Ezek az eredmények alig térnek el a globálisan hiányzó munkaköröktől, vagyis nem egy sziget vagyunk a világ munkaerőpiacán, nálunk is ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint máshol – mondta G. Nagy Balázs, a Manpower Magyarország üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette, hogy az is egyezik a világtrenddel, hogy a legnehezebben betölthető munkakörök hetven százaléka szellemi munka. Érdekesség, hogy a tízből öt munkakör nem szakmához kötött, a cégeknek mégis gondot okoz a megfelelő emberek megtalálása.

A kutatásban arra is kíváncsiak voltak, hogy miért olyan nehéz betölteni ezeket a pozíciókat. A cégek legnagyobb részben a jelentkezők tapasztalatlanságát jelölték meg (43 százalék, több válasz is lehetséges volt), ezt a szükséges technikai, szakmai képességek hiánya követte (37 százalék), de komoly szerepet játszik az is, hogy nem tudnak annyit fizetni, amennyit a megfelelő jelöltek kérnek (32 százalék). Viszonylag sokan jelezték az úgynevezett soft skillek hiányát, ilyen például a kommunikációs vagy a szociális készség. – Sajnos a hazai oktatásnak nem része annak a megtanítása, hogy miként kell együttműködni, embereket irányítani, rugalmasan alkalmazkodni különböző helyzetekhez. Ezért fordulhat elő, hogy például a csoportvezető, legyen szó egy művezetőről vagy egy főnővérről, hiányzó munkakör Magyarországon – magyarázta Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezetője.

A jelentkezők hiányát csak a hazai cégek 14 százaléka említette, szemben az európai átlaggal, ami 30 százalékos. – Ezekért a munkavállalókért már most is Németországgal kell versenyeznünk, de hamarosan felnő egy olyan generáció, amelynek még kevesebb gondot okoz a külföldi munkavállalás. Őket itthon tartani komoly feladat lesz – hangsúlyozta G. Nagy Balázs. Az igazgató szerint komolyan kell venni, hogy a három leginkább hiányzó munkakör Magyarországon az ipari termeléshez kapcsolódik. – Ha autógyártásban régiós vezetők szeretnénk lenni, ezen mielőbb változtatni kell – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a felsőoktatási keretszámok radikálismegváltoztatása segíthet-e hosszú távon betölteni ezeket a munkaköröket, a szakemberek egyöntetűen azt válaszolták, hogy szinte lehetetlen évekre előre jelezni a munkaerőpiacon. Kiss Judit szerint a műszaki terület arányának növelése jó irány, de a közgazdászképzés megvágása már komoly kérdőjeleket vet fel. – Az elhelyezkedési mutatók nem igazolják, hogy túlképzés lenne, ráadásul a közgazdászképzés olyan sokrétű tudást ad, ami jó alap bármilyen későbbi területen való fejlődéshez is – fogalmazott.

Egyelőre a cégek mindössze 23 százaléka jelezte, hogy a szakemberhiány nagy hatással van a működésükre, több mint a felük azt válaszolta, hogy egyáltalán nem érzik a negatív hatásokat. Ennek az lehet az oka, hogy a cégek jelentős része a válság miatt a túlélésre rendezkedett be, nem számítanak fejlődésre, ezért még nem jelent gondot nekik a megfelelő munkaerő hiánya. Globálisan Japánban okoz leginkább gondot az üres álláshelyek betöltése, majd Brazília és Bulgária következik. Legkevésbé Írországban, Hollandiában és Svédországban jelentkezik a probléma, Magyarország a középmezőnyben van.