Prohászka szobrát a XIII. kerületnek szánják Tarlósék
„Azzal természetesen egyetértek, hogy Prohászka Ottokárnak szobrot emeljünk” – nyugtatta meg a szélsőjobboldalt Csomós Miklós a közgyűlés áprilisi ülésén. A főpolgármester-helyettes bejelentette: „folyamatban van Prohászka Ottokár szobrának a felállítása Budapesten, igaz, hogy nem a Károlyi-kertben, hanem a XIII. kerületben, a Lehel téri templom előtt”. Nem tévedés: tényleg folyamatban van.
Ha így megy tovább, akkor a baloldali vezetésű XIII. kerületben, az angyalföldi városrészben díszeleg majd annak a Prohászkának az emlékműve, aki hasonlóképpen „vitatott személyiség”, mint Horthy Miklós.
A szoborállítási kezdeményezés egy kissé kacifántos nevű szervezettől, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Prohászka Ottokár Szobráért Alapítványtól ered. A kuratórium elnöke rendhagyó módon azt kéri, a sajtóban egyelőre ne szerepeljen a neve. Annyit elárulhatunk róla: zenész, a XIII. kerületben lakik (a kerület díszpolgára).
Katolikusként nagy tisztelője Prohászkának, akire szociálisan érzékeny hitvédőként tekint. A „hungarizmus” kifejezés valóban a püspök találmánya, de Prohászka ezen a „magyar érdekekért való kiállást” értette. Sajnálatos, hogy ennek jelentését a nyilasok és más szélsőségesek eltorzították – mondja. Elismeri, a zsidósággal kapcsolatban Prohászkának akadtak olyan kijelentései, amelyek ma szalonképtelenek. A korabeli közbeszéd azonban más keretek között folyt: ami akkor megengedhető volt, a holokauszt után megengedhetetlen. Prohászka 1927-ben halt meg, egészen bizonyos, hogy a vészkorszak után másképpen fogalmazott volna – állítja.
Bár a Lehel tér a XIII. kerületben van, a szobor számára kiszemelt terület a fővárosé, így a döntés is a szobor felállításáról. A kuratóriumi elnök elmondása szerint az emlékmű terveit a szakmai zsűri már elfogadta, a főpolgármesteri hivataltól pedig azt a tájékoztatást kapta, hogy a közgyűlés várhatóan augusztusban veszi napirendjére a szobor ügyét. (Csomós Miklós szavaiból úgy tűnik: az elvi támogatás megvan.) A szobor magassága valószínűleg nagyobb lesz hat méternél. A jogszabályok szerint ilyen méretű alkotás esetében a kerülettől építéshatósági engedélyt kell kérni. A XIII. kerület elméletileg nincs abban a helyzetben, hogy politikai-ideológiai okok miatt megakadályozza a szoborállítást: a hatóság csak a műszaki és technikai feltételek teljesülését vizsgálja. A kuratóriumi elnök úgy látja, az engedély megszerzése formalitás. Ha a főváros áldását adja a Prohászka-szoborra, akkor az alapítvány közadakozást hirdet: tízmilliós nagyságrendű összeget kell összegyűjteni. Annyi biztos, hogy a kezdeményezés az első akadályt sikerrel vette. A Budapest Galéria szakértői bizottsága elbírálta a Prohászka Ottokár szobrára benyújtott terveket, ezek egyikét „örömmel ajánlja kidolgozásra és megvalósításra” – erősítette meg Zsigmond Attila, a galéria főigazgatója. Az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően a döntés politikai szempontoktól mentesen, művészeti-szakmai alapon született.
A szobor kőből készülne, a püspök ülő alakja fölé építészeti elem kerülne. A méret még alakulhat. Zsigmond Attila szerint előfordulhat, hogy a kompozíció végül nem haladja meg a hatméteres magasságot. Ebben az esetben a kerületi önkormányzat felé csak bejelentési kötelezettség van.
A lapunkhoz eljutott információk szerint a szocialisták elhűltek az ötlettől, és abban bíznak, a szoborállításból nem lesz semmi. Tóth József MSZP-s országgyűlési képviselő és XIII. kerületi polgármester azonban – mint sajtóreferensén keresztül megüzente – nem kíván nyilatkozni. (Szerettük volna tőle személyesen is hallani, de megkeresésünkre eddig nem reagált.) „Ebben az ügyben nem nyilatkozom” – mondta a kerület másik MSZP-s képviselője, Szanyi Tibor is. Szűkszavúnak bizonyult Várnai Péter, a Lehel téri templom plébánosa is: „A kezdeményezésben részt vettem, de fél éve nincs kapcsolatom az alapítvánnyal”. Prohászka Ottokárnak komoly kultusza van a katolikus egyházban, több intézmény viseli a nevét. Hajdani püspöki székhelyén, Székesfehérváron szobor és utcanév őrzi emlékét. A Páva utcai holokauszt-emlékközpontban viszont a fényképe alatt ez a szöveg olvasható: „a konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakja”.
A minősítés nem túlzó. A püspöknek 1920-ban oroszlánrésze volt az első zsidóellenes törvénynek is nevezett „numerus clausus” elfogadásában. Ha zsidókról volt szó, nem fukarkodott a becsmérlő, alpári jelzők használatával. Példának okáért: az antiszemitizmust a keresztény erkölcstan szempontjából a „legjogosultabb mozgalomnak”, a zsidóságot romlott és erkölcstelen fajnak, parazitának minősítette.
Fazekas Csaba történész hosszú évek óta kutatja Prohászka Ottokár életművét. Összegzése szerint a püspök nagy formátumú, sokszínű egyéniség volt, szociális tanításai kiállták az idők próbáját. Munkásságának azonban elválaszthatatlan, szerves része az antiszemitizmus.
Prohászka püspök műveit Schütz Antal teológus gyűjtötte egybe, és adatta ki 1929-ben. Prohászka Ottokár a szélsőjobboldali Ébredő Magyarok Egyesületének felkapott szónoka volt, beszédeit, cikkeit gyakran közölték fajvédő lapok. De antiszemita megnyilvánulásainak jelentős része kimaradt a halála után megjelent gyűjteményes kiadásból – állapítja meg Fazekas Csaba. A történész erre nem tud pontos magyarázatot. Lehetséges, hogy Schütz Antal igyekezett megtisztítani Prohászka életművét a kompromittáló kijelentésektől.
A korszakkal foglalkozó történészek többsége számára nem kétséges, hogy Prohászka Ottokár gondolkodását és tevékenységét mélyen áthatotta az antiszemitizmus – hangsúlyozza Fazekas Csaba. Más kérdés, hogy hívei erről nem hajlandók tudomást venni. Esetükben hitbéli meggyőződés munkál: bármennyi bizonyítékot tesznek is eléjük az asztalra, mindig tagadni fogják, hogy a püspök antiszemita volt.
Visszatérve a szoborállítási kezdeményezéshez: a Fidesz–KDNP ezúttal is csapdahelyzetbe lavírozta magát. Ha a Prohászka-emlékmű tervéből valóság lesz, akkor borítékolható a botrány. Visszakozni sem könnyű, és nem csupán Csomós Miklós bejelentése miatt. Hisz 2008-ban a fideszes Balog Zoltán (akkor a parlament emberi jogi bizottságának elnöke, jelenleg miniszter) és Lezsák Sándor (az Országgyűlés alelnöke) – Bábel Balázs kalocsai érsekkel kiegészülve – Prohászka-mellszobrot avatott a Lakiteleki Népfőiskolán. A liberális Gusztos Péter parlamenti tiltakozását Balog és Lezsák annak idején provokációnak, a gyűlöletkampány részének nevezte.
A Fidesznek most úgy kellene kezelni a Prohászka-ügyet, hogy továbbra is kielégítse tábora szélsőjobboldali vonzalmakat tápláló részét, másfelől elkerülje az újabb közfelháborodást. Tudjuk jól: ez a mutatvány nem szokott sikerülni.
