Horváth úgy véli, ha az elképzelések a jelenlegi formájukban megvalósulnak, az hasonló csapást jelent majd, mint a kilencvenes évek elején a vagyonnevesítés, a kárpótlás és a szövetkezetek szétverése, amelyek hatására 40 százalékkal visszaesett az élelmiszer-termelés. – Mivel most a mezőgazdasági termelés felét adó társas vállalkozások kárára helyzetbe hoznák a magángazdálkodókat, így a visszaesés a két évtizeddel előttinél kisebb, 10-20 százalékos lehet – tette hozzá.

A mezőgazdasági társas vállalkozások százezer munkavállalót foglalkoztatnak, a földtörvény végrehajtásának tempójától függően, egy-két év alatt azonban minden második ember az utcára kerülhet, s őket a családi gazdaságok nem fogják átvenni, hiszen ott a családtagok dolgoznak. Az agrárcégek a költségvetésnek most évente mintegy 100-150 milliárd forintot fizetnek be különböző adók és járulékok formájában, míg a családi gazdaságok 20-30 milliárdot. A MOSZ számításai szerint ha a jogszabály hatására megfeleződik a társas vállalkozók száma, és helyükre a magánosok lépnek, akkor ez legalább 50 milliárdos bevételkiesést okoz.

Az élelmiszer-termelésben a szürkegazdaság részesedését most 30 százalékosra becsülik, az új földtörvény vitaanyagában szereplő, a földadó kiterjesztéséről szóló elképzelés ezt 40 százalékra növelheti. Mindezek következményeként a gazdaság teljesítménye (GDP) akár egy százalékponttal is visszaeshet – sorolta a negatív következményeket Horváth.

A főtitkár elmondta azt is, hogy az elmúlt esztendő után a magas élelmiszerárak, a bő termés és a biztos támogatás beruházásra, fejlesztésre ösztönözte a mezőgazdasági vállalkozásokat. Ennek a korszaknak vethet véget a földtörvény, amely egyik fejezetében kategorikusan kimondja: társas vállalkozások földet nem vehetnek. Ezt – Horváth információi szerint – a kormány a végsőkig kész megvédeni a brüsszeli támadásoktól is. Emlékezetes: a dánokkal fél évtizeden át pereskedett Brüsszel, amely szerint túlzó volt a dán szabályozás, mely agrárdiplomához és dánnyelv-tudáshoz kötötte a földvásárlást. Végül a dánoknak engedniük kellett.

A főtitkár fontos elemként említi azt is, hogy – a várakozásokkal ellentétben – a földárak nem emelkednek, hanem csökkennek majd az új jogszabály miatt. A vitairat szerint ugyanis lényegében csak helybeli földművelők bérelhetnének és szerezhetnének földet, s ez a jelenlegihez képest radikálisan korlátozná a befektetők számát, ami áreséshez vezet. (Most bárki vehet akár befektetési céllal is földet, hogy azt bérbe adja.) Mindez azzal jár, hogy a magyar földművelő sem fog vásárolni, hanem inkább bérbe vesz: ugyanez játszódott le Franciaországban is, ahol a termőföld hatvan százalékát bérlik. Ebben a helyzetben a külföldi magánszemélyek, akik előtt 2014-ben nyílik meg a magyar földpiac, olcsóbban jutnak földhöz.