Mint ismert, a NATO-hoz még 2004-ben csatlakozott balti államok (vagyis Lettország, Litvánia és Észtország) nem szerzett be saját harci repülőgépeket, úgyhogy négy hónapos váltásokban a többi szövetséges állam látja el a légtérvédelmüket. Ehhez az érintett államok évi kétmillió euróval járulnak hozzá. Eddig elsősorban a német légierő látta el a feladatot, de vállaltak már egy-egy négy hónapos ciklust a lengyelek, a dánok és a csehek is.

Honvédségi forrásaink szerint a magyar szerepvállalás egyik oka – túl azon, hogy kitűnő gyakorlási lehetőség is – elsősorban az lehet, hogy 2015-től a balti államok az éves hozzájárulásuk összegét megduplázzák, s így már az anyagi kondíciók is sokkal kedvezőbbek lehetnek a „bérlégierők” számára.

A „balti légtérrendészeti műveletben” való részvétel lehetőségét a Gripen-szerződés meghosszabbítása után kezdte el vizsgálni a tárca, mivel e döntéssel biztossá vált a képesség hosszú távú megőrzése. A több hónapos (pénzügyi, hadműveleti, logisztikai ellátási) elemzést követően született meg arról a döntés, hogy bekapcsolódunk a programba.

A Népszabadság értesülései szerint a Magyar Honvédség négy darab Gripen harci géppel fogja majd ellátni a balti légtérvédelmet, a magyar vadászok is várhatóan a litvániai Siauliai bázison fognak állomásozni a négy hónapos turnus alatt. „A balti légtérrendészeti feladatok végrehajtásába bevont repülőgépek NATO-parancsnokság alá rendelt erőként – a kialakított egységes NATO légi vezetési és irányítási rendszer keretében, valamint a nemzeti törvényi kereteken belül – folyamatos irányítás és kontroll alatt végzik feladataikat” –fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium az ügyben föltett kérdéseinkre válaszolva.

A helyszínre települő magyar repülőgépek üzemanyagköltségéhez, az oda küldött katonák, pilóták, műszaki szakemberek ellátásához hozzájárulnak majd a balti országok is, a szövetségesi feladat – amelyben Magyarországnak is „illő és hasznos” részt vállalnia – ellátása emellett viszont költségeket jelent majd a magyar félnek is. Ezek pontos összegét azonban még becslés szintjén sem tudta megmondani a honvédelmi vezetés, mondván, a számolgatás még korai.

Kétségtelen, hogy többféle finanszírozási lehetőség is felmerülhet. A legdrágább megoldás az lenne, ha a magyar kontingens minden felszerelést és kiszolgálást maga szállítana Litvániába. Ennél valószínűbb, hogy a honvédelmi vezetés meg fog állapodni a svéd Gripen-partnerrel, hogy az amúgy is közeli skandináv államból biztosítsa a földi kiszolgáló berendezéseket.

„A magyar légierő már évek óta készül arra, hogy külföldön is tapasztalatokat szerezzen a légtérrendészeti feladatok ellátásában, erre azonban eddig nem volt módja. Fontos tapasztalatokat szerezhetünk az üzemeltetés területén, mivel a balti légtérrendészeti feladatokban való részvétele során a magyar légierő Gripenjei és a műszaki kiszolgálást végző állománya két helyszínről látja majd el a feladatait. Továbbá a balti országok kiváló lehetőséget nyújtanak olyan repülő-kiképzési feladatok végrehajtásához, melyeket a hazai viszonyok között (a zajártalom, a túlterhelt légtér, a környezetvédelmi, repülésbiztonsági előírások miatt) nincs lehetőségünk gyakorolni” – fogalmazott lapunknak a honvédelmi tárca. Arra a kérdésünkre, hogy a Gripen-flotta egy részének távolléte alatt a magyar légtér védelme mennyire biztosítható zökkenőmentesen, a HM azt hangsúlyozta: a magyar légtér szuverenitásának hatékony biztosítása folyamatosan biztosított.

Gripen vadászgép a kecskeméti bázison