Az államtitkár a Magyar Rektori Konferencia elnökével, Bódis Józseffel és főtitkárával, Dubérczi Zoltánnal folytatott tárgyalásokat Brazíliában. Vajon tényleg Brazília az az ország, amellyel megéri Magyarországnak együttműködnie? Merre nyit Hoffmann Rózsa? Mely országok oktatáspolitikáját tanulmányozza? Hogy ezt megtudjuk, megkérdeztük, milyen külföldi utakon vett részt az államtitkár tavaly. Megtudtuk: járt néhányszor Brüsszelben, egyszer Finnországban tanulmányozta az oktatási rendszert.

Radó Péter oktatáskutató azt mondja, a felsőoktatás egyik kitörési pontja csakugyan a nemzetközi nyitás lenne.

– A nem az európai felsőoktatási térségből érkező hallgatók arányát tekintve Albániával és Romániával vagyunk egy csoportban, Szlovákia és Bulgária egyetemei lényegesen több hallgatót vonzanak – fogalmaz, hozzátéve, a távoli kontinensek országaival kötött államközi szerződésekkel nem lehet hallgatókat idecsábítani, ez csak a rendszerváltás előtt volt lehetséges, rengeteg észak-koreai hallgatóval. – A több száz fizetős brazil hallgató pont olyan vágyálom, mint az országba özönlő kínai milliárdok egy kormányfői vizit után – állítja Radó Péter. Szerinte az, hogy Hoffmann Rózsa keveset utazik, „borzasztó jelzés, azt mutatja, hogy – ahogy a magyar kormány egésze – rettenetesen elszigetelődött az unióban”.

A sajtóosztálytól megtudtuk azt is, nem költött sokat utazásra az államtitkár az elmúlt időszakban. – Minden eddigi miniszter azért utazott sokkal többet Európán belül, mert az uniós kormányok között nagyon intenzív együttműködés zajlik – mondja erre Radó Péter.

Egy a felsőoktatásban dolgozó szakértő-tanácsadó azt mondja, a nemzetközi együttműködésre, közös képzésfejlesztésre számos külföldi forrás elérhető, bár ezek zömmel uniós források. Szerinte meg kell nézni, a magyar felsőoktatás mely országokból vonz hallgatókat.

– Azt látjuk, az orvosképzés az egyetlen, amely globális. Az orvosi egyetemnek profi ügynökhálózata van a világban. A nagy tömegek viszont Európából jönnek. Magyarországnak Európára van kapacitása, európai mobilitási programokat tud kihasználni, az egyetemi oktatóknak is zömmel európai kapcsolataik vannak – fogalmaz. Radó Péterrel egyetértésben forrásunk is azt mondja: valóban szükségünk van nemzetközi kapcsolatokra, de nem Brazília a célország. – Miért jönnének ide tanulni brazil diákok? Az élet nem olcsóbb itt, ráadásul a nemzetközi intézményi rangsorban a magyar egyetemek az utolsó harmadban vannak. Az államtitkárnak inkább a Nemzetgazdasági Minisztériumban kellene győzködnie a minisztert, ne vonjanak ki 26 milliárdot az ágazatból egyik évről a másikra – teszi hozzá.

Magányosan