– Ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben induló tanévben – jelentette be Hoffmann Rózsa a keddi kormányszóvivői tájékoztatón. Az oktatási államtitkár elmondta: az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyekről. A módosítás értelmében 2400-zal több hallgatót vesznek fel teljes állami támogatással műszaki képzésekre, kilencszázzal nő az informatikus-, hétszázzal az agrárhelyek száma. Az egészségtudományok területén négyszázzal, a sporttudományok területén százötvennel emelkedik a keretszám.

Az államtitkári bejelentéssel ismét bebizonyosodott, hogy lehetett ugyan rosszindulatú interpretációknak minősíteni azokat a szakvéleményeket, amelyek előre megmondták, hogy a felsőoktatási keretszámokat módosítani kell majd, mert strukturális gondok lesznek velük, illetve a részösztöndíjas (lényegét tekintve a hitelre épülő tandíjas) rendszer így nem tartható, ezúttal sem a szakértők tévedtek. Hoffmann Rózsa kezdetben kitartott amellett, hogy nem változtatnak a keretszámokon, majd némileg enyhült az álláspontja. A rendszer végül gyors korrekcióra szorult, mivel a részösztöndíjas képzésre nem jelentkeztek a várt számban.

A Népszabadság írta meg két hete, hogy több ezer részösztöndíjas hely „ragadt bent”, s ahogy az előre jósolható is volt, zömük éppen a kormány által preferált helyeken, vagyis a természettudományos, a műszaki és az informatikai képzésben. Tegnap már úgy tűnt, ez Hoffmannt sem lepte meg, mert úgy fogalmazott, hogy „a fiatalok átállása érthető módon lassabb, mint a rendszert átalakító szándék”. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a fiataloknak igen kevés idejük volt „átállni”, mivel a kormány közvetlenül a felvételik előtt, januárban határozta meg a keretszámokat. Sok ezer diáknak kellett azzal szembesülnie, hogy hiába készült hosszú éveken át bölcsésznek vagy jogásznak, esélye sincs arra, hogy bekerülhessen államilag finanszírozott képzésbe, ugyanis ezeket a szakokat a túlképzésre hivatkozva a kormány lényegében törölte.

Kóbor Andreát, a Hallgatói Hálózat (HaHa) szervezőjét nem lepte meg, hogy a részfinanszírozott helyekre nem jelentkeztek a diákok. A HaHa nem véletlenül hívta februárban tüntetésre a fiatalokat: a keretszámok újragondolását és a felsőoktatási törvény visszavonását követelték. Kóbor Andrea ugyanakkor nem érti a kormányt. Szerinte annak felismerése után, hogy az eredeti elképzeléseik nem tarthatók, az lett volna racionális lépés, ha nem csak a műszaki és informatikai képzéseknél bővítik az államilag finanszírozott helyeket, hiszen a fő problémák egyike, hogy ezekre eddig sem tülekedtek a diákok. A HaHa szervezője egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy ezek a helyek szeptembertől mégis üresen maradnak.

– Ha a hallgatói igények alapján osztották volna újra a helyeket, akkor a jogász- és a közgazdászképzéshez kerülnek a keretszámok – ezt már egy a felsőoktatási döntési folyamatokat közelről szemlélő szakértő állítja, hozzátéve: felmerült az is, hogy az ötezer helyből jusson a társadalomtudományos, illetve a bölcsészképzésnek is, de az erről szóló javaslatokat lesöpörte az oktatásirányítás. Ez nemcsak azért nem jöhetett szóba, mert szimbolizálta volna a kormányzati törekvések teljes kudarcát, hanem azért sem, mert igazságtalan lett volna azokkal a hallgatókkal szemben, akik a keretszámok brutális átcsoportosítása miatt váltottak stratégiát a jelentkezéskor. A szakértő nagyon rossz döntésnek ítéli a keretszámok januári drasztikus átszabását, ami meghatározza a teljes tanévet.

Radó Péter oktatáskutató rámutat arra, hogy miközben a kormány a felsőoktatás átalakítását a munkaerő-piaci igényekkel magyarázza, valójában döntéseivel teljesen elszakad a munkaerő-piaci igényektől. – Teljesen irracionális, hogy a műszaki, az informatikai és az agrárhelyeket bővítették. Voluntarista módon osztogatják a helyeket. A kormány így felfüggeszti a képzési piacot, aminek következményeként teljesen megszűnik a felsőoktatás hosszú távú alkalmazkodása a munkaerőpiachoz.

Ha kifelé ezt nem is kommunikálják, befelé egyértelmű a felsőoktatás átalakításának bukása: tegnap bejelentették, hogy alig öt hónappal kinevezése után leköszön Kis Norbert, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. A korábbi felsőoktatásért felelős államtitkár, Dux László a felvételi keretszámok januári kihirdetése után távozott.

Az államtitkár asszony a parlamenti padban FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD