A kormány az igazságügyi rendszer átalakítását érintő, először a bírók kényszernyugdíjazása miatt megfogalmazott kritikákra az év elején még úgy reagált, hogy a „nemzetközi baloldal újabb támadást akar indítani Magyarország ellen”. A velencei bizottság képviselőinek budapesti látogatása után pedig elhangzott, hogy a grémium tagjai is a hazai ellenzék érveit ismételgetik. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter később már engedékenyebbnek bizonyult, és kifejtette: az Európa Tanács – illetve annak alkotmányi tanácsadó testülete, a velencei bizottság – és a kormány között inkább csak értelmezésbeli nézeteltérések, és nem koncepcionális különbségek vannak, ezért gyorsan le lehet zárni a vitát. Ezt szolgálta volna, hogy márciusban a kabinet a bírósági törvényekhez módosító indítványt nyújtott be.

Áder János államfő hivatalba lépésének ünnepén, mellette felesége és Orbán Viktor

A velencei bizottság viszont úgy vélte, hogy az a javaslat nem nyújt elegendő biztosítékot az igazságszolgáltatás tényleges függetlenségére. Az előterjesztés inkább csak szimbolikus lépésnek tekinthető – hangoztatták. Ezért pontokba szedve fogalmazták meg azon kifogásaikat, amelyekben nem kívánnak engedni. Aggályaikat úgynevezett „non paper” útján közölték, amit Martonyi János külügyminiszter áprilisban még „homályos státusú” dokumentumnak minősített.

Bár a figyelmeztetést sokáig nem akarta megérteni a kormány – inkább a miniszterelnök által később ismertetett diplomáciai pávatáncot járta –, június 1-jén az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az eredeti törvényjavaslathoz terjedelmes módosító csomagot nyújtott be. Az előterjesztést a T. Ház hétfő este – részben az ellenzék igen szavazataival – támogatta, így már csak a zárószavazás van hátra, ami nem több formalitásnál. Ez gyakorlatilag az Áder-féle bírósági reform kudarcának beismerése, hiszen a velencei bizottság csaknem minden észrevételét beépítik a jogszabályokba. A legfontosabb változás talán az lesz, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetőjének – kilenc esztendeig az Orbán család közeli barátjának számító Handó Tündének – a hatásköreit szűkítik. Ő az alkotmányügyi bizottság javaslata szerint bíró kinevezését csak akkor kezdeményezheti, illetve bírósági vezetőt akkor nevezhet ki a véleményezésre jogosult szerv – például az összbírói értekezlet vagy a bírói tanács – ellenében, ha ahhoz előzetesen megszerezte a választott tagokból álló Országos Bírói Tanács (OBT) beleegyezését. Az elnök fegyelmit is csupán korlátozott körben, az általa kinevezett vezetők ellen kezdeményezhet majd.

Az OBH vezetőjének döntéseivel szemben pedig jogorvoslati lehetőséget biztosítanak, például a vesztes pályázók munkaügyi bírósághoz fordulhatnának, miként azok a bírák is, akik az áthelyezésükkel nem értenek egyet. Az elnök által kibocsátott szabályzatokat ugyancsak meg lehetne támadni, és az ilyen indítványokról az Alkotmánybíróság döntene.

Az OBH-elnök megbízatásának időtartama kilenc esztendő marad ugyan, de utána mindenképpen távoznia kell. Akkor is, ha nem sikerül az utódját megválasztani, mert a javaslat szerint ilyen esetben valamelyik helyettese lépne átmenetileg a helyébe. A ma hatályos szabályok szerint Handó, ha nincs valamelyik oldalnak a parlamentben kétharmados többsége, élete végéig betölthetné ezt a tisztséget.

A velencei bizottság kifogásai közül csak egyet nem hallgattak meg: az OBH elnöke – az eljárások gyorsítására hivatkozva – továbbra is áthelyezhet ügyeket. Az alkotmányügyi bizottság előterjesztése azonban több garanciális elemet tartalmaz: az OBH-nak meg kell határoznia, hogy milyen elvek alapján jelölhető ki az eljárás lefolytatására más bíróság, a döntés ellen pedig jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani a Kúriához.

Ez a gyakorlat egyébként a Kúria elnöke szerint sem tartható. Darák Péter egy hétfői szakmai konferencián kifejtette: az ügyek áthelyezése nyilvánvalóan egy örökölt helyzet megoldására szolgáló kivételes eszköz. A megoldás csak az lehet, hogy a bírói státus kerüljön oda, ahol több az ügy, nem pedig az, hogy az ügyek kerülnek arra a bíróságra, ahol az azt elintézni képes bíró dolgozik. Ebben a kérdésben szerinte szembekerül egymással az eljárások ésszerű időn belüli elintézése és a törvényes bíróhoz való jog.