Megölhetik a fegyveres betörőt
„A hatályos büntető törvénykönyv jól szolgált, de mára azt is el kell ismerni, hogy kiszolgált, és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni” – jelentette ki az új büntetőjogi kódex általános vitája során Répássy Róbert, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára. A jogszabályt 1979 óta több mint száz alkalommal módosították – a törvény 1600-at meghaladó rendelkezése változott –, ugyanakkor azt tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette. Répássy idézte a nemzeti együttműködés programját, amely szerint „erős Magyarország csak akkor születhet, ha az ország házában olyan törvények születnek, amelyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára”.
A kormány kiemelt feladata tehát – fogalmazott –, hogy „helyreállítsa Magyarországon a rendet, és javítsa az állampolgárok biztonságérzetét”. Ehhez pedig szerinte fokozott szigorra van szükség. Két ellenzéki párt, illetve számos büntetőjogász is vitatja, hogy valóban ez lenne a helyes út, ráadásul a közbiztonság romlását a statisztika sem támasztja alá. A szigor ellen ugyanakkor sokan azzal érvelnek, hogy Magyarországon a nyugat-európai államokhoz képest már ma is sokkal többen vannak börtönben, s a büntetések szigorításával a világ egyetlen államában sem sikerült érdemben befolyásolni a bűnelkövetők számát.
A parlamentben tegnap elfogadott Btk. viszont maradéktalanul eleget tesz a kormánypártok által megfogalmazott szempontoknak. Az új kódex szerint nő az elévülési idő, és súlyosabb büntetés fenyegeti a notórius bűnözőket, akiknek a feltételes szabadon bocsátását is korlátozza a törvény. Ugyanakkor marad a „három dobás” intézménye, amelynek lényege, hogy a többszörös erőszakos visszaesőket – akik ellen harmadjára folyik eljáráspéldául rablás vagy súlyos testi sértés miatt – bizonyos esetekben a bíróságnak kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztéssel kell sújtania.
Szigorúbb szankciókra számíthatnak majd a korrupciós és gazdasági bűncselekmények elkövetői, miként azok is, akik hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyekkel – például rendőrökkel, pedagógusokkal vagy éppen jegyellenőrökkel – szemben lépnek fel erőszakosan. De az ittas vezetők is rosszabbul járnak: 0,8 helyett 0,5 ezrelék véralkoholszint lesz a határ, és akinek a szervezetében ennél többet mutatnak ki, azzal szemben büntetőeljárás indul, ami a jogosítvány automatikus elvesztését is jelenti.
Fokozott büntetőjogi védelmet kaphatnak azonban a gyermekek és az idős emberek is. Akik az ő sérelmükre követnek el egyes bűncselekményeket, önmagában ezért többet kaphatnak. Súlyosbító körülmény lehet többek között a 18 évnél fiatalabb személyek elleni nemi erőszak, gyermek munkára kényszerítése, illetve egy az életkora miatt kiszolgáltatott idős ember becsapása vagy kifosztása is.
Az utolsó pillanatban kikerült viszont a törvényből az a pont, amely szerint büntetni lehetett volna azt, ha valaki a vele együtt élő személyt lelki bántalmazásnak teszi ki. A családon belüli erőszak e sajátos megnyilvánulási formájának szankcionálását jogvédő szervezetek is kezdeményezték, a kormány zárószavazás előtti módosító indítványa azonban egyértelművé tette: ilyen tényállás nem lesz.
Az új Btk. különösen súlyos bűncselekményeknél lehetővé teszi, hogy gyermeket is bíróság elé állítsanak. Az eredeti javaslat szerint alapvetően emberölés 14 évnél fiatalabb, de 12 évnél idősebb tettesét ítélhették volna el, de ezt kiterjesztették a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőre is. A feltétel, hogy a gyermek rendelkezzék cselekménye következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességgel. Ebben az esetben az elkövetőre javítóintézet vár, ahová a gyermeket legfeljebb négy évre lehet becsukni.
Nem számíthatnak sok jóra a drogfogyasztók sem, mert korlátoznák az elterelés lehetőségét. A kábítószerfüggők így kétévente legfeljebb egyszer úszhatnák meg a büntetést azzal, hogy a gyógykezelést választják. Továbbra is súlyos ítélet járna kábítószerek birtoklásáért vagy kínálásáért, és ez utóbbi szempontból érdekes, hogy a büntető törvénykönyv nem szabályozza külön a közös fogyasztást. Emiatt az sem számíthat enyhébb ítéletre, aki nem ismeretleneknek ad ingyen drogot, hanem egy házibulin kínálja körbe a marihuánás cigarettát.
Még rosszabbul jár az a 18 évnél idősebb személy, aki a vele egy osztályba járó fiatalkorúnak kínál kábítószert, bár a bírósági gyakorlat ezt a helyzetet szerencsére eddig jól kezelte. Változnak az önvédelem szabályai is. Eddig a jogtalan támadás elől a megtámadottnak ki kellett térnie, ám ez a rendelkezés kikerül a Btk.-ból. Bizonyos esetekben a támadónak arra is számítania kell, hogy büntetlenül megölhetik. Ez a helyzet, ha valaki például éjjel idegen lakásba hatol be, de a sértett éjszaka egy csoportos támadás esetén is gyakorlatilag szabadon választhatja meg, hogy milyen eszközökkel védekezik. Amennyiben rendelkezik legálisan tartott fegyverrel, akár lőhet.
A tervezetből képviselői indítványok alapján még azt a kitételt is törölték, amely a támadás elhárításához szükséges mértékre – az arányosságra – utalt, tehát ha a körülmények adottak, a megtámadott személy tetszése szerint cselekedhet. Ez azért fontos változás, mert korlátlan védekezésre jogosító helyzetnek nappal csak az minősül, ha felfegyverkezve támadnak rá valakire. Ilyenkor azonban a sértett könnyen tévedhet annak megítélésében, hogy a „felfegyverkezve” fordulat mit jelent. Vagyis: az emberi élet kioltására alkalmas eszközön mit kell érteni: puskát, esetleg kést, baltát, utcakövet vagy egy borospalackot is?
Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a kertjében senki ne lőjön szitává egy almatolvajt, mert erre kizárólag fegyveres behatolás esetén van joga. A fegyver definíciója pedig már lényegesen szűkebb, és egy szekerce vagy kiegyenesített kasza nem tartozik e körbe, bár mindkettővel lehet embert ölni. Az új kódex szélesíti a bíróság által alkalmazható joghátrányok körét. Így bevezeti az elzárást, amely azokban az esetekben lehetne megfelelő megoldás, amikor nincs szükség börtönbüntetésre, de a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető személyi körülményei alapján előre látható, hogy azok nem hajthatók végre.
Tehát az ügy vége mindenképpen a szabadságelvonás lenne. Az elzárás azonban nem jelent büntetett előéletet, s az elkövető visszaesőnek sem minősül majd. A sportrendezvényeken, illetve azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények gyakoriságára tekintettel új büntetési nemként bevezetik a sportrendezvények látogatásától való eltiltást. Emellett új intézkedési nemként megjelenik a jóvátételi munka – ami nem büntetés, hanem a célja az, hogy a tettes az okozott kárt „dolgozza le” –, valamint az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az internetről törölhetők például azok a képek, amelyek készítése során bűncselekmény valósult meg.
