Bíznak a budapestiekben, de azért óvatosak
Két hét múlva, június 27-én kezdődik Budapesten a EuroGames, a köznyelvben melegolimpiaként elhíresült rendezvénysorozat. Háromezer sportoló és kétezer kísérő, edző, családtag, barát érkezik, hogy 18 sportágban összemérjék erejüket. Annak ellenére, hogy közel a megnyitó, még mindig sok tévhit, félreértés övezi a Euro-Gamest itthon. A leggyakoribb, hogy ez egy kizárólag melegeknek szóló rendezvény. – Bár elsősorban valóban a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT-) közösség tagjai számára rendezzük a versenyeket, heteroszexuális sportolók ugyanúgy részt vehetnek rajta. Főleg a csapatsportágakban szoktak szerepelni – mondja László Gábor, a EuroGames 2012 szervezőbizottságának alelnöke.
A rendezvény komoly múltra tekint vissza: először 1982-ben, San Franciscóban szerveztek melegsportversenyeket, aztán tíz évvel később, EuroGames néven Hágában tartották az első európai játékokat. Azóta évente más európai országban rendezik, 2004-ben Münchenben már ötvenfős magyar csapat részvételével. A cél természetesen nem az azonos neműek kapcsolatának, hanem az amatőr sport és az előítéletek elleni küzdelem népszerűsítése. Az eseményen amatőr és profi sportolók egyaránt részt vesznek előzetesen megadott szintidők szerinti besorolásban. De a EuroGames nem csak sportesemény: konferenciák, kulturális programok és bulik is tartoznak hozzá.
– 2004-ben döntöttük el, hogy ezt a kivételesen jó hangulatú rendezvényt el kell hozni Budapestre is. Pályáztunk, és 2009-ben elnyertük a rendezés jogát, amit Demszky Gábor akkori főpolgármester is támogatott – teszi hozzá László. Vagyis a döntés, hogy Magyarország adhat helyet a rendezvénynek, már azután született, hogy 2008-ban brutális támadás érte a Meleg Méltóság Menetét több tucat felvonulót és rendőrt megsebesítve. – Nem ennek ellenére, hanem részben éppen ezért került ide a EuroGames. Hogy a kelet-európai LMBT-k érezzék, nem hagyták őket magukra – magyarázza a szervezőbizottság alelnöke.
S bár a szervezők szerint azóta a helyzet javult Magyarországon, a biztonság kulcskérdés. Folyamatosan egyeztetnek a rendőrséggel, és egy profi biztonsági csapat is védeni fogja a résztvevőket. Biztonsági okokból nem hozzák nyilvánosságra egyelőre azt sem, hogy pontosan hol lesznek a sportesemények. – Sok olyan visszajelzést kaptunk, hogy nem kellene egy olyan országban EuroGamest rendezni, ahol szétverik a felvonulásokat, ahol a melegek rettegésben élnek. Voltak, akik azt mondták, hogy nem akarnak anyagilag támogatni egy homofób országot – fűzi hozzá. Ennek és a gazdasági válságnak tulajdonítják, hogy a tervezett közel négyezer helyett végül háromezer sportoló érkezik.
A EuroGamesnek egyébként nincs szponzora, a rendezvényt a regisztrációs díjakból, hirdetésekből és a szervezők magánpénzéből finanszírozzák, az előkészítést és a lebonyolítást szinte kizárólag önkéntesek végzik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős bevételt hozhat egy városnak, hiszen több ezer ember száll meg, étkezik, szórakozik, vásárol a EuroGames ideje alatt. A több százmilliós bevétel ígérete ellenére tavaly Tarlós István főpolgármester közölte: nem fér össze a mentalitásával, ezért nem tudja támogatni a EuroGamest, Klaus Wowereit berlini kormányzó polgármester kérése ellenére sem. Igaz, hogy a fővárosi Jobbik-frakció kérésének sem tett eleget, miszerint „zárja be a kiskapukat a heteroszexuálisokat diszkrimináló, magamutogató parádé előtt, s haladéktalanul vizsgáltassa ki, a rendezvény szervezői kötöttek-e szerződéseket állami vagy budapesti tulajdonú sport- és egyéb létesítmények használatára”.
Néhány ellenzéki és számos külföldi politikus azonban támogatja a budapesti EuroGamest. Eljön a dán sportminiszter, támogató levelet írt Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság tagja, Greg Dorey korábbi brit nagykövet, Alexander Stubb volt finn külügyminiszter és a londoni olimpia szervezőbizottsága is. A legfontosabb azonban, hogy a budapestiek miként fogadják. – Bízunk abban, hogy ez egy világváros, ahol ennek megfelelően nyitott, toleráns emberek élnek. Amikor a sportolók megkérdezik tőlünk, hogy meg merjék-e fogni egymás kezét az utcán, azt mondjuk nekik, hogy nyugodtan – teszi hozzá László Gábor.