A megduplázott főnöki rendszer ugyan nem ésszerű és nem is költséghatékony, de a jelenlegi közmédiában csak így lehet biztosítani, hogy a törvény alapján az MTI feleljen a hírkiadásért, a médiaszolgáltatási alap pedig a hírügynökségi anyagok előállításáért.

Hivatalosan péntektől, június 1-jétől építették le csaknem véglegesen a 130 éves múltra visszatekintő nemzeti hírügynökséget. A közmédiában zajló átalakítás részeként közel húsz vezető szerkesztőt tartanak meg az MTI-nél, az ő feladatuk lesz az év minden napján kiadni átlagosan 900 hírt és fotót, ami szinte lehetetlen feladatnak tűnik. A többiek, hozzávetőleg 130 személy pedig átkerült a médiaszolgáltatási alaphoz. Ez már az átszervezések második köre, először 2010 végén szűkítették az intézmény önállóságát, amikor átalakították a teljes közmédiarendszert. A korábbi négy intézmény – az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI – dolgozóit és vagyonát az MTVA-ban vonták össze, és ide csoportosították az állami támogatás – ami idén hozzávetőlegesen 70 milliárd forint – döntő többségét is. A korábbi médiumok csontvázintézményekké, ötven főnél kevesebbet foglalkoztató társaságokká zsugorodtak, amelyek lényegében a saját műsorstruktúrájukat állítják össze.

Ebből a szisztémából eddig csak az MTI lógott ki, mert oda helyezték át a közmédiumok hírgyártását, az úgynevezett hírcentrumot, a közös internetes portál, a Hirado.hu vezetését. Így a korábban hozzávetőleg 350 főt foglalkoztató MTI 180 fősre zsugorodott, de a többiekhez képest még így is erős, befolyásos intézmény maradt, de csak június elejéig.

Az MTI és az MTVA vezetése közötti folyamatos pozícióharcban végül a távirati iroda maradt alul. Ebben jelentős szerepet játszott az is, hogy az egymást követő köztévés híradós botrányokért – Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselő magyarországi látogatásának meghamisítása, Lomnici Zoltán volt főbíró kiretusálása, a január 2-i ellenzéki tüntetés olyan színben való bemutatása, hogy azon alig vettek részt – végül is a szakmai felügyeletet ellátó MTI-hírcentrum felelt. Ezekben a botrányokban ugyanakkor benne volt az is, hogy az MTI és az MTVA dolgozói között folyamatos konfliktusokat generáló és tisztázatlan felelősségi viszonyokat magában rejtő munkamegosztás alakult ki.

A közmédia szakszervezetei és üzemi tanácsai tisztán látták, hogy ezen tisztázatlan felelősségi és munkajogi viszonyokat úgy lehetne feloldani, ha visszaállítanák az MTI korábbi önállóságát és függetlenségét, elismerve azt, hogy a hírügynökségi tevékenység alapjaiban eltér a köztévék és a közrádió profiljától. Javaslatuk azonban a közmédia jelenlegi vezetése részéről nem talált meghallgatásra.

Lapunk információi szerint az MTI és az MTVA hírügynökségi munkatársainak hétfői összevont értekezlete után is vannak szakmai és munkaszervezési aggodalmak az átszervezés kapcsán. Részben amiatt, hogy az MTI-ben maradó, a híreket kiadó vezető szerkesztők hogyan tudnak felelősséget vállalni a napjában kiadott 900 hírért, fotóért. A napi munka összehangolására a két cég partneri szerződést köt egymással, így az MTI-s vezető szerkesztők is javasolhatnak témákat, kérhetnek anyagokat a jogilag másik cégnél, az MTVA-nál dolgozó vezetőktől, akik azután kiadják a feladatot. Kérdéses azonban, hogy ha a két vezetői szint között szakmai véleménykülönbség alakul ki, akkor végül is kié a döntő szó. Azt mondták lapunknak, hogy ezekre a kérdésekre vélhetően majd a gyakorlat ad választ.

MSZP: Lehullt az álarc

Név szerinti szavazást kértek a szocialisták a médiaszabályozás módosításáról az Országgyűlés hétfői ülésén, de a kormánypárti többség így is könnyedén elfogadta az Áder János államfő által megfontolásra visszaküldött csomagot. Mint ismert, a köztársasági elnök házszabályellenesnek ítélte a törvényhez benyújtott egyik – a fideszes L. Simon László által benyújtott – zárószavazás előtti módosító indítványt. Az eredetileg az Alkotmánybíróság tavaly év végi döntése értelmében módosítani szükséges csomagot a T. Ház valamivel több mint egy hete egyszer már elfogadta, az újbóli voksolásra Áder lépése miatt volt most szükség. A vitatott zárószavazás előtti módosítót egyébként – ezúttal már szabályosan, de immár Navracsics Tibor neve alatt – újra benyújtották és el is fogadták. A minősített többséget igénylő rész 258 igen és 93 nem szavazatot kapott. Az MSZP szerint „lehullt az álarc: a kormány a nevére vette a lex Klubrádiót. Maga a kormány nyújtotta be azt a módosító indítványt, amelynek célja a Klubrádió elhallgattatása.” Így ugyanis be tudnak avatkozni a folyamatban lévő bírósági eljárásba, és ezzel módot teremteni arra, hogy az elsőfokú bírósági döntés ellenére a Klubrádió ne kaphassa meg a pályázaton elnyert közösségi frekvenciát. (Hírösszefoglalónk)

A 150 éves MTI képarchívuma – Még nem tudni, ki őrzi majd az örökséget