Intellektuális merevedési zavar
Az ombudsman úgy vélte, a közösségek megsértésére alkalmasabbak a szimbolikus jelentőséggel bíró emlékművek és kegyhelyek, mint maguk az emberek. Már csak azért is, mert egy emlékmű nem üt vissza... Szabó Máté szerint a közösségi jelképeket nagyobb védelemben kellene részesítenie a büntetőjognak.
Ahogyan erősödnek az előítéletek, úgy csökken a tolerancia bármely kiszolgáltatott csoport iránt – állapította meg Szajbély Katalin, az alapvető jogok biztosa hivatalának osztályvezetője. Kállai Ernő, a nemzetiségi jogokért felelős helyettes biztos előrebocsátotta, hogy a tárgyalt témában már régóta nem tudunk újat mondani. Bizonyos tanulmányokban naponta találják fel a kisfröccsöt és a meleg vizet. „Intellektuális merevedési zavart látok” – közölte.
Az egyes társadalmi csoportok kriminalizálása és a velük szembeni hangulatkeltés nem a mostani kormányzat idején kezdődött (ennek alátámasztására Kállai több idézettel szolgált), de a folyamat ma is tart. A törvényi szigorítások önmagukban nem vezetnek eredményre: a kerületben, ahol lakik, egy év alatt a duplájára nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. Az úgynevezett Gyöngyöspata-jelenség és a közmunka kapcsán megállapította, hogy „új feudalista rendszer”megjelenésének lehetünk tanúi. Az érdekvédő szervezetek közben megszűnnek, vagy ellehetetlenítik a munkájukat.
„A leszakadó társadalmi rétegekre irányuló gyűlölet szinte már elvárás” – jelentette ki Kállai Ernő, akivel Miskolczi Barna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető szállt vitába. Való igaz, hogy vannak emelt büntetési tételek, de – mondta a tárca képviselője – a készülő új Btk.-t nem „valamiféle esztelen szigorítás” jellemzi. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a rasszista gyűlöletkeltés ellen a jognak korábbi stádiumban kellene fellépnie. Amikor az „erőszak azonnali, közvetlen veszélye fennáll”, akkor már alighanem késő.
A szélsőségesen előítéletes beállítódás annak ellenére Magyarországon a legerősebb, hogy ebben a kutatásban a romákról vallott nézeteket nem is vizsgálták – ismertette egy hét országra kiterjedő vizsgálat következtetéseit Örkény Antal szociológus, tanszékvezető egyetemi tanár. Az előítéletesség mértékét nem is annyira a szociális helyzet határozza meg, hanem az, hogy az emberek mennyiben fogadják el a tekintélyelvűséget, a hatalomnak való feltétlen engedelmességet, és mennyiben hajlanak a kulturális dominanciára, fölérendeltségre. A szociológus elmondása szerint a gondolkodási sémákon kell változtatni, ha az előítéletességre „csapást akarunk mérni”.
A tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón Szabó Máté érzékeltette, hogy ő árnyaltabban fogalmazott volna, mint Kállai Ernő. Kérdésünkre, a jelenlegi kormány vajon elkötelezett-e, hogy fellépjen a gyűlöletkeltés ellen, az ombudsman kitérő választ adott. Örkény Antal szerint e téren a mindenkori hatalom a rendszerváltás óta nem tett semmi érdemlegeset, a mostani politikai stílus és a kulturális dominancia erőltetése pedig csak fokozza az előítéletességet.
