Szigorítanák a láthatás szabályait
Szándékosan hajtott egy autóbusznak a 6-os úton egy szekszárdi férfi egy hónapja. Az autóban ült a férfi ötéves kislánya és tízéves mostohafia. Mindhárman meghaltak. A tragédia előtt a férfi megpróbálta elgázolni volt élettársát is. A gyerekek elhelyezéséről nem tudtak megegyezni, a kisfiú ideiglenesen nevelőotthonba került, apja láthatásra hozta ki a gyilkosság napján.
Néhány hónappal korábban szemérem elleni bűncselekmény, kiskorú veszélyeztetése és zaklatás miatt nem jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélt egy férfit a Kecskeméti Városi Bíróság, mert bizonyítottnak látta, hogy a vádlott a láthatás idején nála tartózkodó kilencéves lányával fajtalankodott, a kiskorú gyermekeit veszélyeztette. A férfi korábban többször életveszélyesen megfenyegette volt élettársát, aki zaklatás miatt fel is jelentette, a gyermekekkel mégis rendszeresen találkozhatott.
A jogvédők szerint ezek a sajtóban megjelenő ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Becsléseik szerint Magyarországon több ezer olyan gyermek él, akit akarata ellenére kényszerítenek a hatóságok a külön élő szülővel vagy más rokonnal való kapcsolattartásra. Szerintük a hatóságok nem veszik figyelembe, amikor a kapcsolattartás a külön élő szülő brutalitása, elhanyagoló magatartása vagy alkalmatlansága miatt hiúsul meg, és szinte automatikusan megállapítják az együtt lakó szülő hibáját, aki nagy összegű pénzbírságot kaphat, ha nem tartja be a láthatás időpontjait.
– Egyesületeinket hetente több ilyen üggyel keresik meg, pedig nem elsősorban gyermekvédelmi szolgáltatásokat hirdetünk – mondja Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület munkatársa. A Patent Jogvédő Egyesülettel azért tüntettek a hét végén a kényszerláthatások ellen, mert jogi eszközök hiányában nem tudnak segíteni a hozzájuk fordulóknak. – Volt olyan esetünk, ahol inkább nyugtatót írtak fel a pszichiáterek a láthatások előtt rettegő gyereknek, mint hogy javasolták volna a kapcsolattartás felfüggesztését vagy megszüntetését – teszi hozzá.
A jogvédők azt szeretnék elérni, hogy ha a láthatások után a gyereken fizikai vagy lelki bántalmazás tünetei észlelhetők, akkor a gyereket nevelő szülőt ne lehessen a láthatás akadályozása miatt megbüntetni. Azt is kérik, hogy határozzák meg pontosabban, mit jelent a gyereket nevelő szülő hibájából bekövetkező láthatás elmaradása, mert jelenleg szinte minden meghiúsult láthatást e körbe sorolnak.
– Azért követnek el hibákat ezekben az ügyekben a hatóságok, mert nincsen egy jól megalkotott családon belüli erőszak tényállás a büntető törvénykönyvben. A javasolt lelki bántalmazás tényállása nem fogja megoldani a problémát, ezért ismét azt kérjük a jogalkotótól, hogy alkosson olyan komplex tényállást, amely világossá teszi, hogy igenis, szankcionálják a gyerek bántalmazását, traumatizálását, és ezzel alapot teremtenek a hatóságoknak a tisztességes eljáráshoz – magyarázza Wirth Judit.
A kérdés természetesen érzékeny, hiszen előfordul, hogy a külön élő szülő nem szolgált rá a láthatás elmaradására, a másik fél mégis megtagadja azt. Wirth Judit szerint azonban ezek a ritka esetek nem indokolhatják, hogy a kényszerláthatások során elkövetett erőszak vagy elhanyagolás áldozatai ki legyenek szolgáltatva.
– A válások körülbelül öt százalékában a gyerekelhelyezés és a kapcsolattartás a szülők közti játszma részévé válik, amelyben törvényszerűen előfordulnak alaptalan vádak is. Rendkívül fontos, hogy a gyerekek tarthassák a kapcsolatot a válás után is mindkét szülőjükkel, de a biztonságuk mindenekfelett való – mondja Kardos Ferenc gyermekpszichológus, mediátor, a szülő-gyerek kapcsolatok újjáépítésével foglalkozó Kapcsolat Alapítvány munkatársa. Náluk is vannak esetek, amikor a kapcsolattartó szülő viselkedése miatt nem javasolják, hogy a gyereket lássa a másik fél.
Ugyanakkor szerinte előfordul, hogy „egyes ügyvédek és civil szervezetek nő- vagy férfipárti beavatkozásukkal” fokozzák a szülők ellenségeskedését. Hozzáteszi: a konfliktusos kapcsolattartási ügyek rendezésére jött létre a gyermekjóléti szolgálatokban a kapcsolatügyeletek országos hálózata, amely szerinte a szülők eldurvult konfliktusa esetén is garantálni tudja a kapcsolattartáshoz szükséges biztonságos feltételeket.
Úgy véli, kötelezővé kellene tenni a gyerekközpontú mediációt (közvetítést) láthatási ügyekben, hogy a válás során a szülők ne feledkezzenek meg arról, hogy a kapcsolattartás a gyerek joga, ahol nekik elsősorban kötelességeik vannak. A gondozó szülőnek az, hogy a másik szülővel való találkozásra megfelelően felkészítse a gyereket, a kapcsolattartónak pedig az, hogy rendszeresen látogassa a gyerekét és fizesse a gyerektartást. Aki válás után eltűnik, azt ugyanolyan szigorúan büntetné, mint azt a szülőt, aki akadályozza a kapcsolattartást.
