Sértődős ember ne menjen politikusnak!
A középosztályt mint olyat tudja definiálni anélkül, hogy a pornográfia jutna eszébe?
Persze. Mint minden, a társadalommal kapcsolatos alapfogalom –mint például a polgár –, a középosztály is valószínűleg még hosszú évekig belpolitikai vitákat generál, „van, nincs”, ki hogyan gondolja a középosztályhoz való tartozást. Ez izgalmas vita. De bocsánat, miért pont pornográfia?
Orbán Viktor mondta egy konferencián: a középosztály olyan, mint a pornográfia, ha látjuk, felismerjük. Ön a politikatudományok doktora, nyilván könnyebben megy. Milyen a nexusa a miniszterelnökkel?
Jó.
A kormányátalakításkor nem érezte úgy, hogy Orbán Viktor az ön fele királyságát a Miniszterelnökséghez transzponálta? A politikai kormányzás jegyében valóságos hatalomkoncentráció történt, a Kehi, az Információs Hivatal, az uniós fejlesztési pénzek felhasználásának koordinálása –ez mind a Miniszterelnökséget vezető Lázár János államtitkárhoz került. Előtte pedig az ön tárcájától két államtitkárság Balog Zoltán miniszteri kinevezésével a humán csúcstárcához.
Viszonylag régóta formálódott a koncepció, a miniszterelnök folyamatosan ismertette velem a részleteket, illetve kikérte a véleményemet. A 2010-es elképzelésünk az volt, hogy a kormánynak két erőközpontja lesz, a közigazgatási, a KIM, és egy politikai erőközpont, a Miniszterelnökség. Miközben Varga Mihály kiválóan vezette a Miniszterelnökséget, az elmúlt két év sokszereplős döntéshozatalaiból adódóan – a frakció szerepvállalása, egyéni képviselői indítványok – sok esetben úgy tűnt, a politikai irányvonal nem teljesen egyértelmű, nem eléggé koordinált, nem kellő hatásfokkal működik. Ezért számomra is teljesen elfogadható, hogy a miniszter elnök úgy gondolta, a politikai erőcentrumot erősíteni kell.
Közigazgatási miniszterként azon sem sértődött meg, hogy győzött a fideszes polgármesteri lobbi, így Budapesten nem hét, hanem 23 járási hivatal lesz? És parlamenti képviselőket is ki lehet nevezni a járások vezetésére, holott ön a szakemberek mellett szállt síkra.
Sértődős ember ne menjen politikusnak, mert akkor második nap már sértődötten hagyja el a munkahelyét. Az én személyes érzelmeimnél a munkám során sokkal fontosabb, hogy az a reform, amit elindítottunk, jó megoldásokat tartalmazva érjen célba. Ebben természetesen mindig benne van, hogy ha politikai döntésekről van szó, az ember alulmarad, vagy nem tudja érvényesíteni az elképzelését. Szerintem a 23 kerületi polgármester is rá fog jönni, hogy túlzott volt a bizalmatlanságuk a koncepcióval szemben. Ezért én optimista vagyok, elképzelhető, hogy a jövőben, ha a bizalom megerősödött a közigazgatási reform iránt, és politikai értelemben is biztosabbnak érzik magukat a kerületi polgármesterek, akkor tudunk tárgyalni a háttérhivatalok – nem az ügyintézési helyek – integrációjáról. De ez várhatóan később lesz, lehet, hogy más ciklusban, más miniszterrel.
A járási hivatalvezetőkről szóló szabályozásminden bizonnyal a lex „parlamentből kiesők” lesz.
Változatlanul azt szeretném, hogy szakmailag elismert és megbecsült személyek legyenek a kinevezettek. Ezt az sem zárja ki, hogy valaki országgyűlési képviselő is egyben, de azt szeretném a minimálisra, lehetőség szerint nullára szorítani, hogy politikai szinekúra, politikai menekülőpálya legyen a járási hivatalvezetői poszt.
Lázár János az MTI-nek azt mondta, „komoly próbatétel, hogy egy ilyen lusta állami bürokrácián hogyan lehet jó gondolatokat átverni, de optimista vagyok”. Ez komoly kritika.
Ez egy vélemény. Lázár János eddig sem titkolta, hogy elégedetlen az államigazgatással. Nem értünk ezzel egyet. Az államigazgatás az elmúlt két évben óriási munkát végzett.
Tudnak harmonikusan együtt dolgozni Lázár Jánossal? Amikor az ügynöktörvény kapcsán az LMP-s Schiffer Andrásra utalva „pofátlannak” nevezte, hogy „kommunista kollabaránsok” unokái szeretnék módosítani az ügynökszabályozást, ön arra intette, „picit higgadjunk már le”.
Bocsánat, én nem szoktam személyes meccsekbe belemenni. Egy fórumon megkérdezték tőlem, mi a véleményem erről, és én elmondtam. Továbbra is úgy gondolom, hogy ha Magyarországon, de azt is mondhatnám, hogy Közép-Európában egymás származását, egymás felmenőit kezdjük vitatni, olyan tévutakra jut a politika, általában a nemzet, és mi mint közösség, ami sehová sem vezet. Teljesen értelmetlen ebbe energiát fektetni. Én hiszek abban, hogy Magyarországon minden jóakaratú embernek otthonra kell lelnie, függetlenül attól, milyen vallású, milyen származású, és ebbe a családi származás is belefér. Ha tehát valaki jóakaratú ember, itt a helye, és együtt tudunk működni vele. Ebből gondolom, hogy harmonikusan együtt tudok működni Lázár Jánossal is, a magam részéről minden készség megvan, annak ellenére, hogy időnként vannak vitáink. Akkor is harmonikusan tudtunk együttműködni, amikor frakcióvezető-frakcióvezető-helyettesi viszony volt köztünk.
Az ellenzékiek az ön intelligenciáját, olykor elegáns kívülállását szokták dicsérni. De amikor a parlamentben Vadai Ágnes interpellálta, és a Horthy-kultusz kapcsán azt kérdezte, lesz-e Szálasi-kultusz is, sérelmezte, hogy válasz helyett a Gyurcsány-villa korábbi tulajdonosait sorolta...
...és felolvastam egy belépési nyilatkozatot a 40-es évek közepéről, amikor a Magyar Kommunista Párt a volt nyilaskeresztes párt tagjai számára egy külön belépési nyilatkozatot fogalmazott meg.
És ez elegáns volt?
Hadd ne minősítsem saját magamat! Vadai Ágnes interpellációja aljasan provokatív volt. Az, hogy egyes embereknek különböző véleményük van a múltról – van, akinek Horthy Miklós a magyar történelemből kiiktatandó, van, akinek ellentmondásos, és van, akinek pozitív szereplő –, nem vezet oda, hogy Szálasi Ferenc, aki viszont a magyar társadalom 99,9 százaléka számára háborús bűnös és elítélendő szereplő, bármilyen szempontból is felmentést kapna. Elegánsan vagy nem elegánsan, ezért emlékeztettem Vadai Ágnest arra, hogy a magyar parlamentben egy olyan párt van, amelynek vállalt elődje korábban a nyilaskeresztesekkel kapcsolatba került.
Az interpellációnak nyilván előzménye volt a Horthy-szobor, Horthy tér, a Nyirő-ügy...
Én nem kívánok sem Kádár János, sem Horthy Miklós, sem Nyirő József szerepével kapcsolatban állást foglalni. Magyarországnak jövője kell hogy legyen, a múltját pedig majd elemzik a történészek, mindenki a saját családjában megvitatja, baráti beszélgetéseken, szakmai konferenciákon, vérmérséklettől függően. De ne menjünk bele a politikába azzal, hogy egymást kisebb-nagyobb csúsztatásokkal folyamatosan nyilaskeresztes vagy kommunista összeesküvésekkel vádoljuk.
Azt sem kommentálja, hogy a Schweitzer József nyugalmazott főrabbit ért inzultus illeszkedik a Horthy-kultuszos, illetve a Nyirő-ügyet kísérő nyilatkozatokhoz?
Remélem, hogy csak egyedi esetről volt szó. Nekem is mondták már az utcán, hogy „rohadt fasiszta”. Ebből nem gondolom, hogy gyűlölethullám öntötte volna el Magyarországot.
De a Schweitzer-inzultus érzékenyebb területet érintett.
Teljesen egyetértek Áder János köztársasági elnök úrral abban, hogy minden magyart érte ez az inzultus. És hadd utaljak arra, hogy mivel Schweitzer József is veszprémi, ott gyerekeskedett, bár ezt kevesen tudják, és amikor találkoztunk, személyesen is beszélt nekem a veszprémi emlékeiről, nekem különösen fáj ez az inzultus.
Ismeri a Tárki közvélemény-kutatását, miszerint a Fidesz népszerűsége az MSZP-s szintre zuhant?
Ezúttal Kovács László szocialista politikust szeretném idézni, és mindössze annyit mondanék: nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni.
A Vasárnapi Híreknek Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda volt elnöke állította, ha a választási bizottságokban köztisztviselők ülnek 2014-ben, „akkor az apparátus csalásra lesz kényszerítve a politikusok által, ha probléma lesz a választási eredménnyel. Mint Oroszországban, Ukrajnában, Kazahsztánban.”
Tóth Zoltán 2002-ben publikált egy tanulmányt a választási csalásokról, tehát nyilván beleásta magát a csalások témakörébe. De szakmailag vállalhatatlan az állítása. Utoljára Gyurcsány Ferenc tett olyat, hogy meg gyanúsította az államapparátust, még 2004-ben, amikor ő volt kormányon. Én megvédek minden egyes kormánytisztviselőt az ilyen gyanúsítgatásokkal szemben.
A 2014-es választásokon az előzetes regisztráció intézményének, az intellektuális cenzusnak a bevezetését támogatná? Orbán Viktor és Kövér László állítólag jónak látná.
A törvény jelentős része, mely a technikai szabályokat tartalmazza, készen van. Néhány politikai döntési pont van, amelyre várunk. Ezért nem szeretném elmondani a véleményemet, nem akarok vitát generálni. Ezt a Fidesz-elnökség meg fogja vitatni. És én nem vagyok elnökségi tag.
Az egyik fideszes elnökségi tag azt mondta, az lenne a cél, hogy a „vadbarmokat” kizárják a voksolásból. Ne a kampányfinisben túlfűtött tudatlanok határozzák meg a jövőt.
Én választópolgárokat látok csak Magyarországon, vadbarmokat nem.
