Az iskola átadás miatt felbőszült szülők ilyen és ehhez hasonló mondatokat vágtak a független Hamza Gábor polgármester s azon képviselőtársai fejéhez, akiknek a voksaival tegnap délután eldőlt, hogy a mintegy 13 ezer lelkes Hajdú-Bihar megyei városka egyetlen általános iskolájának fenntartását jövő januártól a Hit Gyülekezete veszi át az önkormányzattól.

A város azért kényszerült erre a lépésre, mert szűkös anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, valamint az azzal összevont Eszterlánc Óvoda fönntartását. A polgármester azért nem támogatta, hogy az intézmények állami kézbe kerüljenek, mert szerinte a városnak az iskola dolgait illetően nagyobb mozgásteret hagy az egyházi működtetés. A helyi Fidesz-frakció azonban azt szerette volna, ha az iskola állami vagy önkormányzati fenntartású lesz, ennek érdekében aláírásgyűjtést is indított, amelyet – nem hitelesített adatok szerint – több mint hatszázan írtak alá. A fideszesek érvei között szerepelt az is, hogy a világnézetileg semleges iskolát pártoló, vagyis az egyházi iskolát elutasító szülők jelentős része inkább más településre viszi a gyerekét, semmint „a hitesek kezébe adja”. Ennek következtében csaknem kétszázötven iskolás és mintegy nyolcvan óvodás járna szeptembertől más településre, ami nem kis szám, hiszen a Rákóczi-iskolába 1250-en, az óvodába pedig 500-an járnak.

Az átadás kérdésének eldöntésére szerdára összehívott rendkívüli ülés egyik pikantériája az volt, hogy a Fidesz önkormányzati képviselői, valamint a velük egyetértő tiltakozók a Fidesz régen levetkőzött, legnemesebb liberális hagyományát idézték meg több mint húsz évvel ezelőttről. Az egyik szülő azt kiáltotta oda a képviselőknek:

– Büszke vagyok rá, hogy ateista vagyok, ezért nem hagyom, hogy a gyerekem egyházi iskolába járjon!

A régi ultraliberális Fideszt tükrözte László Vilmos fideszes önkormányzati képviselő felszólalása is, aki közölte: mivel Hajdúsámsonnak csak egyetlen iskolája van, azt semelyik egyháznak sem szabad odaadni. Mivel László Vilmos „civilben” a berettyóújfalui református iskola igazgatója, megkérdeztem tőle, hogy azt is elutasítaná-e, ha nem a Hit Gyülekezete, hanem a református egyház szerepvállalásáról lenne szó. Erre a képviselő következetes választ adott: akármelyik egyházról voksolnának, ő tiltakozna az átadás ellen. Az ülésen megjelent Budapestről Horváth András, a Hit Gyülekezetének oktatási főigazgatója, és közölte, hogy sem a tanulóknak, sem a dolgozóknak nem kell tartaniuk vallási és hitéleti előírásoktól, minden diák számára lehetővé akarják tenni a saját vallása szerinti hitoktatást. A tiltakozókat azonban ez nem győzte meg. Az iskola egyházi kézbe adását támogató képviselőket viszont az nem bizonytalanította el, hogy a polgármester az ülésen felolvasta a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatalnak az üggyel kapcsolatos levelét. Ennek ugyanis az volt a lényege, hogy a képviselők vegyék figyelembe: döntésük aránytalanul nagy terhet ró azokra a szülőkre, akik a gyereküket világnézetileg semleges iskolába akarják járatni.

A szavazás ellentmondásosan végződött: az óvoda átadását a tizenkét képviselőből tíz nem támogatta, míg az iskola egyházi működésbe kerülését hét politikus megszavazta – hiába kérte őket (méghozzá az Isten nevében) Lovász Krisztián helyi református lelkész, hogy ne tegyék. Az Isten többször is szóba került az ülésen. Az iskola egyházi kézbe adása ellen tiltakozó lelkész mindvégig rá hivatkozott, s utolsó megjegyzésként az Isten áldását kérte a jelenlévőkre a már említett Horváth András oktatási főigazgató is. Ennek ellenére a döntéshozatal után kitört ordítozásnak és ökölrázásnak csak nem akart vége szakadni, ezért Hamza Gábor egy óra hosszára berekesztette az ülést. Ezután László Vilmos odapattant hozzá, s azt ismételgette, hogy „nem vagy a polgármesterem, süllyedj el”, amit a polgármester ezzel intézett el: „Majd megver téged az Isten.”

Hamza Gábor polgármester felháborodott szülők gyűrűjében