A sértett-feljelentő, a Baján élő Márton István és jogi képviselője szerint a lépés azért is különös és megmagyarázhatatlan, mert a nyomozás megszüntetésekor a korábban az ügy maradéktalan felderítésére törekvő rendőrség számos okirati bizonyítékot egyszerűen figyelmen kívül hagyott, a rendelkezésre álló bizonyítékokat iratellenesen mérlegelte, és ezek alapján olyan következtetésekre jutott, amelyek ellentmondanak az összegyűjtött bizonyítékból levonható okszerű következtetéseknek. Márton István ezért panaszt nyújtott be a határozat ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséghez.

Az ügy lényege: P. Lászlóné összesen 132 millió forint összeget csalt ki Márton Istvántól különböző vállalkozások beindítására. A sértett-feljelentő szerint hamis vagy meghamisított iratokkal igazolta például, hogy 300 millió forint pénze van egy zárolt bankszámlán. Nem létező vagy csalásra alapított cégekkel kötött megállapodásokat mutatott, mint az általa tervezett beruházások finanszírozóit. Azt mondta, mindössze három hónapra kell a pénz, míg a saját pénzéhez, illetve a neki megígért külföldi támogatásokhoz hozzájut.

Az akkor szokásos banki kamatnál jóval magasabbat ígért a magánhitelezőknek. Ezek a dolgok azért is hihetőnek tűntek, mert például az egyik általa tervezett beruházás – egy luxus kategóriás idősek otthona – Baján épült volna fel. P. Lászlóné a bajai fideszes városvezetőkkel való jó kapcsolatára hivatkozott. Testvére az egyik önkormányzati cég ügyvezetője volt, azt állította róla, hogy a városi vezetők bizalmasa. Mártonék többek között emiatt is megbíztak benne eleinte – ez a Baján közismert tény is közrejátszott abban, hogy P.-né tévedésbe ejtette, és kicsalta tőlük több részletben az említett összeget.

Ezt később nem tudta (vagy nem is akarta) visszafizetni. Mártonék érdeklődni kezdtek, magánnyomozót fogadtak, és úgy derült ki, nincs esély visszakapni a kölcsönadott pénzüket. Ezek után több ezer oldalnyi okirati bizonyítékot, tanúvallomásokat bocsátottak a nyomozó hatóság rendelkezésére. A nyomozók maguk is derítettek föl újabb károsultakat. Mindezek alapján a vádemelési javaslat lett volna a logikus folytatás – ehelyett váratlanul és az alapvető adatokban is tévesen, egy mindössze másfél oldalas határozatban megszüntették a nyomozást.

E határozatban például az áll, hogy jánoshalmi ingatlanra kérte a pénzt P.-né, hogy ott emelt szintű idősek otthonát létesítsen. A nyomozati iratokból viszont egyértelmű, hogy bajai ingatlanokról beszélt. A bajai városvezetőkhöz fűződő kitűnő kapcsolatairól; arról, hogy a testvére a bajai Fidesz meghatározó embere, a város vezetőinek bizalmasa, vezető beosztású személy. Ha a nyomozást megszüntető határozat írója arra nem vette a fáradságot, hogy megnézze, egyáltalán melyik városról van szó, akkor hogyan lehet hiteles az indoklás többi része? – kérdi tőlem a sértett-feljelentő, Márton István.

Márton István okiratokkal – P.-né által aláírt elismervényekkel – bizonyította, hogy mennyi pénzt adott át a gyanúsítottnak. A rendőrségi szembesítés során P.-né elismerte, hogy az összegek alatt szereplő aláírások tőle származnak – ezzel el kellett ismernie az elismervényeken szereplő összeget, és ebből következően azok végeredményét is. Ehhez képest a nyomozást megszüntető határozatban az szerepel: Márton István állítása szerint 132 millió forint átadásáról volt szó, amelyből azonban P. Lászlóné csak 14 milliónak az átvételét ismerte el.

Az egyik ezt mondott, a másik azt mondott, „ezért a ténylegesen kölcsönadott pénz összege nem meghatározható” – írja a megszüntető határozat. Hogyan lehet, hogy egy több csalási ügyben is gyanúsítottként szereplő személy szóbeli vallomását a nyomozó hatóság nagyobb súllyal kezeli, mint a feljelentő által beterjesztett, ezzel ellentétes okirati bizonyítékokat? – kérdi Márton István. Okirati bizonyítékok sorát nyújtotta be a feljelentő, hogy a P.-né által Mártonéknak a bizalmuk megnyerése érdekében átadott okiratok nem létező külföldi cégekkel kötött megállapodások, nem létező bankszámlaszámok, „játék” dollárcsekkek voltak.

Ezekről P.-nének tudnia kellett, hogy nem valódiak. Életszerű: azért adta át őket, hogy tévedésbe ejtse azokat, akiktől pénzt kérni szándékozott. Bár nem teljesen világos megfogalmazásban, de a nyomozást megszüntető határozatban az áll, hogy a P. Lászlóné által a feljelentőnek és másoknak bemutatott pályázati lehetőségek nem léteztek ugyan, de ezért nem P.-né, hanem ezeknek a cégeknek a magyarországi képviselői okolhatók, akik közül az egyik meghalt, a másik a börtönbüntetését tölti. De ezeket a hamis papírokat nem ők, hanem P. Lászlóné mutogatta, hogy megnyerje azok bizalmát, akiktől nagy összegű pénzt kért.

Volt egy teljesen egyértelmű eset is: amikor P.-né arról mutatott be egy hamis bankszámlát, hogy neki 300 millió forint zárolt pénze van egy bankban. Azt azért tudnia kellett, hogy nincs 300 millió forintja semmilyen bankban, ezért nyilvánvaló, hogy tudatosan igyekezett megtéveszteni a sértettet. Milyen alapon mellőzi a rendőrség P.-né felelősségét a csalásban?

Miért nem vette figyelembe a rendőrség, hogy P. Lászlóné ellen más, nagyon hasonló eljárások is folynak? (Pl. a Bajai Városi Ügyészség B 256/2009/17 számú vádirata alapján jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt. P. Lászlóné szintén gyanúsított lett és előzetes letartóztatásba került (de onnan meglepően gyorsan szabadult) a Csábi Bettina ökölvívó nevéhez is köthető, a nyomozás kezdetén 650 milliósra becsült kárt okozó gabona-áfacsalási ügyben. A sértettnek van olyan feltételezése, hogy a tőlük kicsalt pénzt nem az általa megjelölt célokra, hanem az államnak nagyon nagy kárt okozó törvénytelen gabonakereskedelmi ügyletekre költötte P. Lászlóné.

Amikor Baján jártam, Márton Istvánnál sokadjára jelent meg a végrehajtó, hogy ingóságokat foglaljon le. A 60 év körüli házaspár elvesztette házát, nyaralóját, gépkocsiját – szép lassan mindenét. Kétségbeejtő helyzetüket fokozza, hogy bár P. Lászlóné ellen számos nyomozás és bírósági eljárás folyik, visszatartó erejű büntetésre egyetlen esetben sem került sor. A fentiek alapján, illetve ha a most megszüntetett ügyének indoklását nézzük, úgy tűnhet: az említett hölgy olyan kapcsolatokkal rendelkezik a nyomozó hatóságok vagy a politika berkeiben, hogy akár az is életszerű, hogy minden más ügyét is – hasonlóan ellentmondásos alapokon nyugvó megszüntető határozatok, gyengén indokolt ítéletek alapján – büntetlenül megúszhatja.

P. Lászlónét többszöri kísérletre sem sikerült telefonon elérnünk. A nyomozást megszüntető határozat ellentmondásaival kapcsolatban kérdéseket tettünk fel írásban a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságnak. Nyikos Tamás szóvivő azzal indokolta az érdemi válasz elmaradását, hogy a megyei főügyészségre benyújtott panasz miatt folyamatban lévő ügyről van szó.

Márton István bajai háza előtt FOTÓ: BELLÁNYI TÍMEA