A tanulmány kétféle módon vizsgálja a gyerekszegénységet. Az első az úgynevezett Gyermeknélkülözési Index, amely uniós statisztikákra támaszkodik. Eszerint egy gyerek akkor tekinthető nélkülözőnek, ha a 14 alapvető szükségletet tartalmazó listáról legalább kettőt nem kap meg. Ilyen alapvető szükségletek például a napi három étkezés, néhány könyv, játékok megléte otthon, internet-hozzáférés, illetve egy csendes hely a lakásban, ahol megírhatja a házi feladatát. A legnagyobb fokú nélkülözést Romániában (több, mint 70 százalék), Bulgáriában (56,6 százalék) és Magyarországon találták (31,9 százalék). Igaz, hogy még az olyan jómódú országokban, mint például Franciaország is a gyerekek tizede nélkülözőnek számít. A legjobb eredményt Izland, Svédország és Norvégia érte el, ahol az arány két százalék alatti. (Kérdésünkre a kutatók nem tudták megmondani, hogy a magyar gyermekek többsége mihez nem jut hozzá.)

– Ez az index abban hozott újat, hogy minden országban ugyanazt kérdezték a gyerekektől, tehát az országok világosan összehasonlíthatóak – hangsúlyozta Bábel Tamás, az UNICEF Magyar Bizottság igazgatója.

A másik mérce, az úgynevezett relatív szegénység vizsgálata. Eszerint az szegény, aki az adott ország nemzeti szegénységi küszöbe alatt él. Eszerint szintén az északi országoknak van a legalacsonyabb relatív gyerekszegénységi rátája, a legjobb helyzetben Izland és Finnország van, de jól szerepelt Ciprus, Hollandia és Norvégia is. Ezekben az országokban hét százalék körül van a relatív gyerekszegénységi ráta. Magyarországon ez az arány tíz százalék körül van, vagyis minden tizedik magyar gyerek számít szegénynek. Ezzel a középmezőnyben helyezkedünk el, Belgium, Málta és Szlovákia mellett.

A UNICEF négy fő gyermekszegénységi kockázati tényezőt emelt ki: a szülők alacsony iskolázottságát, a munkanélküliséget, az egyszülős családokat és a migráns létet. Magyarország az első három tényezőt tekintve szintén a sereghajtók között van.

– Feltűnő, hogy a nélkülöző gyerekek arányát tekintve, a Magyarországgal nagyjából azonos fejlettségű Szlovákia vagy Lengyelország menynyivel jobb helyen van – emelte ki Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyar Bizottság munkatársa. Ugyanez igaz, ha a GDP alapján hasonlítják össze az országokat és a nélkülöző gyerekek arányát.

A szervezet szerint az adatok világosan mutatják, hogy milyen sok múlik a politikai döntéseken, a rendelkezésre álló források okos felhasználásán. Magyarország a negyedik helyen áll a gyerek-, illetve családtámogatások tekintetében, mégis rosszul hasznosulnak a ráfordítások, hiszen az egyik gyermekszegénységi listán a sereghajtók között vagyunk, a másik listán pedig a középmezőnyben helyezkedünk el.