Négy véleményt fogad el Magyarországgal kapcsolatban a velencei bizottság következő plenáris ülése június 15-én – értesült lapunk a szervezet sajtóosztályától. Az Európa Tanács (ET) tanácsadó testülete a többi között a választási törvényt vizsgálta meg, erre a magyar kormány kérte fel a szervezetet. Az Alkotmánybíróságot, a nemzetiségek jogait és az ügyészséget érintő jogszabályokkal az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének kérésére foglalkoznak.

Várhatóan az októberi plenáris ülésen fogadják el az információs szabadságot érintő jogszabályt és az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit vizsgáló véleményeket. A velencei bizottság tájékoztatása szerint lekerült az asztalról a családvédelmi törvény, mert érvelésük szerint ez távol esik a fő illetékességi területüktől. Emögött valószínűleg az az ET-döntés áll, hogy a legalapvetőbb törvényekre kell koncentrálni, és ott kell a magyar kormánnyal szemben kompromisszumot elérni. Az ET parlamenti közgyűlése által kért vélemények becsatornázódnak abba a folyamatba, amelyet 2011 tavaszán indított a közgyűlés monitoringbizottsága, miután a parlamenti közgyűlés 24 tagja kezdeményezte a monitoringeljárás megindítását Magyarországgal szemben. A velencei bizottság hivatalos véleményét még júniusban tárgyalja a monitoringbizottság, arról azonban csak októberben döntenek, hogy kezdeményezik-e a parlamenti közgyűlésnél az állandó monitoring alá helyezést. Az ET parlamenti közgyűlése pedig várhatóan novemberben szavaz erről.

Harangozó Gábor, az Európa Tanács magyar delegációjának szocialista tagja szerint a közgyűlésben többségben van az a vélemény, hogy meg kell indítani az eljárást. Mint a politikus lapunk kérdésére kifejtette: a néppárti frakció fele is így gondolkodik, és a konzervatív tömörülés sem bánná, ha megindulna. Harangozó megítélése szerint nem valószínű, hogy bármi megakadályozhatja a monitoring alá helyezést, hacsak a magyar kormány nem módosít érdemben az érintett törvényeken, és nincs pozitív elmozdulás. Az Európai Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland egyébként személyesen vette kezébe az ügyet, és rendszeresen konzultál, „alkudozik” a magyar kormánnyal.

Bírósági tárgyalóterem. Kifogásolják az igazságszolgáltatási vezetők újraválaszthatóságát

Mérföldkő lehetne az igazságszolgáltatási törvény módosítása, ez a jövő héten kerül a parlament elé. Az igazságszolgáltatási törvényről a velencei bizottság részletes véleményt fogadott el még márciusban, lényegét Thomas Markert, a velencei bizottság titkára öt pontban foglalta össze „segítségképpen” a magyar kormánynak. Mint Harangozó emlékeztetett: a kormány által benyújtott módosítás ezek közül „fél ponttal” foglalkozik. Csak azt mondja ki, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kilencéves mandátumának lejárta után ne indulhasson újra, de azt már nem szabályozza (pedig ez a velencei bizottság kifejezett kérése volt), hogy ha nem sikerül megegyezni az új OBH-elnök személyében, akkor a korábbi ne folytathassa automatikusan a munkát. Harangozó elmondta, hogy az ügyészséggel kapcsolatban is hasonló fenntartásai vannak a velencei bizottságnak az előzetes véleménytervezet szerint: jelesül, hogy a főügyész ne tölthesse be ezt a funkciót kilenc évnél tovább.

Példátlan lenne az állandó monitoring alá helyezés, hiszen ezt eddig csak az Európa Tanácshoz csatlakozni vágyó országokkal szemben alkalmazták. Emiatt Harangozó Gábor szerint az ország külpolitikailag nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen az erre hivatott európai szervezet kimondja Magyarországról, hogy megsérti a jogállamiságot és az alapjogokat. Ezeknek az alapnormáknak a sérthetetlenségét az uniós szerződés hetes cikkelye szavatolja. Tehát ha az ET kimondaná, hogy ezeket a jogokat Magyarország megsérti, akkor az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament kezdeményezhetné a hetes cikkely életbe léptetését, amely legszigorúbb formájában a szavazati jog megvonásával is járhat. Mint emlékezetes, az Európai Bizottság a hiteltárgyalások eredményes lezárását is ahhoz kötötte, hogy a jogállamiságot érintő ügyekben lesz előrelépés Budapest részéről.