Orbán taktikázik az unióval
A miniszterelnök azt is elmondta: „egy hétpontos javaslatot kaptunk, vezessünk be ingatlanadót, az energiaárak esetében az ármaximálást, az árhatósági eljárást szüntessük meg. Fel sem merült, hogy elfogadjuk.” A miniszterelnök azonnal le is írta a magyar kormány által jónak tartott „táncrendet”. A diplomácia „táncrendje” miatt az elutasítást úgy kell előadni, „mintha egyébként barátkozni szeretnénk”. „Ezek azok a politika művészetéhez tartozó mozdulatok, hogy majd a hét javaslatból kettőre-háromra (úgyis megcsináltuk már, csak ők nem vették észre) rábólintunk, a maradék kettőt pedig, amit nem akarunk, úgy utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadjuk” – ismertette a kormány „pávatáncának” koreográfiáját a konferencián, figyelmeztetve a hallgatóságát, „ez bonyolult játék”.
Szerinte sikeres két évet tudhatunk magunk mögött, mert Magyarország pénzügyi-gazdasági stabilizálása megtörtént, az elmúlt két évben képesek voltunk arra, hogy a lovakat visszarántsuk a szakadék széléről. Ráadásul – folytatta Orbán Viktor „pőrén és kendőzetlenül” – úgy stabilizálta a kormány a gazdaságot, hogy egy „európai csábításnak” mondtunk ellent, mert az „a demokráciafeladás felé sodort volna bennünket”. Az EU-csábítás szerinte abban állt volna: Európa sok válságba sodródott államot arra ösztökélt, hogy lássa be, a stabilizálás a demokratikusan megválasztott vezetőkkel nem lehetséges, ezért technokrata vezetőket próbált országok élére állítani. A kód neve Görögország – hangoztatta, hozzátéve: „A világértekezletek kívánsága ellenére is a magyar nép inkább egy kétharmadot dobott össze.”
Orbán Viktor az elmúlt két év eredményei között említette, hogy az államháztartás stabil lábakon áll – 2013-ban is három százalék alatt lesz a hiány. Nyilván az Európai Bizottságra utalva, a hiánycél tartása kapcsán kijelentette: „A felsőbbség azt a biztató intenciót küldte, hogy ez lehetséges.” A stabilitás másik talapzatának az alkotmány megalkotását nevezte. „Itt európai darázsfészekbe nyúltunk, és a magyar elit darázsfészkébe is.”
A válság utáni időszakra való felkészülés lépései Orbán Viktor szerint egyebek között: méltányos közteherviselés („bankok és multik bevonása”), a középosztály megerősítése, fegyelmezett pénzügyi gazdálkodás, a hiány és az államadósság csökkentésének a fenntartása, megállapodás a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel úgy, hogy közben Magyarország a pénzpiacokon marad. Orbán Viktor a konferencián megerősítette: a kritikák ellenére sem szabad visszarettenni a családi és az arányos adórendszer kombinálásától. A szükséges minimálbér-emeléssel párhuzamosan pedig csökkenteni kell a tb-járulékokat. Hogy milyen forrásból? „Azért van a gazdasági miniszter, hogy ezt megoldja” – mondta.
Jóléti állam helyett munkaalapú állam – ehhez a miniszterelnök szerint a költségvetést „pozitívba kell fordítani”, 50 százalék alá kell csökkenteni az államadósság szintjét – négyévente szerinte legalább 10-14 százaléknyit lehet lefaragni belőle –, újra kell iparosítani az országot, meg kell teremteni az ország energiafüggetlenségét, fejleszteni kell az atomenergia-termelést (az áramellátás 40-60 százalékát szolgáltassa), célként kell meghatározni a teljes foglalkoztatottságot – ami szerinte már 3,5 százalékos munkanélküliségnél megvalósul –, meg kell fordítani a demográfiai trendet, és „haza kell hívni a tehetségeinket”.
A miniszterelnök a győzni tudás képességéről is beszélt, ami abban áll, hogy másképp cselekszünk, mint a legyőzöttek. „A magyar nemzet definíciószerűen győztes nemzet” – állította. Szerinte „az elmúlt két év kormányzása ennek a ténynek a nyílt bevallására épült”. Ezzel összefüggésben hosszan beszélt egy úgynevezett „állapotbeli kötelességről”: nem véletlen, hogy vannak, akik magyarként ide születtek. Aki a politikai közéletben vezető szerepet lát el, annak bizonyos feladatokat el kell végeznie, pusztán azért, mert ide született. Ez elrendelt állapot – mondta. Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadóra reflektálva, azt mondta: a közösség kérdése nem lesz megkerülhető a jövőben, és a baloldal abban a pillanatban, ahogy definiál bármilyen közösséget – mint a pavlovi reflex –, azonnal kirekeszt. A baloldal, ahelyett hogy föloldaná a dilemmát, makacsul tagadja például a család és a nemzet létezését, politikai értelemben a hasznosságuk szempontjából, ezért a baloldal nem is tudott az európai politikai kultúrához érdemben, intellektuálisan az elmúlt tizenöt-húsz évben semmit sem hozzátenni.
A miniszterelnök beszédét azzal zárta: tudja, hogy tabutéma, de el kell mondania, hogy a kulturális homogenitás érték lesz a jövőben. Magyarországon nem fenyeget keresztény–iszlám összeütközés. De nem a fasizmusunk vagy a nacionalizmusunk bizonyítéka, hanem a történelmünkből fakad, hogy a Magyarországra jellemző, civilizációs értelemben vett kulturális homogenitás nagy érték lesz a jövőben, vagyis az a tény, hogy Magyarországon nem fenyeget különböző világértelmezésű embercsoportok közötti összeütközés. Ezért minden bevándorlással, befogadással összefüggő kérdést nagy körültekintéssel kell kezelni.
LMP: A kormányfő álomvilágban él
Az LMP Orbán Viktor beszédére reagálva úgy fogalmazott, a miniszterelnök továbbra is álomvilágban él. Kiemelték: a kormányfő félreérti Magyarország helyzetét és lehetőségeit, továbbá nem látja a válságból kivezető utat. A Jobbik a rendezvényen elhangzottakra azt válaszolta, az elmúlt két év növekvő vagyoni különbségeket, valamint Európától leszakadó magyar társadalmat és gazdaságot eredményezett.
