Köszönik a „Történelem Urának”
Egyetlen kormány sem vonta kétségbe, hogy erre szükség van – hangsúlyozta a KDNP-s politikus a Parlamentben tartott konferencián, és köszönetet mondott a „Történelem Urának” (Istennek), hogy ezt megérhettük.
Lényegében az egyházak részleges kárpótlásáról van szó: a tavaly lezárult ingatlanrendezés során mintegy nyolcezer hajdan elvett egyházi épület sorsa rendeződött. Közöttük volt például a Mátyás-templom, a Szent István-bazilika, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola épülete vagy a debreceni Református Tanítóképző Főiskola.
A konferencia alkalmából kiadott közlemény szerint az egyházi ingatlanrendezés a magyar kárpótlási folyamat legsikeresebb aktusaként értékelhető. Még akkor is, ha akadtak zökkenők és furcsaságok. Az egyik protestáns felekezet képviselője például – mesélte Semjén Zsolt – ragaszkodott ahhoz, hogy egy bizonyos épületet visszakapjon egyháza. Aztán, amikor az illetékes bizottságban szavazásra került a sor, ellenezte a saját javaslatát. Az ingatlant ugyanis egyháza nevében kérte vissza, de a bizottságban már az önkormányzat képviselőjeként szavazott nemmel...
A magyar politikai elit sok mindenre nem lehet büszke, de az egyházi ingatlanrendezés ügyében közösen elért eredményekre igen – ezt már Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondta. Másfelől a siker jórészt az egyházak türelmének is köszönhető. (Semjénhez hasonlóan a miniszter is hálát adott a „Történelem Urának”.) Az egyházak türelmére ma újra nagy szükség van – folytatta Balog Zoltán. Az a rendszer, ahova húsz év után eljutott az ország, fenntarthatatlan: az egyházak szolgálatát érintő területeken is változtatni kell. A konkrétumokról ezt követően kezdődnek az egyeztetések.
Erdő Péter bíboros és más egyházi vezetők felszólalása után Fedor Tibor főosztályvezető adatokkal, statisztikákkal illusztrálta, hogy mi történt az ingatlanrendezés során az elmúlt két évtizedben. A tulajdonrendezés összességében 184,3 milliárd forint értékű ingatlan vagyont érintett. Ebben nincsenek benne a közvetlen megállapodással (több mint ezer), valamint a kormánydöntéssel, de költségvetési kötelezettségvállalás nélkül (néhány tucat) rendezett ügyek. Benne van viszont az a 67,4 milliárd forint értékű ingatlantömeg, amelynek tulajdonjogáról az egyházak lemondtak az évente fizetett úgynevezett örökjáradék fejében. (Az ingatlanjáradék összege – bevezetése, 1998 óta – mintegy az ötszörösére nőtt, tavaly kis híján elérte a 16 milliárd forintot. Az érintett hat felekezet eddig összesen mintegy 110,5 milliárd forintot kapott ilyen címen az államtól.)
Fedor Tibort amúgy több hozzászóló név szerint méltatta. Schanda Balázstól, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánjától a főosztályvezető megkapta a legnagyobb dicséretet, amit köztisztviselő csak kaphat: munkatársaival együtt a kezdetektől magas szakmai színvonalon látja el feladatát, úgy, hogy tevékenységéhez korrupciónak a legkisebb gyanúja se férhet.
A Parlament felsőházi termében néhányan elismerően bólogattak. Hozzáértő és tisztességes – ritka az ilyen.
