„Semmi közöm az egészhez”
Nem követtem el azt, amiért elítéltek, és ha valaki venné végre a fáradságot, hogy elolvassa azokat a beadványokat, amelyeket az elmúlt két évben az ügy felülvizsgálatát kérve benyújtottunk, az maga is rájönne, hogy a tények engem igazolnak – szögezte le a Népszabadságnak adott interjú kezdetén Farkas Péter, az 1992-es barcelonai olimpia birkózó bajnoka, akit 2009 decemberében jogerősen hét év fegyházra ítélt a Fővárosi Bíróság, amiért „kábítószer előállításához anyagi eszközöket biztosított” testvére és annak ismerőse számára. Farkas négy és fél év hallgatás után nyilatkozott lapunknak. Az elmúlt két évben két perújítási kérelmét utasították el az illetékes bírói fórumok, ezért azt mondta, már nincs miért hallgatnia. Két és fél éve van még hátra, az utolsó pillanatig harcolni fog ártatlanságának kimondásáért, bár nem igazán tudja, hol kereshetné még az igazát.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság kábítószer-bűnözés elleni osztályának nyomozói 2004. október 14-én csaptak le a XVII. kerületi Vízforrás utca egyik házában létesített marihuánaültetvényre. A helyszínen őrizetbe vették az ügy későbbi első- és másodrendű vádlottját, Németh Pált és Farkas Károlyt, az olimpiai bajnok birkózó öccsét. A nyomozók szerint az akció alatt megjelent a helyszínen Farkas Péter is, ám amikor meglátta a rendőröket, elhajtott. Őt pár órával később a XV. kerületben lévő pizzériájában vették őrizetbe. Akkor még valamennyiüket kábítószerrel visszaéléssel gyanúsították. A BRFK akkori közlése szerint Farkaséké volt a rendőrség által leleplezett addigi legnagyobb marihuánaültetvény. Más kérdés, hogy soha nem derült ki, milyen csatornákon keresztül, kiknek értékesítették az ültetvényen előállított drogokat, és hová lett a tekintélyes mennyiségű fű eladásából származó pénz.
Farkas Pétert első fokon felmentette a bíróság, két társa két-két évet kapott. Németh és Farkas Károly mellette vallott, azt mondták, „a Péternek ehhez semmi köze nem volt”, és ezt az állítást a vádhatóság semmivel sem tudta cáfolni. Másodfokon a Fővárosi Bíróság új eljárást rendelt el, s elvileg Farkas Péter esetében csak azt kellett volna vizsgálnia, hogy pszichikai bűnsegédként esetleg nem volt-e mégis érintett az ügyben. A megismételt eljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság Németh Pált hat, a Farkas testvéreket pedig öt-öt évre ítélte. Az ítélethirdetés közben Farkas Károly rosszullétet színlelve kikéredzkedett a tárgyalóteremből, majd eltűnt. A bíró által elrendelt szünetben Farkas Péter is kisétált a bíróság épületéből. Több mint egy évvel később Andorrában fogták el, s 2010 márciusában hozták haza. Azóta tölti jogerős büntetését, és mint mondta, harcol azért, hogy ártatlanságát végre bebizonyíthassa.
– Még 1999-ben azért vásároltuk az öcsémmel a Vízforrás utcai házat, mert egy kisebb hűtőházat akartunk a telken kialakítani. Volt pár jó kontaktunk a nagybani piacon, úgy tűnt, van igény egy ilyen szolgáltatásra –idézi fel a kezdeteket Farkas Péter.
– Sajnos a legfontosabbra, a hűtőrendszerre már nem maradt pénzünk. Öcsém ekkor kitalálta, hogy alakítsuk át a frissen elkészült pincerészt faszárítóvá. Ehhez sem volt azonban elég pénzünk, a végén én azt mondtam, hogy „öcsém, innentől csinálj, amit akarsz, én kiszálltam”. Addig én irányítottam ott az átalakításokat, ám attól kezdve jó másfél évig ki se mentem a házhoz, és később is csak akkor, amikor a papagájokat etettem.
Farkas elmesélte, hogy volt néhány nagy testű papagája. Egészen addig szabadon mászkálhattak a házban a madarak, amíg meg nem született a kislánya. Akkortól tartottak tőle, hogy a papagájok megcsípik a kicsit, így „száműzték” őket a Vízforrás utcába. Arra a kérdésre, hogy amikor a madarakat etette, nem tűnt-e fel neki, hogy mi folyik a részben az ő tulajdonát is képező házban, nem érezte-e meg a marihuána illatát, azt felelte, ő sohasem fogyasztott füvet, nem tudta, milyen az illata. Pedig a házban –ahogy több rendőr is kijelentette az eljárás alatt – erős növényszag volt. Farkas később hozzátette: – Ha tudtam is volna, mit kellett volna tennem? Az öcsémre nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni. Mellesleg a végén (értsd: a megismételt eljárásban – a szerk.) már nem is azzal vádoltak, hogy bármilyen módon részt vettem a drogtermesztésben, hanem hogy én biztosítottam hozzá az eszközöket.
Farkas Péter szerint a bíróság azért mondta ki őt bűnösnek, mert az ingatlan hűtőháznak alkalmatlan. Ezt az állítást a bíróság azzal vélte bizonyítottnak, hogy a telekre teherautóval a keskeny kapu miatt nem lehet behajtani, a belső ajtók is túl keskenyek, ráadásul a hétnyolc centis küszöb miatt a belső árumozgás is megvalósíthatatlan. Mindebből a bíróság arra következtetett, hogy az ingatlant valójában nem is hűtőháznak, hanem illegális drogtermelésre vásárolták és alakították át.
– Eddig minden perújítási kérelmünket azzal utasították el, hogy azokban a bírói mérlegelési körbe tartozó kérdéseket támadtunk – panaszolta Farkas – holott erről szó sincs. Ügyvédemmel, Pelle Andreával a tényeket, a tények tiszteletét kértük csak számon. Nevezetesen: fotókkal tudjuk bizonyítani, hogy még tolatva is be tud állni a telekre egy teherautó, nem is értem, annak idején miért nem győződött meg erről a helyszínen a bíróság. Mi fotókkal tudjuk igazolni az állításunkat. Azt is, hogy a kilencven centi széles belső ajtókon simán lehet ki-be szállítani a nyolcvancentis ládákat, küszöb, amit ezt lehetetlenné tenné, a belső ajtóknál ugyanis nincs. Amikor szóvá tettem, hogy kissé megmosolyogtató, ha az ajtók és a kapu méreteivel igyekszik bizonyítani az ártatlanságát, Farkas Péter csodálkozva kérdezett vissza:
– Miért? Annak idején a bíróság ezek alapján mondta ki a bűnösségemet. Ha túl kicsi a kapu meg az ajtó, akkor nyilván drogtermesztésre terveztem a pincét, és az egész ingatlant e célra alakítottam át.
– Életem legnagyobb baromsága volt, hogy leléptem a bíróságról – mondta később „szökéséről” szólva az egykor ünnepelt sportoló. Hirtelen jött, egyszerűen nem hittem a fülemnek, hogy ugyanazok a papírok és vallomások alapján, amelyek alapján egyszer már felmentettek, egy másik bíróság öt évre ítélt. Amikor kicsit lehiggadtam, úgy döntöttem, megvárom a jogerős ítéletet, aztán feladom magam. Őszintén szólva, nem hittem, hogy az elsőfokú ítélet hatályban maradhat, főleg nem, hogy még súlyosítanak is rajta. Pár nappal a jogerős ítélet kihirdetése után hívtam az élettársamat, hogy jöjjön utánam, karácsonyozzunk együtt, aztán feladom magam. A rendőrök azonban nyilván feltörték a számítógépét, amelyen keresztül tartottuk a kapcsolatot, s amelyen szállást foglalt, és ránk találtak.
