Matolcsyék meglepetése: júliustól a hálapénzhez engedély kell

Július elsejétől életbe lép a munka törvénykönyvének azon passzusa, amely szerint harmadik személytől díjazás nem fogadható el vagy nem köthető ki, kivéve, ha a tilalom alól a munkáltató felmentést ad, ami azt feltételezi, hogy tudomása van a juttatás forrásáról, esetleg az összegéről is. A jogszabály ezen része a hálapénz, a borravaló és „egyéb anyagi előny” elfogadását tiltaná.

Nos, akárki gondolta is ezt ki, bizonyosan nem lebegett a szeme előtt az egészségügyi szektor, legföljebb csak annyiban, hogy nyitottak egyfajta kiskaput: a hálapénzt a munkáltató hozzájárulásával fogadhatják el az egészségügyben dolgozók. Mindenesetre ezt a passzust tavaly ősszel annyira váratlanul fogadtatta el a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca, hogy elfelejtették értesíteni róla Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt, aki – tán az e fölött érzett bosszúsága miatt vagy azért, hogy akkor főjön inkább más feje ezen – nem hozta szóba kormányzati körökben sem a kifogásolt rész esetleges hatálytalanítását, sem azt, hogy miként is lehetne a gyakorlatban bevezetni.

A tiszta kezekre az egészségügyben ügyelnek - amíg szó szerint értelmezzük a szavakat
A surgeon washes his hands before enter in an operating room at the Ambroise Pare hospital in Marseille, southern France, April 3, 2008. REUTERS/Jean-Paul Pelissier (FRANCE)

Úgy néz ki, sehogy.

A humántárca ugyanis nem készült fel arra, hogy az irányítása alá tartozó több mint száz kórházban tíz nap múlva a vezetőknek állást kell foglalniuk a hálapénz elfogadásának gyakorlatáról.

Hiába kérdeztük a szakállamtitkárságot, hogy az egységes és áttekinthető szolgáltatások megteremtése érdekében adnak-e valamiféle útmutatást nekik, miként arra sem kaptunk érdemi választ: a betegek értesülhetnek-e például az osztályon elhelyezett táblákról, hogy az adott intézményben mi is a követendő hálapénzprotokoll?

A tárca kérdéseinkre ezt a választ küldte: „A hálapénz kérdését az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága komplex társadalmi jelenségként kezeli. A probléma megoldása a korszerű betegellátás egyik feladata lesz.” E talányos mondat megfejtése komoly erőfeszítést igényelne a kórházigazgatóktól is, de őket nemigen érdekli: tucatnyian mondták lapunknak azt, hogy ők semmilyen utasítást nem adnak, mert e kérdésben nincs jó megoldás. Legfeljebb eggyel több előírást nem tartanak be.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke közölte: a mostani humánerőforrás-krízis kellős közepén az intézményvezetők nincsenek abban a helyzetben, hogy megtiltsák a hálapénz átvételét. Ha pedig a jogalkotó megtiltja ezt, akkor adjon pénzt az egészségügyi dolgozók bérrendezésére.

– Amelyik kórházigazgató megtiltja, hogy orvosai elfogadják a hálapénzt, az azt kockáztatja, hogy nem marad gyógyító szakembere – mondta lapunknak Weltner János, a Semmelweis Egyetem sebész főorvosa. Hozzátette: ez pótcselekvés, hiszen ha az orvos rendes fizetést kapna, a beteg meg bízhatna abban, hogy hálapénz nélkül is rendes ellátást kap, nem lenne miről beszélni. Csiba Gábor, a Borsod megyei kórház főigazgatója egyetért: ha a vezető engedi a hálapénzt, az rossz fényt vet az intézményre, ha tiltja, nem marad orvosa. A jó megoldás: ki kell venni az egészségügyet a jogszabály hatálya alól.

Ember nem tudja, mekkora összeget költenek Magyarországon hálapénz kifizetésére, a kutatások is szórnak az elmúlt évekre vonatkozó becsléseik során: 30–100 milliárd forint körülire teszik. A politika számos alkalommal akarta felszámolni a hálapénz intézményét, sikertelenül. 2007-ben, amikor bevezették a vizitdíjat, talán sikerült volna, mert érzékelhető volt a csökkenés. A Fidesz népszavazása azonban kiiktatta ezt a lehetőséget.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.