Az elnökhelyettesi tisztség január óta betöltetlen, mert akkor a tavaly december végéig Legfelsőbb Bíróság (LB) elnevezést viselő legmagasabb bírói fórum második emberét a törvény erejénél fogva menesztették. Erményi Lajost 2009 novemberében hat évre nevezték ki, de a Fidesz igazságszolgáltatási reformjának ő is ugyanúgy áldozatává vált, mint a nem sokkal korábban ugyancsak hat esztendőre megválasztott Baka András főbíró.

A Kúria elnökét – aki Darák Péter, az LB közigazgatási kollégiumának bírája lett – a parlament már tavaly megválasztotta, a helyettes személyére azonban az új főbírónak kell javaslatot tennie. Ő a tisztség betöltésére pályázatot írt ki. Darák a napokban egy sajtóbeszélgetésen közölte: a posztra az ország valamennyi bírája közül összesen ketten aspirálnak.

Lapinformációk szerint az egyik bizonyosan Kónya István, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője. Egyes források tudni vélték, hogy Lomnici Zoltán, az LB volt elnöke is pályázik, ám úgy tudjuk, az egykori főbíró mégsem száll be a versenybe. Ennek az lehet az egyik oka, hogy a Fidesz igazságszolgáltatási reformját itthon és külföldön is sokan támadják, így az új bírósági vezetők kinevezésének körülményei is vitathatók. További magyarázat lehet, hogy Darák úgysem őt akarja.

Az mindazonáltal kétségtelen, hogy a bíróságoknál zajló tisztújítás felvet bizonyos kérdéseket. Így aggályos, hogy a határozott időre – hat évre – megválasztott Baka Andrást és helyettesét idő előtt távolították el. A hivatkozási alap az volt, hogy a korábbi főbíró egy személyben a bíróságok igazgatásáért felelős – tavaly decemberben megszüntetett – Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is volt, s a többségében bírákból álló grémium feladatát az Országos Bírósági Hivatal veszi át.

A hatáskörök változása önmagában viszont nem indokolta volna Baka leváltását, a helyettese menesztését pedig ezzel végképp nem lehet magyarázni. A döntés az uniós tagállamok főbírái körében is megütközést keltett, már csak azért is, mert Baka 2011 októbere óta az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökeinek Hálózata elnöki posztját töltötte be.

A volt főbíró a leváltása miatt az emberi jogi bírósághoz, egykori helyettese pedig az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. A strasbourgi fórum Bakát biztosan nem helyezheti vissza, legfeljebb kártérítést ítélhet meg a javára, és várhatóan az AB sem rendeli el az eredeti állapot visszaállítását. Mégis elég rossz üzenete lehetne annak, ha bárhol kimondanák, hogy a menesztésük jogellenes volt. Abból ugyanis az következnék, hogy utódaik illegitimek.

Ugyanez a kérdés más, a kényszernyugdíjazás miatt megürülő bírósági vezetői posztok kapcsán is felvetődik. A Kúrián a nyugdíjkorhatár hetvenről 62 évre csökkentése miatt csak egy kollégiumvezetőnek kell azonnal mennie, de a döntés ítélőtáblai vagy megyei elnökök és más vezetők sorát is érint. A bírák korai nyugdíjazása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított – az ügyben az Európai Unió Bírósága mondja majd ki a végső szót –, s az érintettek a strasbourgi bírósághoz, illetve az AB-hez is beadványt nyújtottak be.

FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS