Kövér nemkívánatos

Nyirő József nem volt háborús bűnös, nem volt fasiszta és nem volt antiszemita – ezt hangsúlyozta Kövér László házelnök az Elie Wieselnek írt válaszlevelében, amelyet az amerikai Nobel-békedíjas író irodája hozott nyilvánosságra. Kövér László magyarul írt levelében rámutatott: arra a következtetésre, hogy Nyirő nem volt sem háborús bűnös, sem fasiszta, sem antiszemita, az amerikai, angol és szovjet tábornokokból álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság jutott 1945-ben és 1947-ben, amikor a korabeli magyar kommunista belügyminiszter kérését két ízben is elutasította, és megtagadta az emigrációban élő író kiadatását.

Kövér a június 21-i keltezésű levélben felhívta Wiesel figyelmét, hogy „a magyarországi kommunista propaganda, fenntartva a vádakat, négy évtizeden keresztül próbálta meg kitörölni Nyirőt a köztudatból”, miközben még a Ceausescu-rendszer is elismert íróként kezelte. A házelnök egy korabeli budapesti zsidó tudományos és kritikai folyóiratot, a Libanont is idézte: Nyirő „irodalmi műveiben nem lelhetők fel sem náci eszmék, sem pedig az antiszemitizmus”.

„Szeretném remélni, hogy egyetért velem abban, hogy az alkotó emberek alkotásában mindig az alkotás az elsődleges, és a megítélés során nem használható kettős mérce” – írta Kövér László, hangsúlyozva, hogy „a székely származású magyar író, Nyirő József nem – bár jelentéktelen, de kétségtelenül tragikusan elhibázott – politikai tevékenysége, hanem irodalmi életműve alapján érdemel tiszteletet”. Párhuzamként említette Lukács Györgyöt: „mint ahogy a zsidó származású magyar filozófusnak, Lukács Györgynek sem az 1919-ben betöltött bolsevik komisszár tevékenysége és az 1945 utáni kommunista diktatúra kiépítésében és fenntartásában való jelentős szerepe, hanem iskolateremtő filozófusi munkája miatt jár elismerés”. Kövér László rámutatott, hogy miközben Lukácsról utca van elnevezve Budapesten, Nyirőtől még azt is elvitatják, hogy a végakarata szerint a szülőföldjében nyugodhasson.

„A megbékélés nem felejtés, hanem megbocsátó emlékezés” – hangoztatta a házelnök. A házelnök „igazságtalannak és méltánytalannak, ezért elfogadhatatlannak” nevezte Wiesel azon szavait, amelyek szerint „a magyar hatóságok bátorítják a múltban történt tragikus helyzetek és bűnügyek tisztára mosását”, és emlékeztetett rá, hogy 2000-ben Orbán Viktor első kormánya volt az, amely bevezette a holokauszt áldozatainak emléknapját, és határozott arról, hogy Magyarországon holokauszt-emlékközpont alakuljon.

Végül a magyar házelnök idézte saját, a holokauszt áldozatainak emléknapján 2011-ben elmondott szavait: „1944-ben a zsidó honfitársaimra mért csapás a nemzet egészén okozott nehezen gyógyuló sebeket. Ez a seb a nemzet szívén esett”. Hozzátette: „ma is így gondolom”. Végül megbékélést kívánt „mindannyiunknak”.

Elie Wiesel a házelnöknek írt rövid, angol nyelvű, június 22-i keltezésű válaszlevelében megköszönte Kövér László sorait, amelyeket, mint írta, „nagyon figyelmesen” elolvasott. „Vajon egyetértek-e az Ön Nyirőről alkotott véleményével? Nem. A forrásaim mást mondanak” – írta Wiesel, és kifogásolta, hogy a házelnöki levél nem tért ki az ő Horthy Miklós „megújult csodálatával” kapcsolatos állásfoglalására. (Nol.hu)

Együttműködött a nácikkal

Reuven Rivlin, a Knesszet elnöke a Jerusalem Post információi szerint levélben értesítette Kövér László házelnököt, hogy „nemkívánatos” Jeruzsálemben, a Knesszet által szervezett Wallenberg-konferencián, júliusban. A levélben emlékeztetik Kövért arra, hogy részvétele Nyirő újratemetési kísérletében – aki „együttműködött a náci gyilkosokkal a zsidó nép megsemmisítésére irányuló programjuk megvalósításában” – kizárja a jelenlétét egy ilyen rendezvényen. (atv.hu)

Kövér László a házelnöki pulpituson
Kövér László a házelnöki pulpituson
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.