerint mintegy negyedmillió kormánypárti szavazat érkezhet onnan. A pártot egyelőre nem választó és az anyaországbeli iszapbirkózásba beszállni nem kívánó többség esetében elképzelhető ugyanakkor, hogy őket is megszólíthatnák egy ténylegesen a képviseletükre vállalkozó formációval – véli a szakértő. De még azt sem tartja kizártnak, hogy a korábban magukat Fidesz-szimpatizánsnak tartókat is megzavarhatja, ha megjelenik a szavazólapon egy külhoni magyar formáció.
A kormány még a legóvatosabb becslések szerint is félmillió új magyar állampolgárra számít, akiknek a döntő többségére – kimondva-kimondatlanul – az itthon lemorzsolódó Fidesz-szavazók utánpótlásaként tekintenek. A júniusi romániai helyhatósági választások eredménye azonban világossá tette, hogy a Fidesz megosztja az erdélyi magyarságot, az RMDSZ pedig továbbra is jól beágyazott – állítja László Róbert. Ha Kelemen Hunor pártja valóban egy Magyarországon bejegyzett, a külhoni magyarok érdekeit képviselő pártszövetség gründolásába fogna, az László Róbert szerint keresztülhúzhatja a Fidesz számításait: az ötszázalékos küszöb átlépésére minden eséllyel pályázna, sőt a kiábrándult hazai szavazóknak ez kiváló protestszavazási lehetőséget teremtene.
Az erdélyi ötletet azonban egyelőre érdemes a helyén kezelni: a választás utáni feszültség levezetésére is hivatott szövetségi tanácsi ülésen merült fel, ráadásul Markó Béla hamar hűteni is kezdte a kedélyeket, mondván, fontosabb dolga is van most a pártnak, mégpedig a felkészülés az ősszel esedékes romániai parlamenti választásra – hangsúlyozta a szakértő. Szerinte a Híd-Most is valószínűleg szívesen törne borsot a Fidesz orra alá, bár nem sok politikai hozadékkal járna, ha beszállna egy ilyen kezdeményezésbe. A délvidéki és a kárpátaljai magyar pártok szintén megosztottak, esetleges magyarországi szerepvállalásuk mérlegelésekor nemcsak a Fideszhez fűződő viszony lehet döntő, hanem a helyi politikai közegben várható következmények is.
Megvalósulásának esélyeinél azonban fontosabb a felvetés várható hatása a politikai térben. Határon innen eddig sokan hajlamosak voltak a Fidesz homogén bázisaként tekinteni a külhoni magyarokra, márpedig a kormánypárt a könnyített honosítás bevezetése ellenére is számos fricskát volt kénytelen begyűjteni a határon túli magyar közösségekben is. Ebbe a folyamatba illeszkedik az új ötlet is, ami színvallásra fogja késztetni a pártokat, határon innen és túl egyaránt.
Az ügynek László Róbert szerint lehet még egy hozadéka. Korábban Kövér László volt az, aki a listás szavazás mellett egyéni kerületi mandátumokat is biztosított volna a határon túliak számára. A javaslatát leszavazták. A házelnök balul sikerült erdélyi kampánykörútja viszont előmozdíthatná, hogy a külhoni magyaroknak is legyen képviselete a budapesti parlamentben. Ezzel a kezdeményezés súlyát is csökkenthetnék, mert a határon túliak külhoni párt nélkül is szerezhetnének mandátumot az Országgyűlésben.
Ami a technikai feltételeit illeti: a pártalapítás igen egyszerű folyamat. Elég tíz magyar állampolgár, aki kimondja a politikai szervezet megalakítását, s elfogadja az alapszabályt. Ha a megfogalmazott célok nem ellentétesek az alaptörvénnyel, s nem irányulnak törvénysértésre, az új pártot – feltéve hogy valamennyi formai követelménynek megfelel, például rendelkezik magyarországi székhellyel – bírósági források szerint gyakorlatilag automatikusan bejegyzik.
Tóth Zoltán választási szakértő hasonlóképpen nyilatkozott, hozzátéve: bizonyosan van tíz olyan erdélyi származású, de már Magyarországon élő személy, aki vállalkozna a pártalapításra. Ebben az esetben azzal sem lehetne megakadályozni egy új szervezet létrejöttét, ha azt csak az itt lakóhellyel rendelkezők hozhatnák létre. Ma ilyen korlátozás nincs, de a párttörvényt a kétharmad bármikor módosíthatná. A jogszabály egyébként azt sem tiltja, hogy már működő pártnak külföldi állampolgár legyen a tagja; ilyen előírás csak az alapítók és a vezető tisztségviselők esetében van.
– A joggal való visszaélésre, vagyis a magyar politikai osztály erdélyi beavatkozására furfangos politikai válasz született – véli Tóth Zoltán.
– Ugyanakkor arra is lehet ez egyfajta sajátos reakció, hogy a határon túliaknak nem azonos feltételekkel biztosították a választójogot, hiszen ők csak a pártlistákra szavazhatnak, ugyanakkor saját jelöltjük sem lehet.
– Ha viszont lenne pártjuk, legalább saját embereiket indíthatnák, és országos listát is állíthatnának – hangsúlyozta Tóth –, bár az egyéni körzetekben kizárólag az ott élők voksolhatnának. Egyéni mandátumot tehát a határokon belül élők támogatása nélkül nem szerezhetnének, az országos listáról viszont elcsíphetnének három-öt képviselői helyet.
