Talán még sosem volt ilyen nehéz jogvédőnek lenni

A bírósági ügyek túlnyomó többségét megnyeri az 1994 óta működő patinás jogvédő szervezet, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI). Muhi Erika igazgató ezzel együtt állítja: az alkotmányos garanciák megszűnőben vannak, a jogvédelem talán még sosem volt ilyen nehéz helyzetben.

– Mivel magyarázza, hogy a „jogvédő” kifejezés meglehetős széles körben szitokszóvá vált?

– Először is a válsággal, ami független a magyarországi politikai és gazdasági helyzettől. Ilyenkor mindig beindul a bűnbakképzés. Ennek hatására erősödött meg a szélsőjobboldal is.

– A nemzetközi adatokat elemezve a Political Capital kimutatta, hogy a folyamat nem törvényszerű: nem minden válságtól sújtott országban tört előre a szélsőjobb.

– Így van, de fenntartom, hogy nálunk a kettő szorosan összefügg. 2010 ősze óta vagyok a NEKI igazgatója, előtte másfél évig gyesen voltam. Amikor visszajöttem dolgozni, megdöbbentem, hogy milyen nagy teret nyert a gyűlöletbeszéd, milyen sok panasz érkezik hozzánk ilyen ügyekben. Az indulatokat a Jobbik korbácsolta fel, az a párt, amelynek alapeleme a gyűlöletkeltés, a romák elleni uszítás. Ha nincs válság, akkor biztosra veszem, hogy nem tudott volna ennyire sikeres lenni.

– Paradox módon a szélsőjobb, miközben előszeretettel gyalázza a valódi jogvédő szervezeteket, igyekszik részben kisajátítani, részben a fonákjára fordítani az emberi jogi nyelvezetet. Az egyik jobbikos képviselő bejelentette, hogy „Tégy a magyargyűlölet ellen!” néven mozgalmat hirdet. Mit szól ehhez?

– Próbálja meglovagolni a közhangulatot, de nem hiszem, hogy nekünk dolgunk lenne ezzel. Hirdesse, csinálja! Joga van hozzá. Méltóságon aluli lenne foglalkozni vele. Egyébként is, ez a lépés politikai akciónak tűnik. Mi pedig jogvédő iroda vagyunk. Bárki volt is kormányon, ha kellett, felléptünk a hatalom számára kellemetlen ügyekben. A direkt politizálástól azonban mindig távol tartottuk magunkat, és kínosan ügyeltünk rá, nehogy besorolhassanak minket valamilyen párt vagy politikai irányzat mögé.

– Ha már itt tartunk: a jogvédőknek nem csupán a szélsőjobbal gyűlt meg a baja.

– Kétségtelen, hogy a mostani kormányzat részéről is tapasztalunk furcsa megnyilvánulásokat. A romastratégiáról tartott egyik parlamenti bizottsági meghallgatáson Balog Zoltán közölte, hogy jogot védeni könnyebb, mint házat építeni. Balog Zoltán akkor államtitkár volt, ma miniszter: hozzá tartoznak a romaügyek. Mondok másik példát. Horváth László Heves megyei kormánymegbízott egy köztörvényes bűncselekmény-sorozatról rendezett sajtótájékoztatón úgy érezte, ki kell mondania, hogy az elkövetők cigányok voltak. Olyan esetről beszélünk, amikor a származás teljes mértékben irreleváns, az etnikai hovatartozásnak semmi jelentősége. Navracsics Tibor közigazgatási minisztertől nyílt levélben azt kértük, hogy határolódjon el a történtektől, és mentse fel tisztségéből a kormánymegbízottat. A választ meg lehet nézni a honlapunkon. A miniszter kabinetfőnöke szerint a tárca elégedett az illetővel, semmi nem indokolja a leváltását. Minden rendben…

– A Fidesz nyilván felelős azért, hogy fejünkre nőtt a rasszista szélsőjobb. De az MSZP-nek, más pártoknak és a társadalom többi szereplőjének, akár az újságíróknak is megvan a felelősségük. Nem gondolja, hogy valamilyen mértékben a jogvédő szervezeteknek, önöknek is?

– Nem, én ezt egyáltalán nem gondolom. Szerintem nekünk ebben nincs felelősségünk.

– Biztos? Sokáig – amíg az időközben elhunyt alapító-igazgató, Furmann Imre vezette a NEKI-t – a sajtó tele volt az önök által képviselt ügyekkel. Aztán évekre eltűntek a nyilvánosságból. Éppen abban az időszakban, amikor kezdett feljönni a szélsőjobb.

– A háttérben változatlanul komoly munka folyt, de az igaz, hogy a médiában alig szerepeltünk. Nekem más a stratégiám. Újra nyitottunk a sajtó felé, hisz a közvéleményt a médián keresztül tudjuk a leginkább elérni és formálni. Hatalmas szükségünk van a nyilvánosságra.

– Nehezebb lett a jogvédelem helyzete?

– Nem kérdés, sokkal nehezebb. Ilyen nehéz talán még sosem volt… Az alkotmányos garanciák megszűnőben vannak. Azok az eszközeink, amelyek korábban a rendelkezésünkre álltak, az új alaptörvény elfogadása után teljesen eltűntek – nem fordulhatunk például Alkotmánybírósághoz –, vagy megmaradtak ugyan, de nem képesek betölteni funkciójukat. Hiába váltott ki felháborodást Pesty László dokumentumfilmje a „cigány–magyar együttélésről”, a Civil Médiával közösen írt beadványunk után a Médiatanács nem látott okot rá, hogy elmarasztalja a filmkészítőket. Szóval, sokszor tehetetlennek vagyunk.

– Mi várható?

– Nem adjuk fel, próbáljuk maximálisan kihasználni a szűkre szabott lehetőségeinket. Jogvédő szervezetként mégiscsak a bíróság az egyik legfontosabb terepünk. Márpedig az ügyeink 80-85 százalékát megnyerjük.

– A jó statisztikának véletlenül nem az a záloga, hogy csak a sikerrel kecsegtető eseteket vállalják el?

– Egyáltalán nem, a rutinpereken rég túl vagyunk. Az elmúlt több mint másfél évtizedben, azt hiszem, jelentősen alakítottuk a bíróságok gyakorlatát. Ma már nem kelt feltűnést, amikor a munkaügyi bíróság félmillió forintos kártérítést ítél meg ügyfelünknek, mert egy vállalkozó azzal utasította el: nem alkalmaz romákat. A jövőben olyan precedensértékű ügyekre – gyűlölet-bűncselekményekre vagy például közmunkával kapcsolatos jogsértésekre – fókuszálunk, amelyektől azt reméljük, hogy a bírósági döntéseknek jogfejlesztő hatásuk lesz. Pár év múlva kiderül, milyen eredménnyel jártunk.

Névjegy

MUHI ERIKA 1972-ben született Szolnokon. Jogi referensként 1998 szeptemberében kezdett el dolgozni a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodában (NEKI), később ügyvédjelöltként már az iroda ügyeiben jogi képviselőként is eljárhatott. 1999-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2003 óta ügyvéd. A NEKI állandó megbízott ügyvédje lett: a jogi munka mellett később trénerként is dolgozott a NEKI által szervezett antidiszkriminációs képzéseken. 2010 szeptembere óta a NEKI igazgatója. Van egy hároméves kisfia.

A szervezet a jövőben többek között a gyűlölet-bűncselekményekre és a közmunkával kapcsolatos jogsértésekre fókuszál
A szervezet a jövőben többek között a gyűlölet-bűncselekményekre és a közmunkával kapcsolatos jogsértésekre fókuszál
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.