Az új köztársasági elnök először fejezte ki nemtetszését a parlament működésével kapcsolatban. Közleményéből azonban kiderül, hogy alkotmányos szempontból kifogástalannak találta a médiatörvény módosítását, egy eljárási hiba miatt kéri a parlamentet arra, hogy foglalkozzék ismét a jogszabállyal. Az Országgyűlés házszabálya ugyanis rögzíti: a zárószavazás előtt csak akkor lehet módosító javaslatot benyújtani, ha a korábban megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alaptörvénnyel vagy bármelyik jogszabállyal.

L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke volt, aki a parlamenti végszavazás előtt részben kigyomlálta a médiatörvényből képviselőtársai lex klubrádiós javaslatait. Így kikerült az a passzus, amely szerint a Médiatanács nem lenne köteles szerződést kötni a rádiós vagy televíziós pályázatok nyertesével. Emlékezetes, a Klubrádió 2010 tavaszán nyerte el a 92,9-es közösségi (nem fizetős) frekvenciát, de az akkori Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), majd jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sem kötött vele szerződést. A bíróság első fokon azonban kimondta, hogy a médiahatóság köteles szerződést kötni a nyertessel. A bíróság a Klubrádió szerződését létre is hozta. A Médiatanács azonban megfellebbezte a bíróság döntését, a másodfokú tárgyalást július 5-re tűzték ki. Ezzel függött össze a bizottsági elnök másik elfogadott javaslata: a törvény ne mondja ki, hogy műsor-szolgáltatási szerződést kizárólag a Médiatanács köthet. E passzus törvénybe iktatásával ugyanis fideszes képviselőtársai azt akarták elérni, hogy a jogorvoslat keretében a bíróság ne hozhasson létre műsorszolgáltatási engedélyt a Médiatanács helyett, ahogy az a Klubrádió 92,9-es frekvenciájának ügyében megtörtént. Ezzel azt is el akarták érni, hogy ha a bíróság másodfokon is a Klubrá diónak ad igazat, akkor se kelljen vele szerződni. L. Simon módosításai nyomán azonban mégiscsak bekerült egy lex klubrádiós passzus a törvénybe. A parlament megszavazta ugyanis, hogy közösségi frekvenciát a továbbiakban csak a Médiatanács által indított eljárásokban lehessen kapni. Ennek azért van jelentősége a Klubrádió számára, mert a 92,9-es közösségi frekvencia az ORTT 2010. tavaszi döntése alapján járna neki.

A médiatörvény módosítása főként az Alkotmánybíróság (AB) decemberi elmarasztaló határozatára reagált. Az AB alkotmányellenesnek ítélte az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztossal összefüggő rendelkezéseket. A módosítás során a kormány és a parlamenti többség nem vette figyelembe az Európa Tanács (ET) állásfoglalását. Az ET ugyanis kifogásolta a magyar médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módját, a politikailag motivált rendszert. Az ET-dokumentum másik legfontosabb általános megállapítása volt, hogy bár a médiaszabályozás elfogadása és módosítása kétharmados parlamenti támogatáshoz kötött, a jelen helyzetben ezt meghaladja a Fidesz parlamenti dominanciája. Ezért a tanács azt javasolta, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához vagy megváltoztatásához.

Rogán Antal, a Fidesz új frakcióvezetője a közrádió reggeli műsorában azt mondta, az Országgyűlés az államfő kérésének megfelelően lefolytatja az új eljárást, és változatlan tartalommal fogadja el a médiatörvény módosítását. A házbizottság ülésén a Fidesz kérte is, hogy a parlament már hétfőn foglalkozzon a törvénnyel.

Lendvai Ildikó és Mandur László MSZP-s politikusok kifogásolták, hogy Áder eljárási hibára hivatkozva küldte vissza a parlamentnek a törvény módosítását, ahelyett hogy az Alkotmánybírósághoz fordult volna miatta. A szocialisták – akik korábban arra kérték a köztársasági elnököt, ne írja alá a jogszabályt – úgy ítélik meg: az államfő az Országgyűlésnek adott „rövid illemtanóra” után valójában szentesítette a törvény tartalmát, és az államfő visszaküldte a Klubrádiót a „siralomházba”.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese az államfő lépése nyomán reményének adott hangot, hogy ezután csökkenhet az „ipari mennyiségben” benyújtott házszabályellenes kormánypárti módosító javaslatok száma.

Az államfő először küldött vissza törvényt a parlamentnek