Civilkassza föltöltés alatt – fideszes mutyival?
A civil egyesületek körében országszerte fölháborodást keltett az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a Civil Információs Centrum (CIC) címre kiírt pályázat elbírálása. Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárságon nemrégiben meghozott döntés eredményeképpen a CIC címet, s az azzal járó anyagi támogatást egyetlen fővárosi, s megyénként további egy-egy, vagyis összesen húsz civil szervezet nyerte el. A címmel nem kevés anyagi juttatás jár: a húsz CIC-győztesnek a következő két évre összesen 700 millió forintot – egyesületenként 35 milliót – adnak, ami a hazai civil szférában magas összegű támogatásnak számít. Összehasonlításképpen: a Nemzeti Együttműködési Alap szakmai kollégiumai évi 190 millió forintot osztanak szét, holott egy-egy kollégiumba több mint kétezer szervezet tartozik, vagyis míg húsz CIC-egyesület egy évre 350 milliót kap, addig ennyi pénzen más pályázati formában csaknem négyezer szervezet osztozik. De a döntéssel kapcsolatban nem ez az aránytalanság a legfőbb kifogás, hiszen az nem vitás, hogy egy CIC-szervezetnek a feladata ellátásához szükséges infrastruktúrára támogatást kell nyújtani. A hazai civil életben tapasztalható fölháborodás oka inkább az, hogy a pályázaton olyan szervezetek is nyertek, amelyek vélhetőleg nem szakmai alkalmasságuk, hanem fideszes, jobboldali kötődésük miatt kerülhettek a kiválasztottak közé.
A kiírásra összesen 57 pályázat érkezett, a nyertesek 2012. július 1-jétől 2014. december 31-ig jogosultak a miniszter által adományozott CIC cím viselésére. Az lesz a feladatuk, hogy szakmai támogatást nyújtsanak a civil szervezetek működéséhez, segítsék fenntartásukat, s elősegítsék az állami támogatások felhasználását. Ez azt jelenti, hogy a CIC-egyesületek az adott megyében minden részletre kiterjedő óriási adatbázissal rendelkeznek majd az összes civil szervezetről, azok pályázatairól, aktivitásukról, s nem utolsósorban: személyi összetételükről. Ha az efféle adatok egy politikailag részrehajló CIC-egyesület kezelésébe kerülnek, nem zárható ki az információkkal való visszaélés. Jellemző a történtekre, hogy civil informátoraink szerint a húsz pályázati nyertes közül szakmai szempontból ötről jelenthető ki, hogy tevékenysége alapján megérdemelten vált a CIC cím birtokosává: a győri United Way Kisalföld Alapítvány, a miskolci Nyilas Misi Alapítvány, a pécsi Nevelők Háza Egyesület, a veszprémi Veszprém Megyei Civil Hálózatért Egyesület, valamint a zalaegerszegi Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület.
S most lássuk a legkirívóbb eseteket: a fővárosban a Századvég Politikai Iskola Alapítvány nyert, amelynek infrastrukturális háttere megfelelő a feladat ellátásához, ám fideszes politikai kötődését nem kell különösebben bizonygatni. A Századvégen kívül az egyik legfeltűnőbb a Somogy megyei CIC-győztes, a kaposvári Éléstár Fogyasztóvédelmi, Jogvédő és Kulturális Egyesület esete. A szervezet honlapja az önmeghatározása szerint „fogyasztóvédelmi, jogvédő, érdekvédő, szellemi honvédő egyesületi civil honlap”. E bemutatkozás alatt ez olvasható: „Minden, ami emberi, természetes és magyar. Isten, Haza, Család. Magyarországról, édes hazánkról, Ne feledkezzél el szegény magyarokról!” Az egyesület honlapja egyéb tekintetben „feltöltés alatt áll”. Ennek azért van jelentősége, mert egy egyesületnek a törvény szerint kötelessége, hogy feltöltse honlapjára az elmúlt év mérlegét és eredménykimutatását. Honlap hiányában e dokumentumokat az egyesület székhelyén kell kifüggeszteni. Az Éléstár honlapjáról hiányzik a mérleg, ugyanakkor a portálon egy Wass Albert-felolvasóestre fölhívják a figyelmét. Forrásaink szerint kérdéses, hogy rá lehet-e bízni egész Somogy megye civil adatbázisának kezelését egy olyan szervezetre, amely még a saját honlapját sem töltötte föl.
Érdekes a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei győztes példája is: ott a Hajdúdorogi Egyházmegye által létrehozott, nyíregyházi székhelyű Kelet-magyarországi Fiatalokért Alapítvány győzött, amelynek feladata „Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Hajdú-Bihar megyében működő főiskolai-egyetemi intézmények, kollégiumok létesítése, felújítása, támogatása. A diákok anyagi, szellemi megsegítése”. A nyíregyházi civil életet belülről ismerő informátorunk szerint ezzel az alapítvánnyal Nyíregyházán soha egyetlen civil fórumon, találkozón vagy gyűlésen nem lehetett találkozni, ellentétben más egyházi szervezettel. A Kelet-magyarországi Fiatalokért Alapítvány a közelmúltban mintegy 70 millió forintot nyert egy ifjúsági információs iroda kialakítására, amelyet idén nyitottak meg a nyíregyházi görög katolikus hivatal pincéjében. Forrásunk szerint tehát nem „alvószervezetről” van szó, de kérdés, hogy miként válhat Civil Információs Centrummá egy olyan egyházi egyesület, amelynek ebben a tekintetben csak pár hónapos szakmai múltja van.
Forrásaink szerint megkérdőjelezhető a Hajdú-Bihar megyei nyertes esete is: ott a debreceni székhelyű Szülők a Gyermekekért, Egymásért Egyesület lett a CIC cím birtokosa, amelynek tevékenysége: „ifjúságvédelem, érdekvédelem, oktatás”. A Wesselényi út egyik magánlakásán bejegyzett egyesület információink szerint erős fideszes kötődéssel rendelkezik, s habár a debreceni civil életben meglehetősen inaktív ugyan, de pályázati győzelmükért értesüléseink szerint több helyi fideszes politikus lobbizott. Az egyesület amúgy ismeretlen a debreceni civil szférában: évtizedes civil szakmai múlttal bíró informátoraink szerint csak azért nem keltett túl nagy meglepetést a győzelme, mert a fideszes hátszelet ismerve az előre borítékolható volt.
Meghökkentő a Heves megyei nyertes, az Egri Norma Alapítvány győzelme, ez a szervezet ugyanis eddig tipikus „alvószervezet” volt. 1998-ban alapították, kuratóriumi elnöke Ringelhann György, Eger város rendszerváltás utáni első polgármestere volt, akit a közgyűlés 1990-ben SZDSZ-es támogatással választott városvezetővé, de később átigazolt a jobboldalra, s kampányát később a Fideszen kívül a MIÉP is támogatta. Az Egri Norma Alapítvány az elmúlt években szinte semmilyen aktivitást nem fejtett ki, így az egri civil társadalom előtt eddig ismeretlen volt. A helyi civil egyesületeket tömörítő, csaknem húsz éve működő Egri Civil Kerekasztal sem tudott róla, hiszen a szervezet egri közösségi programokban nem vett részt, sőt még pályázatokat sem írt. Kérdés, hogy az Egri Norma ilyen szakmai „múlttal” alkalmas lesz-e a feladat normális ellátására.
A pályázati nyertesek listája
Budapest: Századvég Politikai Iskola Alapítvány
Bács-Kiskun: Főnix Ifjúsági és Kulturális Egyesület
Baranya: Nevelők Háza Egyesület
Békés: Jótékonysági Nőegylet
Borsod-Abaúj-Zemplén: Nyilas Misi Alapítvány
Csongrád: Kurca Vidéke Polgár Egyesület
Fejér: Echo Innovációs Műhely
Győr-Moson-Sopron: United Way Kisalföld Alapítvány
Hajdú-Bihar: Szülők a Gyermekekért, Egymásért Kiemelkedően Közhasznú Egyesület
Heves: Egri Norma Alapítvány
Jász-Nagykun-Szolnok: Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat
Komárom-Esztergom: Bázis Gyermek és Ifjúsági Egyesület
Nógrád: A Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány
Pest: Isten Szolgálatában Református Missziói Alapítvány
Somogy: Éléstár Fogyasztóvédelmi, Jogvédő és Kulturális Egyesület
Szabolcs-Szatmár-Bereg: Kelet-magyarországi Fiatalokért Alapítvány
Tolna: Lakható Szekszárdért Közhasznú Egyesület
Vas: Hegypásztor Kör
Veszprém: Veszprém Megyei Civil Hálózatért Egyesület
Zala: Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület.
