New Yorkot követné Budapest - pénzbehajtásban
– Budapest közúti hídjain iránytól függetlenül kellene fizetni az áthaladásért – válaszolta lapunknak Tarlós István, nem titkolva, hogy az új lehetőség a beléptető-ellenőrző rendszer kiépítésének – a dugódíjhoz mérten – jóval alacsonyabb költsége és időigénye miatt vetődött fel benne. Ráadásul a P+R parkolók átmeneti hiánya is kevesebb gondot okozna. Mindemellett elismeri, hogy a hídpénz bevezetése számos más problémát okoz.
Az új rendszert vélhetőleg sokan igazságtalannak és aránytalannak tartják majd, mivel a forgalomszámlálási adatok szerint a budaiakat nagyobb számban érintené, mint a pestieket. Teljesen igazságos rendszer nincs – jelentette ki erről Tarlós István, aki szerint a külső kerületek jobban járnak, hiszen a forgalom nem a város peremén, hanem beljebb, a hídlábaknál akadna meg. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a bevétel várhatóan jóval kisebb lenne a dugódíjból befolyó pénznél. Márpedig valamiből finanszírozni kell a BKV működését. A jövő évi állami költségvetés tervezetében egyetlen forint normatíva sem szerepel, holott az áprilisban aláírt BKV-paktumban még csak az addigi 10 milliárdos csökkentésről volt szó.
A főpolgármester ismét hangsúlyozta, hogy a városvezetés nem ragaszkodik a dugódíj gyorsított 2013-as, magasabb összegű bevezetéséhez. Ha a kormány zöld utat ad a közlekedési adó és közműadó kivetésének, illetve a forrásmegosztási képlet átalakításának, akkor a behajtási díj lényegesen olcsóbb lehet. Horváth Csaba szocialista fővárosi frakcióvezető felvetését azonban az egyforintos dugódíjról Tarlós „tömény ostobaságnak”minősítette, mivel a kamerarendszert és a P+R parkolókat akkor is ki kellene építeni sokmilliárdért.
Visszatérve a hídpénzre: ennek esetleges bevezetésével párhuzamosan szűkítenék a behajtási díj zónahatárát. Az új határvonal meghatározása a jövő kérdése, de Tarlós István nem tartotta kizártnak a Nagykörutat. A hídpénz bevezetését megelőző modellszámításokat a múlt héten rendelte meg a városvezető a BKK-tól, az eredményeket júliusra várja.
Tarlós sem a dugódíj, sem a hídpénz esetén nem tart torlódástól. Ha egy húszmilliós városban megbirkóznak ezzel a forgalomszervezési feladattal, a tizedakkora Budapesten is megoldható ez – jelentette ki lapunknak, hozzátéve, hogy régen a budapesti hidak sem voltak ingyenesek, amit a megmaradt hídfülkék is bizonyítanak, például a Szabadság hídon.
Mindez alaposan felülírná a jövő júliusban bevezetendő behajtási díj koncepcióját. Az eddig ismertté vált elképzelések szerint napi 500 forint körüli díjat kellene fizetni a zónahatáron átlépő autósoknak. A díjfizetésre táblák figyelmeztetnék a járművezetőket, akik mobilon, internetes bankon, BKV-jegyirodákban, trafikokban és még sok más helyen fizethetnek 24 órán belül. Ha valaki elfeledkezne ezen kötelezettségéről, 48 órán belül dupla díj lerovásával kerülheti ki a várhatóan több ezer forintos pótdíjat, illetve a bírósági behajtást. A zónahatáron belül felszerelt kamerák – jelen elképzelések szerint – minden autó rendszámát rögzítik majd, a díjat megfizető autósokat automatikusan törlik a rendszerből.
A főváros az első csonka évben 9 milliárd, később évi 20 milliárd forint bevételt remél a dugódíjból. De ezt még alaposan átszínezheti a kedvezmények rendszere, amelyről már elkezdődött az alkudozás.
