Szabó Csaba a Tokaj Kereskedőházból a második Orbán-kormányig
A mezőcsáti születésű, növényvédő és talajerő-gazdálkodási diplomával rendelkező, s önéletrajza szerint a minőségi búzatermesztés terén végzett kutatásaiért doktori címet is elnyert kormánybiztos szakmai pályáját az igrici Kossuth Termelőszövetkezetben kezdte, majd a Hejőmenti Állami Gazdaság és a bükkábrányi téesz után a rendszerváltás hajnalán került Mezőnyárádra főagronómusnak, ahol később a szövetkezet elnöke lett.
Az első Orbán-kormány idején ívelt fel karrierje: 1998-ban az ÁPV Rt. agrárigazgatóságának helyettes vezetői posztját kapta meg, majd igazgatósági elnöke lett a Dalmand Részvénytársaságnak és a Tokaj Kereskedőháznak: e megbízatásai a kormányváltásig tartottak, majd mezőgazdasági vállalkozóként tevékenykedett. Innen négy évvel később tért vissza a politikai porondra, s a második Orbán-kormány hatalomra kerüléséig az Országgyűlés kabinettitkára volt.
Kompromisszumra kész embernek ismerik a Borsod megyei Nyékládházán, ahol sokáig élt, s a város önkormányzatának is képviselője volt. Szeretett focizni – így emlékezett rá vissza egy helyi politikus, hozzátéve: a kulturális ügyeket is „jól vitte”, s egy-egy nagyobb rendezvényre komolyabb könnyűzenei együtteseket is a városba tudott csábítani. Szülei háza ma is ott van a városban, míg az itteniek tudomása szerint Szabó Csaba családja Gyulán él.
A Tokaj Kereskedőháznál igazgatósági elnökként eltöltött időszaka (1999–2002) alatt a társaság tőkeemelés formájában négymilliárd forintos állami segítséget kapott a szőlőfelvásárlásokhoz – a termelők között pedig ott szerepelt az Orbán családhoz köthető Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. is. Az Orbán Viktor vagyongyarapodását vizsgáló bizottság üléseinek egyik fontos témája volt ez az ügylet.
Kiss László, aki 2002-ben lett a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója, lapunk akkori tudósítása szerint a bizottsági meghallgatáson azt mondta: 160 ezer hektoliteres készlettel vette át a céget, ami azért volt különös, mert a kereskedőház évente átlagosan 40 ezer hektolitert forgalmazott. Szerinte az indokolatlan mennyiségű készlet azért maradhatott a kereskedőház nyakán, mert a minőségével baj volt – ezt igazolhatja, hogy az addigi legrosszabbnak számító borfajták jelölésére használt IIIA jelzést egy újjal, a IIIB jelzéssel kellett kiegészíteni.
A Tokaj Kereskedőház különleges státuszát mutatja, hogy míg 2001-ben központilag összesen 1,5 milliárd forintot fordítottak az egész szakma megsegítésére, csak maga a cég 2000-ben és 2001-ben négymilliárdot kapott – hangzott el az akkori bizottsági meghallgatásokon. Szabó Csaba, a Tokaj Kereskedőház Rt. igazgatósága volt elnöke ezeket az állításokat akkor közleményben tagadta: szavai szerint a Tokaj Kereskedőház Rt.-hez semmilyen állami támogatás nem érkezett: a felvásárlás lebonyolítására két év alatt kapott négymilliárd forint az államtól tőkeemelés formájában került a társaság alaptőkéjébe.
Hozzátette: a Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. 2 730 724 forint értékű, megfelelő minőségű szőlőt adott át a Tokaj Kereskedőház Rt.-nek, két Magyarországon bejegyzett, törvényesen működő vállalkozás törvényes jogügylete keretében. A két társaság között létrejött ügylet értéke a 2000-es évben a Tokaj Kereskedőház Rt. által végrehajtott felvásárlásra fordított 1,252 Mrd forint 0,218 százalékát képezte – tette hozzá.
Az állami földek haszonbérbe adását felügyelő miniszteri biztos szerint – miként azt lapunknak elmondta – a Fejér és Borsod megyei vitatott ügyletekben azért gyártanak sokan „összeesküvés-elméleteket”, mert nagy a földéhség, s amíg egy mezőgazdasági terület hasznosítására tíz pályázat érkezik, mindig lesz kilenc csalódott ember, aki igazságtalannak tartja a döntést.
A tárcát vezető Fazekas Sándor miniszter ezzel szemben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet szolnoki irodájának megnyitásakor arról beszélt, hogy a tapasztalatok alapján az elégedetlenség hátterében nem a földéhség, hanem az agrártámogatás-éhség áll, s megjegyezte: a felhagyott, művelésből kivont, támogatást nem élvező területekre viszont alig mutatkozik érdeklődés.
