Tarlós egymaga dönthet a Kossuth térről
Így a fővárosi tulajdonosi hozzájárulásokat, engedélyeket, állásfoglalásokat, illetve bármely más dokumentumot Tarlós István adja majd ki az önkormányzat nevében, továbbá jogosulttá vált megkötni az összes szükséges szerződést és megállapodást is anélkül, hogy a közgyűlés véleményét ki kellene kérnie. De a főpolgármester dönt a beruházással kapcsolatos telekrendezési, illetve telekmegosztási eljárásokban is. Mindennek érdekében az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát is módosították. (Az ellenzék már a vízműrészvények eladásakor kifogásolta, hogy a döntési jogkör főpolgármesterre ruházásával gyakorlatilag látókörön kívülre került az eljárás.)
A Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága felesleges presztízsberuházásnak értékelve a Kossuth tér átépítését, nem támogatta az előterjesztést, hogy Tarlós dönthessen egy személyben – tájékoztatta lapunkat Szaniszló Sándor (MSZP), a bizottság elnöke. (Az ellenzéknek úgy volt többsége a bizottságban, hogy több fideszes hiányzott.) A közgyűlés ennek ellenére megszavazta a saját hatáskörét csorbító javaslatot. Majd ezzel egy füst alatt támogatták Belváros-Lipótváros Önkormányzatának a területre vonatkozó szabályozási tervmódosítását.
Ezzel párhuzamosan az Országgyűlés költségvetési bizottsága kedden megszavazta a beruházás jövő évi költségvetését. Bakos Emil, a projektgazda Országgyűlési Hivatal főigazgatója 10,2 milliárdot kért a folytatásra. A végleges költségvetés azonban még mindig nem ismert. Az idei költségvetésben 2,4 milliárd forintot különített el a kormány a beruházás előkészítésére – a tenderek lebonyolítására, a régészeti feltárásra, fakivágásra stb. –, a generáltervek elkészítésére, illetve a kivitelezés elkezdésére. (Egy hasonló méretű átlagos mélygarázs építési költsége – a talajtól, a közműkiváltástól függően – 2-4 milliárd forint, de az előkészítésére szánt összegből kiindulva a Steindl Imre-program végső számlája több tízmilliárdra rúghat.) A tényleges költségekről azonban – lévén a beruházás szigorúan titkos – csak utólag, az Országgyűlés Hivatalának költségvetési beszámolóiból, illetve az Állami Számvevőszéknek majdani vizsgálatából értesülhetünk.
A kormány tavaly nyáron határozott a Kossuth tér 1944-es képzőművészeti arculatát idéző átépítéséről. Az átadás választásokra időzített határideje igen szoros menetrendet tesz szükségessé. A beruházás ugyanis a térfelszín rekonstrukciója mellett egy mélygarázs, illetve látogatóközpont építését, az Országház homlokzatfelújításának befejezését és az egyik udvar lefedésével létrejövő parlamenti múzeum kialakítását is tartalmazza. Az események valóban gyorsan pörögnek. Károlyi Mihály szobrát már eltávolították, rohamtempóban végeztek a régészeti feltárással, és kiválasztották az építészirodát is. A nettó 502 millió forint összegű tervezői megbízást a Középület-tervező Zrt. (Közti) kapta meg. (Ők nyerték el a Sándor-palota és a Várbazár rekonstrukciójára kiírt pályázatot is.) Alvállalkozóként az Uvaterv Zrt.-t, a Főmterv Zrt.-t és az S73 Kft.-t – a korábbi térépítészeti tervpályázat győztesét – is bevonják a munkába. A generálkivitelezőt a koncepciótervek elkészülte után – szintén nyílt pályáztatás nélkül, meghívásos eljárás keretében – választják ki még a nyáron.