„Két éve úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk” – ezt írta a miniszterelnök az újabb nemzeti konzultációs kérdőívekhez, amely a munkahelyekről és a tervezett gazdasági intézkedésekről szól. Az ívekkel a miniszterelnök két legyet üthet egy csapásra. Egyrészt igazolhatja, hogy komolyan gondolta: a fontos döntésekből nem lehet kihagyni azokat, akikről a döntés szól. Másrészt a visszaküldött íveket Orbán Viktor Brüsszel felé is „meg tudja lengetni” – mondta munkatársunknak egy kormányközeli szereplő.

A kérdéseket olvasva egyébként az tűnik ki, hogy a tizenhat pont mindegyikéről a kabinet részéről már korábban vagy határozott álláspontot alakítottak ki, vagy ismertették is az adott témában a kormányzati szándékot vagy legalább az elvi álláspontot.

A kérdések között szerepel az, hogy a húsznál kevesebb embert foglalkoztató kisvállalkozásoknak biztosítsák-e az átalányadózás lehetőségét, legyen-e adómentes a nyugdíjaskorú dolgozók bére, a gyermekes családok vehessék-e igénybe a szociálpolitikai (szocpol) támogatást új autó vásárlásához, maradjon-e meg a méltányos tehermegosztás az állam, a nagyvállalatok, a bankok és az emberek között, illetve támogassa-e az állam a nők, különösen a kisgyermekes édesanyák munkába állását. Arra is kíváncsi a kormány, hogy emelkedjen-e a minimálbér, kapjanak-e adókedvezményt az új munkahelyeket létrehozó cégek, segítse-e jobban az állam a fiatalokat az elhelyezkedésben, illetve szükség van-e a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónákra. Szorítsa-e vissza az állam a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat, köztulajdonban kell-e tartani az alapvető közszolgáltatókat, legyenek-e szociális szövetkezetek, kell-e tovább segíteni a bajba jutott devizahiteleseket, az alacsonyabb jövedelműek kaphassák-e készpénzben a cafeteriát, legyen-e a létfenntartáshoz szükséges árucikkek áfája alacsonyabb, a luxustermékeké pedig magasabb, és meg kell-e védeni a nyugdíjak vásárlóértékét?

A nyugdíjasok bérének adómentessége az egyetlen olyan kérdés, javaslat, amelynek nincs semmilyen előzménye. A kormány eddig csak a korhatár előtt nyugállományba vonultakat „büntette” – például az egykori rendvédelmi dolgozók nyugellátását járadékká alakították át és megadóztatják –, azt azonban nem ösztönözték, hogy bárki a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozzék. Sőt a 62 évnél idősebb bírákat kényszernyugdíjazzák.

A válságadók ügyében a miniszterelnök az év elején – az osztrák külügyminiszterrel, folytatott megbeszélés után – erősítette meg nyilvánosan is: 2013-tól kivezetik a bankadót és az ágazati különadókat. Ezzel szemben a parlament a közelmúltban elfogadta a telefonadót, és napirenden van az átutalásokat terhelő tranzakciós adó és a biztosítási adó. A kormányfő ráadásul kijelentette: erre a kérdésre ő igennel szavazna, ami azt is jelentheti, hogy a válságadók – minden korábbi ígérte ellenére – maradnak.

A devizahitelesek egy részén – elsősorban azokon a tehetősebbeken, akik elő tudták teremteni a végtörlesztéshez szükséges összeget – a kormány segített, de az árfolyamgát könnyen visszaüthet, mert a kedvezményes, alacsonyabb törlesztőrészletek miatt csak az adósság halmozódik tovább. A kilakoltatási moratórium viszont igazából nem véd meg senkit, és a bedőlt hiteleseknek csak egy része számíthat arra, hogy az állam megvásárolja az ingatlanukat. Túl sokan az ócsai telepre sem költözhetnek. Hogy mindezek mellett milyen további segítségről lehet szó, azt nem tudni.

A nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése ügyében az OECD országjelentése márciusban azt tanácsolta a kormánynak: fontolja meg a nyugdíjak megadóztatását. Akkor Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő cáfolta, hogy erre készülne a kormány. Orbán Viktor és a Fidesz már a 2010-es választási kampányban a nyugdíjasoknak küldött levélben is vállalt garan ciát arra, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét, ez nem sikerült. Azt is hiá ba ígérte a kormányfő, hogy a gáz-, villany-, távfűtés-, víz- és csatornadíjak nem nőhetnek nagyobb mértékben, mint az ellátások. Az elmúlt években a nyugdíjak reálértéke tíz százalékkal, az átlagnyugdíj összege pedig a nettó átlagkeresetekhez viszonyítva 71 százalékról 63 százalékra csökkent.

Összesen 8,2 millió embernek postáznak kérdőívet, a kormány tájékoztatása szerint a konzultáció költsége személyenként 105 forint