– Én már belefáradtam az állandó bizonytalanságba. A város három éve küzd a kórházáért, noha itt működik a megye egyik legkorszerűbb műtéti tömbje. Előbb a HospInvest akarta megszerezni, ezt sikerült elkerülni azzal, hogy a debreceni orvosegyetem magára vállalta az intézmény működtetését. Most pedig a struktúraátalakítással mindössze negyven belgyógyászati ágy marad – mondja a távozók egyike.

Héjja Mária főigazgató szerint mindennek ellenére náluk valójában nincs szükség elbocsátásokra, hiszen orvosból sosem volt elég, az elmúlt két évben a debreceni egyetem biztosította a hiányzó szakembereket. A kórházban most erősítik a járóbeteg-ellátást, az egynapos sebészetet, úgyhogy, véli, a maradóknak bőven lesz munkájuk.

A kazincbarcikai kórházban, noha egyike azoknak az intézményeknek, ahol lényegében megszűnik az aktív fekvőbeteg-ellátás, az elmúlt három hónapban „fullra jártak” az osztályok. A főigazgató szerint egészen különleges módon hatottak a város lakóira a kórházzal kapcsolatos rossz hírek. Akinek valami baja volt, azzal jött, hogy most kéri a kezelést, mert ki tudja, hogy néhány héten belül hová kellene mennie. A civil szervezetek amúgy sem nyugszanak bele a kórház felszámolásába, csütörtök délutánra tiltakozó demonstrációt szerveznek a kórház elé. Hasonló történt már június elsején Tapolcán is, akkor ott ötszázan tüntettek a kórház megmaradásáért, és 7500-an írtak alá petíciót.

E két városon kívül július elsejétől még további, több mint két tucat intézményben szűkül egy szakmára vagy csak krónikus ellátásra a kórház korábbi funkciója. Így lesz többek közt Tapolcán, Siklóson, Móron, Kisbéren, Tatán, Pásztón, Bonyhádon. Mint arról már beszámoltunk, a beolvadással önállóságát és gyógyító osztályainak túlnyomó többségét elveszti a csornai kórház is, az intézményt a győri megyei kórház működteti júliustól. A marcali kórház a kaposvári megyei intézménybe olvad. Hasonló a helyzet Celldömölkkel is, ahol csak a szülészet marad, a szombathelyi városi kórház részeként. A Markusovszky kórház azonban nemcsak a celldömölki szülészettel gyarapodott, hanem beleolvadt a körmendi városi kórház is, amely szintén elveszíti aktív ágyainak zömét, oda a betegeknek már csak sebészeti ellátásra érdemes menniük.

A komlói kórház ugyan elveszti önállóságát és a Pécsi Orvostudományi Egyetembe olvad, de az egykori bányászvárosban megmaradnak a gyógyító osztályok. Hasonlóan: egy intézményként működik a hódmezővásárhelyi és a makói kórház. A komáromi intézmény júliustól egyszakmás reumakórházzá alakul. Fúzióval olvad a kecskeméti megyei kórházba a kalocsai és a kiskunfélegyházi kórház is. Míg az utóbbiban csak egynapos sebészet marad, addig Kalocsa szinte csak az önállóságát veszti, mert ellátásainak zömét folytathatja.

Júliusban még fogadhatnak beteget a megszüntetendő kórházi osztályok, augusztustól viszont erre már csak az új helyen, a feladat ellátására jogosult intézményben lesz lehetőség – tudta meg a Népszabadság a fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI). Ott, ahol szükség lehet elbocsátásokra, június végétől ketyeg az átlagosan két hónap felmondási idő. A változásokkal, így az állások megszüntetésével járó költségeket a kórházaknak kell kigazdálkodniuk, de a GYEMSZI hivatala szerint erre lesz forrás, hiszen még augusztusban is a korábbi összeget kapják az intézmények.

Azt, hogy pontosan hány egészségügyi dolgozó munkahelye szűnik meg a rendszer „újraindításával”, még nem tudni, a folyamatot lebonyolító GYEMSZI is még csak most gyűjti az adatokat. A hivatal egyebek mellett azt is tudakolja az intézményvezetőktől, hogy milyen módon tájékoztatják a betegeket a változásokról. Így például arról, hogy maguk milyen változásokkal számolnak, és ezekhez hogyan tudnak alkalmazkodni, továbbá a feladatokat átvevő szolgáltatók mennyire felkészültek, várhatók-e „humán-erőforrás problémák”.

Lapunknak több kórházigazgató is jelezte: nem érzi feladatának, és nincsenek is felkészülve a betegek tájékoztatására, már csak azért sem, mert ehhez nekik maguknak sincs kellő információjuk. Többen állították: az átalakításból – éppen a GYEMSZI titkolódzásának következményeként – könnyen zűrzavar lehet július elsején. Mint mondták: tudomásuk szerint máig nem készült el az új beutalási rend, így a mentők sem fogják tudni, hová vigyék a beteget. S miután a kórházigazgatói állások sorsa még mindig nem dőlt el, a kamarákat épp a napokban regulázták meg egy törvénnyel, a szakszervezetek pedig mintha nem is léteznének, nincs ember, aki szót emeljen az esetleg elkerülhető hibák ellen.