Szeptembertől nagyüzem
Arra is hivatkoztak, hogy a kormánytöbbség maga is módosítani kívánja a törvényt, és a napokban beadtak egy módosító indítványt, amelynek értelmében az érintett peres fél fellebbezést nyújthat be a Kúria elnökéhez, ha nem ért egyet az eljárás lefolytatására kijelölt bírósággal. Ezt a fellebbezést a Kúria nyolc napon belül, nem peres eljárásban elbírálja – ha elfogadják a módosító indítványt.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró szünetet rendelt el, amelynek végeztével elutasította a védők és a vádlottak indítványát a tárgyalás elhalasztására, míg az Alkotmánybíróság elbírálja a beadványt. A bírói tanács végzése ellen fellebbezni lehet a Szegedi Ítélőtáblához – ennek azonban nem volt halasztó hatálya az eljárás megkezdésére, mivel a per kiemelt eljárásban folyik, amelyet soron kívül kell lefolytatni. Mivel nem a Kecskeméti Törvényszék jelölte ki önmagát az eljárás lefolytatására, és a bírói tanács nem lát alkotmánysértő momentumot az eljárás előkészítésében, nem határozhat úgy, hogy megkérdőjelezi saját illetékességét az ügyben.
Ezt követően sor került a vádirat ismertetésére. Kutron Katalin, a Központi Nyomozó Ügyészség csoportvezetője mintegy 50 különböző bűncselekményt sorolt fel, amellyel összességében csaknem másfél milliárd forint kárt okoztak a BKV-nak.
Az ügyészség szerint az első rendű vádlott, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes, valamint a másodrendű vádlott, Mesterházy Ernő hatalmukat a BKV különböző vezetőin keresztül érvényesítve kikényszerítették, hogy szükségtelen, gyakran el sem végzett munkákért milliókat fizessen ki az amúgy is hatalmas veszteséget felhalmozó közlekedési vállalat.
A vád: folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, illetve különösen nagy értékre elkövetett csalás –felbujtóként vagy társtettesként. Hagyót zsarolással is megvádolták.
A vádiratban felsorolt bűncselekmények többségét a BKV volt dolgozói követték el. Ezek az események bizonyítottnak tekinthetők – a per legfőbb kérdése, hogy sikerül-e azt bizonyítani, hogy mindezeket a bűncselekményeket bűnszervezetben, Hagyó és Mesterházy informális hatalmi nyomására követték el. Hagyó Miklóst 168 millió, Mesterházy Ernőt 752 millió forint vagyoni hátrány okozásával vádolja az ügyészség, amely nem térült meg. Ugyanakkor Antal Attila volt vezérigazgatót és Balogh Zsolt volt megbízott vezérigazgatót a vád szerint külön-külön milliárdos nagyságrendű károkozással vádolják.
A Hagyó-Mesterházy-per érdemét tekintve csak szeptember közepén kezdődik Kecskeméten. A szerdai vádirat-ismertetést követően csak egy hónap múlva, július 13-án lesz egy tárgyalási nap – azon Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját hallgatják meg a több mint 86 millió forintos végkielégítése ügyében. Azt követően csak szeptember 11-re van kiírva tárgyalás
– igaz, utána beindul a nagyüzem, és szinte folyamatosan tart majd a bizonyítási eljárás. Feltéve hogy a Szegedi Ítélőtábla nem ad helyt a védők fellebbezésének, amelyet a tárgyalás elhalasztására irányuló kérelmük elutasítása ellen terjesztettek be, illetve ha a kormány nem kényszerül rá, hogy megváltoztassa azt a törvényhelyet, amely szerint az Országos Bírói Tanács elnöke kiemelt ügyekben másik bíróságot jelölhet ki a per lefolytatására, amennyiben a területileg illetékes Fővárosi Törvényszék aránytalan munkaterhei miatt nem lenne biztosítható a per ésszerű határidőn belül való befejezése.
