A Fidesz drákói szigora
A kormány javaslata szerint súlyosabb büntetésre számíthatnak majd a visszaesők, s marad a három csapás intézménye, amely szerint a többszörös erőszakos visszaesőket életfogytig tartó büntetés fenyegeti.
Szigorúbb szankciókkal sújtanák a korrupciós és gazdasági, valamint a közlekedési bűncselekmények elkövetőit – egy pohár bor miatt is büntetőeljárás indulhatna. Nőne az elévülési idő, élet elleni bűncselekmények esetén pedig a büntethetőség korhatárát 12 évre szállítanák le. De nem számíthatnak sok jóra a drogfogyasztók sem, mert korlátoznák az elterelés lehetőségét, és változatlanul súlyos ítélet járna kábítószerek birtoklásáért vagy kínálásáért.
Ugyanakkor fokozott büntetőjogi védelmet kaphatnak a gyermekek, illetve a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek: aki a sérelmükre követ el bűncselekményt, többet kaphat. Megúszhatja viszont, aki saját magát védi: a feltételezhetően élet elleni támadás esetén – ilyen lehet, amikor éjjel törnek be valakihez – a tettest önvédelemből akár meg is lehetne ölni.
A tervezethez eddig mintegy kétszáz módosító javaslat érkezett, amelyekből kiderül: a Jobbik még szigorúbb szankciókat szeretne, az MSZP és az LMP pedig inkább a liberális büntetőpolitika híve: a szabadságvesztés helyett – különösen ez első bűntényesek esetében – többször alkalmaznának alternatív büntetéseket.
Az MSZP világossá tette, hogy a kettős nyomvonalú büntetőpolitika híve: a visszaesőket és az erőszakos bűncselekmények elkövetőit még szigorúbban felelősségre vonnák, más, kisebb súlyú esetekben viszont – például ha a tettes megtéríti az okozott kárt – a büntetés elengedését elképzelhetőnek tartanák. A szocialisták elvetnék a bíró döntési szabadságát korlátozó középmértékes büntetéskiszabást, viszont megtartanák a részben felfüggesztett szabadságvesztés lehetőségét.
Az LMP álláspontja is hasonló: az ökopárt börtön helyett a pénzbüntetésre és a közmunkára helyezné a hangsúlyt. A két párt abban is egyetért, hogy 14 évnél fiatalabb gyermeket ne állítsanak bíróság elé. Fideszes képviselők ezzel szemben azt szeretnék, ha az emberölés mellett rablás és kifosztás esetén ugyancsak 12 év lenne a büntethetőség alsó korhatára, míg a Jobbik más bűncselekményekre vonatkozóan is szívesen látná ezt.
Az LMP azt is felvetette, hogy hozzanak létre külön bíróságot a fiatalkorúaknak, és más szabályok szerint ítélkezzenek a fiatal felnőttek ügyeiben. A párt a kábítószer-bűncselekmények kapcsán szintén előállt egy – a kormány törekvéseinek ismeretében nyilvánvalóan hiábavaló – javaslattal, amely szerint kis mennyiségű drog birtoklása csak szabálysértésnek minősülne.
A Jobbik viszont sokkal radikálisabb változásokat szeretne. A szándékos emberölést halálbüntetéssel sújtanák, de a gyilkost alapesetben is 15-től 25 évig rács mögé zárnák. Ugyanakkor szigorúbban büntetnének egyes gazdasági visszaéléseket, az igazságszolgáltatás megsértését, és kasztráltatnák a pedofilokat.
A büntethetőség korhatárának leszállítása mellett a másik legtöbbet vitatott kérdés a jogos védelem szabályainak újraértelmezése. A tervezet lehetővé tenné, hogy amikor a támadás az emberi élet kioltására irányulhat – ezt lehetne vélelmezni például akkor, ha valakinek a lakásába éjjel vagy felfegyverkezve törnek be, illetve valakire éjszaka csoportosan rátámadnak az utcán –, a megtámadott bármilyen eszközzel védekezhet. Ilyenkor akár embert is ölhet.
Az MSZP szerint ezt a szabályt csak kifejezetten személy elleni támadás esetén kellene alkalmazni, különben egy éjszakai lopási kísérlet is halállal végződhet. Fideszesek ezzel kapcsolatban azt javasolják: ne írják elő, hogy a védekezésnek arányosnak kell lennie, mert ez szűkíti a jogos védelmi helyzetben levő ember mozgásterét. Ezzel a szocialisták is egyetértenek, mert előfordulhat, hogy egy gyenge fizikumú embert puszta kézzel támadnak meg, aki a jogszerűen tartott fegyverét használva törvényt sért, de ha nem ezt teszi, meg fogják verni.