A BRFK már hetekkel korábban állásfoglalást kért az ügyészségtől annak a 21 éves fiúnak az ügyében, akit 2011. december 3-án holtan találtak a Duna partját, derékig a vízbe csúszva. Halálát vízbe fulladás okozta. Miután a toxikológiai vizsgálat drogot és más bódító szert nem talált a szervezetében, nyilvánvalóvá vált az is, hogy közigazgatási eljárás keretében a halál körülményei nem tisztázhatók.

További három, a Hajógyári-szigethez, s ezzel a mostani rendőrségi korrupciós ügy civil „főszereplőjének”, a vesztegetéssel gyanúsított Vizoviczki Lászlónak az érdekeltségeihez köthető gyanús eltűnés ügyében még csak ezután döntenek a nyomozás elrendeléséről.

A Népszabadság által megkérdezett egykori rendőrök (köztük vannak, akik egykor maguk is bűnszervezetek ellen nyomoztak) – a rendőr gyanúsítottak letartóztatása ellenére – kétségeiket hangoztatják. Tarjányi Péter rendőrségi szakértő szívesen elolvasná a gyanúsítást, annak konkrétsága vagy általánossága szerinte árulkodó lehet. Minél konkrétabban fogalmazták meg benne, hogy milyen törvénysértéseket rónak fel a gyanúsítottaknak, annál valószínűbb, hogy a felderítés során pontosan dokumentálták a visszaéléseket.

Többen kitartanak azonban amellett, hogy mint a múltban már nemegyszer megtörtént, most is egy az éjszakai életben időről időre ismétlődő szokványos konkurenciaharcról van szó, amelybe most az egyik oldalon beszálltak a hatóságok is. Az egyes hírforrások szerint a válság kirobbanása óta sikeres tőzsdei tranzakcióinak (is) köszönhetően korábbi önmagához képest is tovább gazdagodott és megerősödött Vizoviczkit egyszerűen bemószerolták és rendőrkézre adták az irigyei, a rendőrség (és az ügyészség) pedig csak élt a lehetőséggel.

Több volt rendőri vezető is állítja: az ügy négy rendőr gyanúsítottja önmagában kevés lett volna ahhoz, hogy megakadályozza Vizoviczki érdekeltségeinek rendőri ellenőrzését. Ha az mégis megtörtént, annak két oka lehet – állítják. Vagy magasabb beosztású rendőri vezetőket is megvesztegettek az ügyben, vagy a mostani gyanúsítottak mindenkori felettesei egyszerűen nem törődtek azzal, mi zajlik az irányításuk alatt álló szervezeteknél, ami viszont felveti a kérdést: bűnös hanyagságból vagy szakmai alkalmatlanságból tették-e mindezt.

Úgy tudni, adatok vannak arra is, hogy számos szórakozóhely azért kerülhetett mélyen ár alatt Vizoviczki érdekeltségébe, mert a folytonos rendőrségi razziák miatt egy idő után már senki nem ment oda. Miután az üzlet gazdát cserélt, a rendőrségi razziák egyszeriben abbamaradtak. Hegedűs László ügyvéd emlékeztetett rá, hogy az erőszak vagy fenyegetés hatása alatt kötött szerződés semmis.

Aki ilyen körülmények között vesztette el tulajdonát, eljárást indíthat a szerződés semmisségének kimondásáért, majd több címen is kártérítésért perelhet. Ez esetben pedig akár az állam is perelhető, hiszen az ő erőszakszervezete volt az, amely a gyanú szerint korrupt rendőrök közvetítésével a konkurencia megbízásából ellehetetlenítette a kérdéses szórakozóhelyeket.

Ha az ügyészség bizonyítani tudja a gyanúsításban megfogalmazott állítását, amely szerint Vizoviczki a konkurensei tönkretételéért is fizetett kenőpénzt, egyszersmind kőkemény bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az egykori tulajdonosok kényszer hatására adták el érdekeltségeiket, akkor a rendőrség törvénytelen közreműködése miatt jogosan illeti meg őket kártérítés – fogalmazott Hegedűs.

Budapest, 2012. június 7. A megbilincselt K. Attilát, a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi információs főosztálya kiemelt ügyek osztályának felderítéssel foglalkozó egykori nyomozóját kísérik rendőrök a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében, ahol döntöttek előzetes letartóztatásáról. A múlt héten kirobbant rendőrségi korrupciógyanús ügyben újabb két rendőrtisztet, K. Attilát és G. Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetőjét helyezték előzetes letartóztatásba. MTI Fotó: Lakatos Péter