Elmaradó fejlesztések és beszerzések

A honvédelmi büdzsé szűkössége kapcsán a kritikusok elsősorban azt emelik ki, hogy régóta esedékes fejlesztések és beszerzések maradnak el, illetve csúsznak. Az egyik legfrissebb eset a jogi eljárással és diplomáciai feszültségekkel is tarkított, még az első Orbán-kormány ideje óta húzódó norvég Kongsberg-rádiók ügye, amellyel kapcsolatban legutóbb hírül adtuk: a HM vezetése ezt a szerződést is módosítani fogja.

Tény, hogy a szakminisztérium az utóbbi időben nem kérte le a megrendelt rádiókat, épp forrásszűke miatt tolják most ki a szerződés határidejét. Benkő Tibor vezérezredes, a honvédség vezérkari főnöke is elismerte korábban a Népszabadságnak nyilatkozva, hogy a fejlesztési beruházások elmaradnak a szükségletektől, azt azonban cáfolta, hogy megrekedtek vagy leálltak volna.

„Kiváló katonáink vannak, nagyszerű szakemberek, akik felkészültek és motiváltak. Ez a legnagyobb ereje a honvédségnek: a személyi állománya. Kétségtelen, hogy a technikai eszközpark bizonyos területeken elöregedett. Vannak olyan eszközök, amelyek kihordási életciklusának a végén tartunk, ilyenek például a harckocsik és a páncéltörő tüzéreszközök. A gépjárműpark sem friss, de folyamatos a fejlesztési program, nemrég küldtük ki a páncélozott Rába gépjárműveket és az Unimog mentőket az afganisztáni misszióba.

Nem titkolom, jó lenne nagyobb ütemben folytatni ezeket a fejlesztéseket, de a költségvetés ezt most nem teszi lehetővé” – mondta Benkő Tibor. Kérdésünkre a vezérkari főnök hozzátette: „Szükséges lenne a BTR–80-as páncélozott gépjárműpark modernizációja is, nagy szükség lenne szállítóhelikopterekre, illetve azok üzemidejének meghosszabbítására. A jelenlegi költségvetési helyzetben az a cél, hogy a felajánlott erőknél, a misszióba menő katonáknak megfelelő legyen az eszközállományuk, így az egyéni felszerelésük, fegyvereik, védőeszközeik. Ez élvez prioritást.”

A 2006 és 2013 közötti időszakot vizsgálva mindenképpen szembeötlő a támogatási és kiadási előirányzatok összegei közötti különbség. Hozzá kell tenni, hogy a Honvédkórház állami támogatása máshol jelentkezik, ahogyan az esetleges ingatlan- és/vagy inkurrenciabevételek is deformálhatják még a számokat.

Az arányok érzékeltetésére mégis mindenképpen hasznosak. A hozzáférhető adatsorok azt mutatják, hogy míg 2006-ban a támogatási és kiadási előirányzat főösszege között 16 milliárd volt a különbség, addig például 2010-ben ez az összeg már 49 milliárd volt. Ez egyebek között azt jelenti, hogy az akkori (szocialista) vezetés év közben is el tudta érni a honvédelmi kiadások növelését.

Ennél is beszédesebbek az úgynevezett „felhalmozási kiadások”, amelyek tulajdonképpen a beszerzésekre fordított összegeket jelentik. Míg 2007-ben és 2008-ban 36 milliárd forint felett költöttek beszerzésekre és így fejlesztésekre, addig tavaly „csak” 14 milliárdot, az idén pedig alig nyolcat. Utóbbi a GDP-arányában 0,03 százalékra tehető csupán. Ez pedig úgy is lefordítható, hogy szinte teljesen megszűnt minden fejlesztés.

Ehhez kapcsolódik Hende Csaba honvédelmi miniszter egyik korábbi nyilatkozata, amely szerint az elmúlt évek forráshiányai miatt jelen helyzetben a honvédség nem rendelkezik tartalékokkal, kiürültek a raktárak, a technikai eszközök szinte minden területen az alkalmazhatóságuk végére értek. A szaktárcavezető szerint az anyagi helyzet már a honvédség hadrafoghatóságát és az ország védelmét is veszélyezteti. Hende Csaba korábban egy lapunknak adott interjújában azt mondta: „Sok pénzből könnyű jó honvédséget csinálni, kevésből viszont művészet.”

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.