Matolcsy szándékai szerint ebből a körből 11 ezer, a jelenleg 62 esztendős, nyugdíjkorhatárt betöltött személyt meneszthetnek. Ez abszurd – állítja az Országgyűlés szakbizottságának szocialista elnöke. Gúr Nándor emlékeztetett rá: a miniszterelnök hangoztatta korábban azt a célt, hogy minél hosszabb ideig maradjanak az emberek a munka világában.

Ehhez képest elzavarnák a 62 év feletti alkalmazottakat, ami ellentétes azzal az állásponttal, hogy nyugdíjra csak az fordítható, ami a kasszába befolyik.

– A bejelentés igencsak meglepte a közszférában foglalkoztatottakat – állítja Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. – A javaslat egyébként részben értelmezhetetlen – tette hozzá –, mert a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a kormánytisztviselők szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével egyébként is megszűnik.

Az idős orvosok nélkül összeomlana az egészségügy

Vagyis azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek, akik a hatáskörök változása miatt jövőre a megyei kormányhivatalok irányítása alatt működő járási hivatalokhoz kerülnek, 62 éves korukban menniük kell. A közalkalmazottak esetében pedig a főtitkár úgy látja: a 62 év feletti mintegy ötezer orvos és kilencezer szakápoló nélkülözhetetlen.

Lehet emellett öt-hatezer „túlkoros” pedagógus is, ám egy kistelepülés szaktanárát éppúgy nem lehet elküldeni, mint egy egyetemi professzort, mert akkor nem lesz, aki tanítson, s ha nincs elég tudományos fokozattal rendelkező oktató egy felsőoktatási intézményben, nem biztosíthatják a működéshez szükséges akkreditáció feltételeit – sorolja kifogásait Fehér.

A főtitkár úgy látja, a húszmilliárdos megtakarítás sem reális, mert az érintettek többsége nem nyugdíj mellett dolgozik, tehát ha kikerülnek a rendszerből, számukra öregségi ellátást kell megállapítani. – Ha az intézkedést januártól vezetnék be, az első évben az még kevesebbet hozna – tette hozzá –, mert felmentési idő is jár, ami hosszú szolgálat után nyolc hónap is lehet. Fehér állítja: így legfeljebb pár milliárdot spórolna az állam.

Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa, volt pénzügyi államtitkár egy újabb szempontra hívta fel a figyelmet: az új életpályamodell költsé geit a korábbi ígéretek szerint a pedagógusok számának csökkentésével elérhető megtakarításból fedeznék. Tehát ugyanazt a pénzt kétszer is elszámolnák. De arra sem gondolt senki, hogy az orvosok – akiknek jelentős része háziorvosként nem is közalkalmazott – vagy a pedagógusok közül sokakat biztosan vissza kellene foglalkoztatni, tehát szerinte is csak a szokásos kormányzati rögtönzésről van szó.

A szakpolitikus szerint – ha már mindenáron takarékoskodni akarnak – azt is érdemes lenne megvizsgálni, mennyien lehetnek azok, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt távoztak, ám továbbra is főállású közalkalmazottként vagy kormány-, illetve köztisztviselőként dolgoznak. Ez elsősorban a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira jellemző. A korkedvezménnyel nyugállományba vonult emberek foglalkoztatása –akiknek fizetést és nyugellátást is folyósítanak – vajon mennyibe kerül? –kérdi.

Katona egyébként azt sem tartja kizártnak, hogy az ötlet mögött nem a megtakarítási szándék, hanem a politika húzódik meg. Vagyis azt akarják bizonyítani Brüsszelnek, hogy a bírák korai nyugdíjazása nem diszkrimináció, hanem valóban csak munkajogi, foglalkoztatási kérdés.

Az egészségügyi kormányzat máris mentességért folyamodott, s az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa is jelezte: a felsőoktatást bizonyosan nem „fejezik le”, de a közoktatásban sem lesz általános nyugdíjazás. Hozzátette ugyanakkor: a tanulói létszám csökkenése miatt ezen a területen számítani lehet nagyobb arányú nyugdíjazásra. Az államtitkár szerint egyébként még semmi nincs eldöntve.

Ha ez így van, még sajnálatosabb, hogy tovább borzolják a közszolgálatban foglalkoztatottak idegeit, ahol a létszám 2010 óta 650 ezerről 618 ezerre csökkent. Fehér József szerint a közoktatás államosítása, illetve a közigazgatási rendszer átalakítása további leépítésekkel járhat, mert szinte bizonyos, hogy központi forrásokból kevesebb álláshelyet finanszíroznak, mint amennyit az önkormányzatok fenntartottak. Utalt rá: januárban négyezer kirúgott köztisztviselőt „engedtek rá” a gazdasági válsággal küzdő versenyszférára, s hiába az elhelyezkedésüket segítő Karrierhíd Program, többségük állás nélkül maradt.

A nemzetgazdasági tárca csak későbbre ígért választ kérdéseinkre.

105 bíró fordult Strasbourghoz

A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz csütörtökön a „kényszernyugdíjazás” miatt, kérve az emberi jogok európai egyezménye megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését – közölte a jogvédő szervezet pénteken az MTI-vel.