Megszűnik a BKV
Az egyik szerint a buszágazat kiválna a közlekedési vállalatból, míg a kötött pályás ágazatokat –HÉV, villamos, metró – a BKV üzemeltetné tovább. Ebben a formában a BKV cégjogi értelemben megmaradna, míg a buszágazatot egy másik gazdasági társaság venné át. A másik megoldás a jelenlegi BKV megszüntetése. A cég helyén két új gazdasági társaság jönne létre a BKV jogutódjaként. A feladatokat az előbbiek szerint osztanák meg.
Az átalakulás után a jogutód cégekre marad a BKV vagyona és adósságai is. A közgyűlési vitában Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója egyenlő megosztást ígért, de információink szerint az egyenlősdi inkább a járműparkra és hozzá tartozó kiszolgálóegységekre vonatkozna, míg az adósságállomány javát a kötött pályásokra tolnák. Ezzel biztosítanák ugyanis az új buszos társaság jövőbeni versenyképességét. Az új cég kedvező banki megítélése különösen fontos a buszbeszerzések hitelezéséhez, illetve lízingjéhez. Az elkövetkező években a járműállomány 66 százalékát lecserélné a BKK.
A szétválás eredményeként létrejövő társaságok a fővárosi önkormányzat tulajdonába kerülnek. A BKK pedig ezen cégek esetében is vagyonkezelési jogot kapna. Ez biztosítaná az egységes vagyongazdálkodást. A központi szolgáltatások – humán- és pénzügyek, IT – racionalizása révén érdemi költségcsökkentésre számít a főváros. Az sem kizárt, hogy a kiszolgáló funkciókat a kiváló társaságok piaci szolgáltatóktól veszik meg.
– A városvezetés egész eddig amellett érvelt, hogy a cégek összevonása költségcsökkentő. Ennek mentén jött létre a két fővárosi holding. Most a BKV szétválasztásától várják ugyanezt – csodálkozott Szabó György, a Jobbik frakcióvezetője. Horváth Csaba, a szocialisták frakcióvezetője az előterjesztésben különféle fideszes gazdasági érdekek kiszolgálását vélte felfedezni, ám ezt Tarlós István főpolgármester határozottan visszautasította. Somfai Ágnes, az LMP képviselőcsoportjának tagja azt nem értette, hogy a BKV kettévágásától miért várja a Fidesz az érdek-képviseleti konfliktusok tervezhető kezelését?
A BKV különválasztásának alapját a közgyűlés által januárban szentesített új buszüzemeltetési modell adja, amely lehetőséget teremtett külső vállalkozók bevonására a közösségi buszközlekedésbe. A folyamattól a járműpark jelentős megújulását várják, aminek révén 70 milliárd forint tőkebefektetéstől mentesülne a BKV, illetve a BKK és az önkormányzat.
A BKV felszámolását készítette elő a megrendelői, közlekedésszervezői feladatok májusi átadása is a BKK-nak. Így a forgalomirányítói, menetrend-tervezési, jegy- és bérletrendszer-alakítási tevékenységet egyaránt a BKK végzi, miközben a BKV-ra kizárólag az üzemeltetés maradt. A modell kiteljesedésével párhuzamosan csökken a BKV, illetve a jogutódja által üzemeltetett járműpark aránya – ez a folyamat végére várha tóan a jelenlegi egyharmadára zsugorodik. A kötött pályás ágazatok továbbra is versenytársak nélkül működnek, miközben a buszágazatban már megjelentek a piaci vállalkozók. A BKK ezért is tartja jó ötletnek az ágazatok szétválasztását. Az egymástól független cégek gazdálkodása átláthatóbb és hatékonyabb lesz, miután a tulajdonosi jogok is jobban érvényesíthetőek. Vitézy Dávid szerint azok a szinergiák, amelyek a cég 1968-as életre hívásakor jelen voltak, ma már javarészt eltűntek. Az ágazatok szétválasztásával megszűnik az unió által olyannyira tiltott keresztfinanszírozás is, így a jövőben nem lesz lehetőség arra, hogy a buszközlekedés elszívja a kötött pályások nyereségét, és viszont. Az önálló buszágazat pedig a kisebb üzemméretből adódóan versenyképesebbé válhat, ráadásul az adósságtól megszabadulva a jelenleginél sokkal kedvezőbb feltételekkel vehetne fel hitelt járműparkja megújítására. A BKV átalakítására vonatkozó döntést a vagyonmérleg elfogadása után 3-6 hónappal hozhatja meg a közgyűlés.
A saláta-előterjesztésben a BKV hiteleinek refinanszírozásáról is szó esik. A Fővárosi Közgyűlés idén márciusban kezességet vállalt a cég 63 milliárd forint banki adósságára, az azonnali összeomlást pedig 5 milliárd forint tulajdonosi kölcsönnel védte ki. A bankokkal áprilisban „stand still” megállapodás kötöttek, amelynek révén június 29-ig kitolták a hitelek visszafizetésének határidejét. Pénze azóta se lett a fővárosnak, viszont az Államadóság-kezelő Központ Zrt.-vel egyeztetve közbeszerzési eljárást hirdetett az adósság refinanszírozására. A bankok, túlteljesítve a kérést, 66milliárdos ajánlatot tettek. Buzgóságukért „alig” ötszázalékos kamatfelárat kértek – hívta fel a figyelmet Somfai Ágnes. A 66,1 milliárdos hitel csaknem felét – 28,2 milliárdot – 2015. június végéig kellene visszafizetni, de még 2014-ben 9,4 milliárdot, 2015 márciusában 6,75 milliárdot kell törleszteni, miközben a hitel fennmaradó része 2015 végén válik esedékessé. Az önkormányzat a teljes hitelösszegre kezességet vállal. Bagdy Gábor szerint mindezzel újabb lépéseket tettek a BKV megmentéséért.
