Jó lesz félnetek az új Btk.-tól
Ezt szerinte mindenkinek tudomásul kell vennie, s miután a törvényt elfogadták, a kamarának nem az a dolga, hogy azt kritizálja. Ennél fontosabb feladat, hogy az egy év múlva hatályba lépő jogszabályt megismertessék a hazai ügyvédséggel, ugyanakkor szeretnének segíteni a közvélemény tájékoztatásában is.
Szakmai szemmel nézve koherens és használható törvény születetett – állítja az elnök. A büntetőjog klasszikus jogdogmatikai elveitől nem tér el, s a ma hatályos Btk.-hoz képest egységesebb a szerkezete. Az utóbbi két esztendőben szerinte ennél lényegesen rosszabb minőségű törvényeket is elfogadott a parlament, a jogalkalmazóknak – szemben a bűnelkövetőkkel – tehát nincs mitől tartaniuk. Bánáti kiemelte: számos esetben nőnek majd a büntetési tételek. Aki például gyermek sérelmére követ el bűncselekményt, vagy akit kábítószerfogyasztás miatt állítanak bíróság elé, bizonyosan súlyosabb jogkövetkezményekre számíthat. A visszaesőkkel, különösen a többszörös erőszakos visszaesőkkel sem bánnak kesztyűs kézzel, de még közlekedési vétségért is komolyabb büntetést szabhatnak ki, ráadásul 0,5 ezreléknél magasabb véralkoholszint esetén büntetőeljárás indul. Arra a kérdésre, hogy a fokozott szigor hatására kevesebb lesz-e a bűncselekmény, Bánáti szerint inkább kiriminológusok adhatnak választ, de azt leszögezte: a változó feltételekre mindazoknak fel kell készülnie, akik szembehelyezkednek a törvényekkel. Például azoknak, akik másokra támadnak, és emiatt az életüket kockáztathatják. A kamara elnöke a jogos védelem új szabályai kapcsán hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy a támadó viselje tetteinek a kockázatát, de beleborzong, ha arra gondol, ennek milyen következményei lehetnek.
Az élet elleni támadás esetén a sértett ma is bármilyen eszközzel védekezhet, de a jogalkotó magára vállalta annak meghatározását, milyen esetben vélelmezhető, hogy a támadás valóban az élet kioltására irányul. Ez pedig Bánáti szerint súlyos problémákat okozhat. Amikor például éjszaka rátámadnak valakire, a sértett tetszése szerinti eszközzel védekezhet. De mi történik akkor, ha két egyetemista egy diszkóban éjszaka egy lány miatt összeszólalkozik, s az egyik pofon vágja a riválisát? A Btk. szerint a megtámadott kést ránthat és szúrhat, de vajon a jogalkotó tényleg ezt akarta? – tette fel a kérdést az elnök.
Egy futballmérkőzés utáni összetűzésnek is könnyen végzetes következménye lehet – állítja Bánáti, mert ha valakire csoportosan rárontanak, azt élet elleni támadásként kell vélelmezni. Vagyis a megtámadottnak nem kell válogatnia, hogy miként védekezik, s akár ölhet is. A támadás ugyanakkor irányulhat a közjavak ellen, s ha csoportosan rohannak meg például egy intézményt, a biztonsági személyzet az élet kioltásával is jogosult lehet megvédeni azt – hoz fel egy újabb példát az elnök. A törvényről ma már nem érdemes vitatkozni – véli –, de mindenkiben tudatosítani kell: súlyos kockázatot vállal, ha másra támad. Egy magánlaksértést is alaposan meg kell fontolni – különösen éjjel és csoportosan –, mert egy amúgy bagatell bűncselekmény könnyen végzetes következményekkel járhat. Bánáti szerint az új Btk. – feltéve, hogy minél szélesebb körben sikerül arról tájékoztatást adni – e tekintetben komoly visszatartó hatást jelenthet.
Ugyanez igaz azokra is, akik sorozatosan követnek el személy elleni erőszakos bűncselekményt – tartja Bánáti. Ha valaki egymás után három alkalommal követ el rablást, ne csodálkozzék, ha élete végéig rács mögé kerül. A hatályos szabályozáshoz képest egyébként annyival jobb lesz a helyzet, hogy időben jól elkülöníthetőnek kell lennie a három cselekménynek.
A Btk. kétségkívül szigorúbb ugyan, de a büntetés enyhítésére vonatkozó szabályok nagyjából változatlanok maradnak – emelte ki Bánáti. A bíró így a vádlott személyiségét és körülményeit viszonylag szabadon mérlegelheti, s ha úgy látja helyesnek – néhány esettől eltekintve –, a büntetési tétel alsó határa alá is mehet. A jóvátételi munka, mint új intézkedés bevezetése, illetve a pénzbírság felső határának jelentős emelése pedig azt eredményezheti, hogy a szabadságvesztés helyett nagyobb számban alkalmazhatnak más szankciókat. Az ügyvéd úgy látja, egyes emberek számára ez súlyosabb büntetés lehet, mint a börtön.
A legfájóbb pont
Civil szervezetek, illetve a UNICEF magyar bizottsága is tiltakozik az ellen, hogy az Btk.-ban 14-ről 12 évre szállították le a büntethetőségi korhatárt. Gönczöl Katalin egyetemi tanár, kriminológus úgy látja, ez az egyik legfájóbb pontja a jogszabálynak, ráadásul a legsúlyosabb élet elleni bűncselekmények mellett testi sértés, rablás és kifosztás esetén is indulhat majd büntetőeljárás gyermekek ellen. Iskolai verekedés pedig – némi túlzással – szinte nincs is kisebb-nagyobb sérülések nélkül, s elvileg ilyen esetekben is felelősségre kellene vonni az „elkövetőt”.
A közelmúltban megszüntették a fiatalkorúak bíróságát, ahol felkészült bíró és pedagógus vagy más szakember ülnök tárgyalta az ügyeket. Ma már fiatalkorúak ügyészsége sincs, így hiányzik a megfelelő intézményrendszer, miközben a fiatalok büntetőügyeiben speciális szaktudással rendelkező bíráknak és ügyészeknek kellene eljárniuk – hangsúlyozza a kriminológus.
Az igazságügyi tárcánál 2008–2009-ben javaslat készült a fiatalkorúak ügyeiben eljáró egységes, elkülönült igazságszolgáltatási rendszer létrehozásáról – amely a bíróságot, az ügyészséget és a büntetés-végrehajtást is magában foglalta volna –, s a koncepciót szakmai vitára bocsátották – emlékeztet Gönczöl Katalin. E korosztály ugyanis sajátos elbánást igényel, és a bűnhődés mellett a társadalmi integráció elősegítése is alapvető kérdés. Megfogalmazódott ugyanakkor, hogy felmérjék: szakmailag mire képes a gyermek- és ifjúságvédelem rendszere. A munka azonban sajnálatosan félbeszakadt, miközben a büntethetőség korhatárának leszállítása miatt a kriminológus szerint most még a korábbinál is fontosabb lenne, hogy a fiatalkorúakra és a gyermekekre sajátos eljárási szabályokat alkalmazzanak.
