Élesztgetik a faji gyűlölet lángját

A Nature foglalkozott a magyar „zsidógén”-botránnyal.

 

Horthy, kettős kereszt, Trianon

– Apám, nagyapám tisztelte Horthy Miklóst. Ezért én a hatvanas években megfogadtam, hogy egyszer majd emléket állítok Horthynak.

A Tolna megyei Harc községben élő Nagy Lajos mondja ezt, és a 61 éves férfi az idén valóra váltotta fogadalmát: csárdájának parkolójában emléktáblát avatott Horthy Miklósnak. A parkoló egyik sarkában áll a 40x50 centis, fekete gránittábla, amelyre fotóeljárással vitték fel az 1920 és 1944 közt hatalmon volt kormányzó arcmását. A táblát a trianoni szerződés napján, június 4-én leplezték le, és mellette egy fából faragott kettős keresztet is avattak. A tábla másik oldalán egy hármas halmot idéző Trianon-emlékmű áll, azt a szerződés tavalyi évfordulóján leplezte le Nagy Lajos. Az idei ünnepségen százan vettek részt, beszédet a szekszárdi képviselő-testület jobbikos városatyája, Tóth Csaba Attila mondott. Nagy Lajos egyébként fideszes, s azért kérte avatóbeszédre jobbikos barátját, mert nagyra becsüli Tóth Csabát, aki – szerinte – sokat tesz a keresztény, nemzeti érzelmű jobboldal egységéért.

Csárdaparkoló: középen áll Horthy Miklós emléktáblája, balról a kettős kereszt, jobbról a hármas halmot idéző Trianon-emlékmű kopjafával
Csárdaparkoló: középen áll Horthy Miklós emléktáblája, balról a kettős kereszt, jobbról a hármas halmot idéző Trianon-emlékmű kopjafával

Nagy Lajost a csárdájában arról faggatom, hogy miért érdemli meg Horthy az utókor tiszteletét.

– Mert megpróbálta visszaszerezni a Trianonban elvett területeket – jelenti ki a testes, barátságos férfi, aki három infarktus után rokkantnyugdíjasként irányítja csárdáját.

Vitatkozom, hogy ez még nem érdem, hisz a két háború között minden magyar ember szerette volna visszaszerezni az elvesztett területeket, s még a nagyhatalmak is hajlottak a részleges revízióra, ám hogy Horthy Hitler oldalán lépett háborúba, ez a sansz elveszett.

Nagy Lajos így reagál:

– Ha a háború másképp alakul, akkor Horthy terve győzött volna.

– Horthy már 1938-ban azt mondta Hitlernek, hogy el fogja bukni a háborút – vetem közbe. – Nagy formátumú államférfinak mondható-e, aki tudja, hogy mit nem szabad, mégis megteszi? Ráadásul e lépés több százezer magyar áldozattal járt.

– Nem volt mozgástere, nem tehetett mást, be kellett lépnie a háborúba – rázza fejét vitapartnerem. Amúgy Nagy Lajos nemcsak azt ismeri el, hogy Horthy önállótlanul lépett be a háborúba, hanem azt is, hogy ügyetlenül intézte Magyarország háborúból való kiugrási kísérletét, s ez később sokat rontott hazánk pozícióján. Így néhány percnyi beszélgetés után kopnak Horthy érdemei, ennek ellenére nem változtat azon az álláspontján, hogy a kormányzó megérdemli a főhajtást. Megemlíti, hogy a táblaavatás idején az MSZP szekszárdi szervezete tüntetett Horthy ellen.

– Táblákat hoztak, amelyekre zsidó neveket írtak, jelezve, hogy Horthy is tehet a zsidók táborokba hurcolásáról. Ám tudni kell, hogy a pesti zsidók közül sokan hálásan gondoltak Horthyra, mert ő sokáig védte őket.

– A zsidótörvények akkor is Horthy idején születtek meg Magyarországon – szállok vitába.

– Nem volt Horthynak mozgástere – ismétli önmagát Nagy Lajos. – Mellesleg azt kértem a szocialista tüntetőktől, hogy ne a parkolómban álljanak meg. Tiszteljék a nézeteimet, én is tisztelem az övékét, és nem megyek az udvarukba tüntetni, ha, mondjuk, Kádárról akarnak megemlékezni.

Utóbb megjegyzi, hogy ő – bár nem támogatja – elfogadhatónak tartja, ha valaki Kádár Jánosról szobrot avat, hisz sokan nagyra tartják Kádárt.

Elválva Nagy Lajostól a harciakat kezdem kérdezni a Horthy-tábláról. A 900 lelkes faluban találomra két tucat embert szólítok meg, a válaszolók általában tudnak a táblaavatásról. A kérdezettek közül csak az egykor sofőrként dolgozó, 77 éves Horváth János volt ott az ünnepségen:

– Ott voltam, pedig a feleségem apja a Donnál halt meg. Horthy be kellett lépjen a háborúba, mert csak így kaphattuk vissza az elrabolt területeket. Beszélik, hogy a zsidókat... Összevissza írnak mindent. Nem úgy volt az. Ha nem lép be a háborúba, Hitler megöli. A fiát el is rabolta. Hogy szobrot érdemel-e, nem tudom.

A kérdezett harciak többsége szinte semmit se tud Horthyról. Az egyik, nevét el nem áruló, 61 éves, kissé ittas, ápolatlan férfi – aki korábban traktoros volt – csak ezt szajkózza:

– Nem értek egyet azzal, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklóst boldoggá avassák.

Megjegyzem, hogy nem boldoggá avatják, „csak” emléktáblát kapott, erre ő újra az előbbi mondatot ismétli.

A 74 esztendős Horváth Gyula, aki lakatosként a szekszárdi műszergyárból ment nyugdíjba, így meditál:

– Keveset tudok Horthyról. Csak annyit, hogy fehér lovon járt. A bátyám levente volt, de megszökött. Megúszta, akkor már jöttek a ruszkik. Ő nem szerette Horthyt.

Voltak, akik azért nem mentek el az ünnepségre, mert Nagy Lajossal és körével van bajuk. A vendéglátós 2008-ban Orosházáról települt a faluba. Azonnal belevetette magát a helyi politikába, és az addigi vezetőket leváltani akaró harciak közül sokan melléálltak. Így megosztó személyiséggé vált a faluban. A 2010-es választáson a régi polgármester, Bóni Zoltán nyert, de az öttagú testületben Nagy Lajos és tábora volt többségben. A szembenállás olyan erős volt a két tábor között, hogy a testület munkája ellehetetlenült. Végül a testület 2011 derekán lemondott, s az időközi választáson Nagy Lajos csapata és polgármesterjelöltje győzött. Az új testület tagjai függetlennek mondják magukat, de nem titkolják, Fidesz-szimpatizánsok. A régi polgármester – nevüket a szavaikhoz nem adó – hívei el nem mentek volna a Horthy-tábla leleplezésére, mivel az ünnepséget az a kör szervezte, aki megbuktatta az ő emberüket.

A legtöbb harci azzal érvel, hogy azért nem mentek el, mert van más bajuk, és se idejük, se kedvük ünnepelni. Tudni kell, hogy a Szekszárdtól tíz kilométerre lévő Harc lakóinak harmada tartósan munkanélküli.

– Mit ünnepeljek? Hogy tíz éve nincs munkán? – kérdezi egy 42 éves, elvált férfi, akinek egyetlen biztos jövedelme a 22 ezer forintos segély. – Itthon voltam, van négy hízóm, azokat etettem.

Amerikai aggodalom

Az USA Holokauszt Emlékmúzeuma közleményben fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a magyar kormány rehabilitálja a világháború fasiszta ideológusait és vezetőit. Sara J. Bloomfield igazgató szerint a magyar kormány lépései sértik a Szálasi- és Horthy-rezsim áldozatainak emlékét. (Munkatársunktól)

Avatás és ellentüntetés

A Fejér megyei Csókakőn ma avatják Horthy Miklós mellszobrát. A délelőttől késő estig tartó rendezvényen több szélsőjobboldali szervezet is megjelenik. A polgármester korábbi közlése szerint Wittner Mária, a Fidesz parlamenti képviselője biztosan ott lesz, ahogyan a jobbikos Zagyva György Gyula is. Vasárnap viszont a Horthy-korszak restaurációjára tett kísérletek és a szélsőjobboldali megnyilvánulások ellen tüntetnek Budapesten. A demonstrációt magánszemélyek jelentették be, a kezdeményezéshez demokratikus pártok és civil szervezetek is csatlakoztak. A tüntetés délután három órakor kezdődik a Hősök terén. (Munkatársunktól)

Top cikkek
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.