A múzeumnak és az iskolának is mennie kellett
Az önkormányzat tavaly februárban valamennyi, kerületi fenntartású közoktatási intézményét átvilágíttatta. Költséghatékonyabb megoldásokat kerestek. A feladattal megbízott Okker Zrt. azt javasolta, hogy számolják fel a nem kötelező feladatok ellátását. A Rogán Antal polgármester vezette, fideszes többségű képviselő-testület megfogadta a tanácsot: a tanév végével bezáratta a Szemere utcai épületben működő, sérült gyermekeket oktató Kormos István Általános Iskolát, illetve döntött a Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium középiskolai osztályainak kimenő rendszerben való megszüntetéséről. Az épület így felszabaduló részébe költöztetik most be a Szent István Általános Iskola diákjait.
– Iskolaválasztáskor tanárt, programot és helyszínt együtt keresünk a gyerekünknek. Az épület ugyan nem a legfontosabb szempont, de mindenképpen a döntés egyik tényezője –magyarázza a költözés ellen tiltakozó szülők egyike. A kijelölt épület meg sem közelíti a jelenlegi adottságait. Nincs aulája a rendezvényeknek, a tornaterme valójában egy hosszú szoba, tanteremből is kevesebb van, az udvaron keverednek a gimnazisták és a kicsik, ráadásul egy jóval forgalmasabb utca mentén fekszik. A szülők leginkább azt sérelmezik: úgy kényszerülnek váltani, hogy azt sem tudják, milyen körülmények közé kerülnek a gyerekek.
A Szemere utcai épületet ugyanis éppen átépítik – néhány éve a Kormos speciális igényei szerint alakították át sok tízmillióért –, így senkit sem engednek be. Bár akad olyan szülő, aki már ismeri a helyet, hiszen a Szemere utcai iskolából jött át a Szent Istvánba. De olyan is akad, aki a szintén bezárt erzsébetvárosi Janikovszky Éva Általános Iskolából érkezett. (A szintén fideszes többségű önkormányzat tavaly év végén döntött az iskolabezárásról.)
A fővárosi kormányhivatal mindenesetre támogatta az egyik szülőnek, Lőrinczy Ildikónak a műemléki védettség funkcióra való kiterjesztését szorgalmazó javaslatát. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Tamási Judit viszont úgy vélte, hogy az ingatlan használatának módja nem része a védelemnek. A méltó használat követelménye majd az épület funkciójának megváltoztatására irányuló hatósági eljárásban érvényesíthető. (Nos, a presztízsépületből magánkézben aligha lesz iskola.) Lőrinczy válaszul a hungarikum-törvényre hivatkozott: szerinte a különleges egyházzenei tagozatot, a komplex művészeti oktatást és a két tannyelvű programot működtető iskola és vele az épület érdemes a jogszabály kínálta védettség elnyerésére.
Az iskola vezetése nem támogatja a szülők harcát az épületért. Mollóné dr. Balog Éva igazgató a költözésről döntő testületi ülésen elismerte ugyan a diákok és a pedagógusok ragaszkodását a jelenlegi épülethez, de úgy vélte, a falaknál többet jelent a pedagógiai program, amelynek csorbítatlan folytatására ígéretet kaptak. Rogán Antal a szavazás előtt külön biztosította erről a kétkedőket, hozzátéve: két év múlva számon kérhetik ezt az ígéretét. Csakhogy szeptemberben az állam átveszi az iskolát: a polgármesternek nem lesz beleszólása a szakmai programba.
Furcsa módon a testületi ülésen egyetlen szó sem esett az értékes, Szent István téri épület jövőjéről. Holott az önkormányzat idei költségvetési bevételei között szerepel egy 1,2 milliárdos ingatlanértékesítési tétel, közvetlenül a Szent István tér 15., a Ferenciek tere 10. és a Váci utca 36. elidegenítéséből várt 5,36 milliárdos sora alatt. Puskás András alpolgármester szerint az épület hasznosításáról egyelőre nem készült előterjesztés. Értékbecslés sem. Igaz, azt nem tagadta, hogy a testület a későbbiekben foglalkozni kíván a kérdéssel. Talán azt követően, hogy lezárult a szomszédos épület, a Szent István tér 15. értékesítése. A bazilika melletti, alig néhány éve múzeummá átépített szecessziós házat a századfordulón épült késő eklektikus Klotild-paloták déli ikerépületével, illetve a belső üzletpasszázsos Párisi-udvarral egy csomagban hirdette meg Belváros-Lipótváros önkormányzata 2010 júniusában. Puskás hangsúlyozza: a pályázóktól számos biztosítékot kértek az értékesített épületek eredeti állapotban való helyreállítására. De az ügy még nem tart itt. A tendert az SCD Group érdekkörébe tartozó, ötszázezer forintos törzstőkével alakult projektcég, a BP Downtown Kft. nyerte, amely 5,3 milliárd forintot ajánlott a kiürített, permentes ingatlanokért. Az adásvételi szerződést 2010. szeptemberben írták alá. Az egyik bérlő azonban megtámadta az értékesítést. A Fővárosi Törvényszék idén februárban első fokon elutasította a keresetet, jogerős ítélet azonban még nincs. Így az épületek átadása és a vételár kifizetése sem történt meg. Csakhogy közben átrendeződött a honi ingatlanpiac. A széteső SCD cégcsoport balatoni érdekeltségei után a belvárosi ingatlanok vételi jogát is eladta. Utóbbiakat Nobilis Kristóf vállalkozó érdekeltségi körébe tartozó cég vásárolta meg. Az ár üzleti titok. A fejlesztés iránya is.
A két Szent István téri épület összevonása Puskás András állítása szerint fel sem merült a testületben, mivel a múzeum egykori épülete nem volt százszázalékos önkormányzati tulajdonban. Magánkézben azonban egyesülhetnek a tulajdonrészek. Az ingatlanok erőltetett kiürítése mindenesetre erősíti azokat a felvetéseket, amelyek szerint a múzeumot és az iskolát nem a költségcsökkentés, hanem vállalkozói érdekek kiszolgálása miatt kellett „újrahasznosíthatóvá” tenni.