Saját ötlete ellen érvel a nemzetgazdasági tárca
Így járt az az LMP-s javaslat is, amelynek a lényege az, hogy a 36 hónap gyesből legalább egy hónapot az apának kellene kötelezően otthon töltenie. A kötelező apasági szabadság uniós irányelv, amit minden tagállamnak át kellene vennie. Bár az apáknak most is volna lehetőségük gyesre menni, az elképzelés szerint a 36 hónap teljes szabadságot csak akkor lehetne igénybe venni, ha ebből legalább egy hónapot az apa tölt otthon.
Az ötlet más országokban, például Skandináviában már hosszú ideje bevált, szakemberek szerint részben ennek köszönhető, hogy ott az uniós átlagnál több gyerek születik. Az apasági szabadság ugyanis legalább annyira szól az otthoni feladatok igazságosabb elosztásáról, mint a szülő-gyerek viszony javításáról. A munkáltatók hozzáállásán is változtathat, mivel kötelező, így nem érheti hátrány azt a szülőt, aki él vele. Ezért került be a vitaanyag javaslatai közé, hogy aztán kormánypárti és jobbikos képviselők a foglalkoztatási bizottságban leszavazzák.
– Az előkészítés során vitába keveredett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a nemzetgazdasági tárca képviselője. Utóbbi azért nem támogatta az ötletet, mert így az apák is megkapnák a gyes alatt automatikusan járó ingyenes társadalombiztosítási ellátást. Ez az érv azért képtelenség, mert dolgozó apákról van szó, akiknek ez amúgy is jár – magyarázza Ertsey Katalin, a javaslat beterjesztője.
Így történt, hogy éppen az a tárca támadta az elképzelést, amelyik a vitaanyagában javasolta ugyanezt. A képviselő hozzátette: a kudarc ellenére jövő héten újra tárgysorozatba szeretnék vetetni a javaslatot.
Ugyanígy járt Oláh Lajos javaslata is. A Demokratikus Koalíció tagja a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítását kezdeményezte, hogy a nem állami, zártkörűen működő részvénytársaságok kivételével az igazgatóságok, felügyelőbizottságok vagy igazgatótanácsok tagjainak legalább egyharmada nő legyen. Ezt az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság elnöke jogellenesnek tartotta. Az LMP is túl nagy ugrásnak vélte.
– Érdekes volt, hogy a kormánypárti képviselők nemmel szavaztak, a képviselőnők viszont tartózkodtak – emlékszik Oláh Lajos. Ezután újra benyújtotta a javaslatot, de már csak az állami tulajdonú társaságokra vonatkoztatva. Leszavazták.
Oláh Lajos emlékeztet arra, hogy az EP egy közelmúltban elfogadott döntése alapján 2015-ig 30, 2020-ig pedig 40 százalék kellene, hogy legyen a nők aránya az igazgatóságokban állami és magáncégeknél egyaránt. Számos tagállam már megkezdte az igazgatóságra vonatkozó kvóták bevezetését. A képviselő Németh Lászlónénál, a kormány egyetlen női tagjánál is lobbizott az ötlettel, hiába.