Kenőpénzért kedvező irányt vettek J. R. bizonyos büntetőügyei
Keresetében Radács egyebek közt azt kifogásolja, hogy a Gyarmati ügyében eljáró hatóság (a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya) az eljárás megindítása óta folyamatosan figyelmen kívül hagyta a védelem indítványait, bizonyítékait, s nem tett eleget indoklási kötelezettségének, amikor konkrét adatokra való hivatkozás nélkül rendelte el, illetve tartotta fenn az előzetes letartóztatását.
A 2012. február 13-án megtartott bírói meghallgatáson pedig „a hatóság már odáig merészkedett” – írja Radács, aki egykor maga is katonai ügyészként szolgált –, hogy négy olyan tanúnak a jövőbeni kihallgatására hivatkozva kérte Gyarmati György előzetes letartóztatásának meghosszabbítását, akiket, mint az később kiderült, az eljárás korábbi szakaszában már kihallgattak.
Radács rámutatott, hogy a következő, a 2012. május 10-i bírói meghallgatáson az első fokon eljáró bíró jogilag megalapozatlannak ítélte Gyarmati további fogva tartását. Szabadlábra helyezte, azonban a másodfokú bíróság újra letartóztatta. Indoklásuk szerint a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedés megszüntetése vagy enyhítése csak azután lehetséges, ha már Magyarországra hozták a jelenleg osztrák kiadatás alatt álló J. R.-t, és itthon őt is kihallgatták.
A J. R. megjelölés minden bizonnyal az információink szerint másfél milliárdos csalással és más bűncselekményekkel gyanúsított Jakubinyi Róbertet jelöli, akinek a neve a milliárdos csempészettel és adócsalással érintett Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány ügyében és a kémbotrányban is felvetődött.
A csempészügyben Földesi-Szabót első fokon hét évre ítélték az általa elnökölt alapítványon keresztül bonyolított csempészet és adócsalás miatt indult eljárásban, miután a bíróság bizonyítottnak látta, hogy a papíron távol-keleti adományként feltüntetett konzerveket valójában nem adományként kapták, hanem vásárolták, s csak azért futtatták keresztül az alapítványon, hogy adó- és áfamentesen hozhassák forgalomba.
Gyarmatit azonban nem ebben az ügyben tartóztatták le 2011. augusztus 17-én, bár az alapítvány ügye és az ő letartóztatása között szoros kapcsolat sejthető. Azért csak sejthető, mert az ügyészség 2040. augusztus 12-ig titkosította az ügyet. Radács Gyula ügyvéd ezért a strasbourgi bíróságot is csak meglehetősen vázlatosan tájékoztathatta a védence elleni folyó eljárás lényegéről.
E szerint: az ügyészség azzal gyanúsítja Gyarmatit és társait (nem lehet tudni, kiket), hogy korábban segítséget nyújtottak J. R. polgári személynek, hogy bizonyos büntetőügyei kedvező irányt vegyenek, amiért később pénzt kaptak. Radács keresete szerint 2007. április 12-én rendeltek el a fenti gyanú alapján nyomozást, Gyarmatit és társait azonban csak 2011-ben hallgatták ki gyanúsítottként, hét évvel az után, hogy az állítólagos vesztegetések megtörténtek.
Radács azt valószínűsíti, a nyomozás megindításában döntő szerepe lehetett annak, hogy „J. R. volt társát a magyar bíróság más bűncselekmény miatt nem jogerősen hosszú tartamú szabadságvesztésre ítélte”.
Azaz: Gyarmati és társai pénzért elsimították Jakubinyi Róbert (J. R.) néhány büntetőügyét, s bár ez ügyben már 2007 óta vizsgálódtak a hatóságok, de áttörést csak azután értek el, hogy Jakubinyi társa, akit első fokon hosszú tartamú szabadságvesztésre ítéltek, 2011-ben vallomást tett. Nos, Jakubinyi üzlettársai közül adataink szerint egyedül Földesi-Szabót ítélték el, hét évre. Jakubinyiról pedig annyi mindenképpen tudható, hogy még a 90-es években elítélték egy a Merkantil Bank sérelmére elkövetett részvénycsalási ügyben, ám elnöki kegyelmet kapott; sokan már akkor sejtetni engedték, hogy a titkosszolgálatok szóltak az érdekében.
Gyarmati ügyének két okból is soronkívüliséget kellene élveznie. Egyrészt: soron kívül kell kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a gyanúsítottak előzetesben vannak. Másrészt: az eljárást kiemelt üggyé nyilvánították, így soronkívüliséget élvez. Ehhez képest az ügyészség az eljárás kezdetén közölt gyanúsításokkal szemben semmi újjal nem állt elő a bűnösségét tagadó, de a nyomozó hatósággal együttműködő Gyarmatival, miközben a szembesítések eddig az ő igazát bizonyították. Az ügyben egyébként hónapok óta nem történt érdemi nyomozati cselekmény – közölte az ügyvéd.
Radács szerint a hatóság minden további nélkül kihallgathatta volna Ausztriában is Jakubinyit. A védő szerint ezt azért nem tették meg, mert akkor nem lett volna több érv és indok Gyarmati előzetes letartóztatásának fenntartására. Ebből pedig egyenesen következik szerinte, hogy az előzetes letartóztatás célja valójában nem a gyanúsított-társakkal való összebeszélés vagy a tanúk befolyásolásának lehetősége, hanem a gyanúsított sanyargatása. Az ügyvéd szerint az eljárás sérti az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló római egyezményt, a hatályos magyar alaptörvényt, és mindazokat a törvényeket, amelyek bizonyos büntetőügyek soronkívüliségéről szólnak, s ezen eljárásokat szabályozzák.
A Központi Nyomozó Főügyészségen érdeklődésünkre azt közölték, hogy az ügy jelen szakaszában nem kívánják kommentálni az ügyvéd keresetében leírtakat.
